Köbölkút

Ld. Köbölkút

Közigazgatás

Ld. Köbölkút

Népesség

Ld. Köbölkút

Történelem

Ld. Köbölkút

Mai jelentősége

Ld. Köbölkút

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÖBÖLKÚT. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Esztergomhoz, mint egy 2 mértföldnyire, tava nevezetes, mind jó nagyságáért, mind pedig azért, mert sok, és jó ízű halakat szolgáltat, nádat is terem. Határja közép termékenységű, legelője, fája elég van, szőlleji jók, piatzozása a’ Dunán, és Esztergomban.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Köbölkut, Esztergom most Komárom vmegyében, magyar–német falu, Esztergomtól nyugotra 2 1/4 mfdnyire, egy posványos vizér mellett: 827 kath., 5 ref., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határja részint dombos, részint róna; bora, fája gabonája bőven. F. u. h. Pálfy. Postahivatal és váltás Perbete közt. A lakosok birnak 493 1/2 hold másod, 1057 1/2 h. harmadik osztályu szántóföldet, 705 h. rétet, 385 kapa szőlőt.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Köbölkút, magyar kisközség, a Párizs patak mellett, 316 házzal és 1988 túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal. Határa 4624 kat. hold. A XIII. század közepén a Torda nemzetség birtoka, a melynek egyik tagja, Péter 1245-ben Köbölkúti néven fordul elő. 1299-ben a Hunt-Pázmán nemzetségből származott András comes fia, Iván birtoka. 1332-37-ben már plébániája volt. 1335-60-ban Köbölkuti László fiai, Jakab és János szerepelnek itt. 1531-1532-ben a Báthoryak birtokában találjuk. 1541-ben Macedoniay Miklós özvegyét, Istvánffy Annát és fiát, Pétert zálog czímén beiktatják Köbölkút részeibe. 1549-ben Báthory Andrásé. 1593-ban a török hódoltsági falvakhoz tartozott: ekkor 11 portája volt. 1609-ben Keglevich István birtoka; ekkor 8 portát írtak itt össze, míg 1647-ben 7 1/2 portája volt. A felszabadító háború folyamán elpusztult; 1696-ban ismét benépesült. Ekkor Bottyán János birtoka, a ki a barsi Bessenyőből és Kisújfaluból telepített ide jobbágyokat. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a gróf Pálffyak dévényi hitbizományához tartozott. Szent Jakab tiszteletére emelt templomát 1747-ben újították meg. Az 1701. évi egyházlátogatás alkalmával már volt iskolamestere is. 1848 előtt a herczeg Pálffy család földesúri hatósága alá tartozott. Jelenlegi birtokosa herczeg Pálffy Miklós. A községben van Brutsy János téglagyára. Határához tartoznak a Belső major, Párizs és Szedres puszták. Postája, távíró- és vasúti állomása van.

Magyar Katolikus Lexikon

Köbölkút, v. Esztergom vm. (Gbelce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. párkányi esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Első tp-át Szt Péter és Pál tit-ra sztelték. Lakói 1560 u. prot-ok lettek. 1693: alapították újra, tp-át Borromei Szt Károly tiszt-ére szent. Kegyura 1880: Pálffy Antal hg. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1917: Gyiva, Kisújfalu, Sárkányfalva. - Lakói 1940: 2116 r.k., 1 g.k., 2 g.kel., 4 ev., 18 ref., 26 izr., 2 bapt., 3 unit., össz. 2172; 1970: össz. 2656 (80,2% m.); 1991: össz. 2374, m. 1913 (80,58%); 2001: össz. 2311, m. 1718 (74,34%). ** Némethy 1894:140. - Schem. Strig. 1917:13.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Köbölkút. Az Árpádházi királyok alatt a Torda-nemzetség birtokolta s az e nemből való Péter 1245-ben családnevét már Köbölkutinak írta. 1299-ben András comes fia, Iván a földesura. A XVI. század elején már a Báthoryak kezén találjuk s 1541-ben Macedoniay Miklós özvegye, Istvánffv Anna és fia, Péter bírja zálogként. A török időben elpusztult s új tulajdonosa, Bottyán János újratelepíti. Később (1732) a Pálffyak birtoka s ilyenként szerepel az összeomlásig. Plébániája már 1332-ben fennállott, iskoláját 1701-ben említik. Hozzátartozik: Kolonia, Párizspuszta, Téglagyár. A község területe 4624 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2420. A cseh uralmat megsínylette.