Koksóbaksa

Koksóbaksa a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, a Hernád jobb partján, 182 méteres (határa 177-184 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 13 km-re délkeletre, Kassamindszenttől pedig 3 km-re keletre. Határa sík, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, 2010-ben területének 75,1 %-a (268 ha) volt szántóföld, 9,5 %-a (34 ha) beépített terület, 5,6 %-a (20 ha) kert, 5,3 %-a (19 ha) pedig rét és legelő. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, ezután pedig a Kassa-vidéki járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1910-21-hez képest (3,76 km²) területe (2011-ben 3,57 km²) 5 százalékkal csökkent, amikor 1968-ban határának legészakabbi részét Kassához (Bárca városrész kataszteréhez) csatolták.

Népesség

2011-ben a községnek 1098 lakosa volt, melynek 97,5 %-a volt szlovák és 0,2 %-a (3 fő) magyar nemzetiségű. 1880-ban lakosságának 3,9 %-a (6 fő), 1910-ben már 22,6 %-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, 1921-ben azonban már csak 1 fő magyar nemzetiségűnek. Az 1941-es, magyar fennhatóság alatt tartott népszámláláskor a lakosság 59,8 %-a vallotta magát szlovák, 40,2 %-a pedig magyar nemzetiségűnek, ez az adat nem tükrözte a valós nemzetiségi megoszlást. Bővebben

Történelem

A települést 1262-ban Baxa, 1302-ban Boxa alakban említik először az írásos források. Neve a magyar Baksa személynévből származik, a megkülönböztető szerepű Koksó- előtag (mely 1773-ban bukkan fel először) a közeli Koksómindszentre utal, mely az apró Hernád-menti település anyaegyháza volt évszázadokon keresztül. 1324-ben már egy malom is működött Baksán. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négyosztályos szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Szűz Mária szeplőtelen szívének tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1938-52-ben épült neoromán-neogótikus stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Külső Baksa. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Kassai járásban. Határja jó termékenységű, de mivel a’ víz áradások határját gyakran elöntik, földgyeit, réttyeit, sőt néha magát is a’ helységet. Épűletre is fája nem lévén, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Baksa, (Koksó), tót falu, Abauj vgyében, a Hernád völgyében: 280 kath., 3 ref., 40 zsidó lak. Termékeny róna határ. F. u. Dézsy, Füzy, Diósy, s m. t. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nem messze Felső-Mislyétől egyesül a Tárcza a Hernáddal. Itt átkelve a folyón s Kassa felé menve, találjuk Koksó-Baksát 22 házzal, 136 tótajku lakossal. Postája Csány, távirója Bárcza.

Helységnévtár

Baksa (Koksó-), rk. 137 Koksó-Mindszent, gk. 3 Bölzse-Sziget (Baksa Tiszáninneni Névkönyv szerint 450 ref. lélekkel anyaegyház), izr. 12 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Koksóbaksa. Az egri káptalan feljegyzése szerint 1262-ben Koxo alakban fordul elő és a széplaki apátság birtoka. Nevének másik részét Baksay István abaúji alispán (1493) családneve őrzi. Nincs rá adat, de kétségtelen, hogy a Baksay-családnak is volt itt birtoka. A község területe 669 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 422.