Áttekintés
Párkányi járás
Ld. Köbölkút
Közigazgatás
Ld. Köbölkút
Népesség
Ld. Köbölkút
Történelem
Ld. Köbölkút
Mai jelentősége
Ld. Köbölkút
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
KÖBÖLKÚT. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Esztergomhoz, mint egy 2 mértföldnyire, tava nevezetes, mind jó nagyságáért, mind pedig azért, mert sok, és jó ízű halakat szolgáltat, nádat is terem. Határja közép termékenységű, legelője, fája elég van, szőlleji jók, piatzozása a’ Dunán, és Esztergomban.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Köbölkut, Esztergom most Komárom vmegyében, magyar–német falu, Esztergomtól nyugotra 2 1/4 mfdnyire, egy posványos vizér mellett: 827 kath., 5 ref., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határja részint dombos, részint róna; bora, fája gabonája bőven. F. u. h. Pálfy. Postahivatal és váltás Perbete közt. A lakosok birnak 493 1/2 hold másod, 1057 1/2 h. harmadik osztályu szántóföldet, 705 h. rétet, 385 kapa szőlőt.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Köbölkút, magyar kisközség, a Párizs patak mellett, 316 házzal és 1988 túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal. Határa 4624 kat. hold. A XIII. század közepén a Torda nemzetség birtoka, a melynek egyik tagja, Péter 1245-ben Köbölkúti néven fordul elő. 1299-ben a Hunt-Pázmán nemzetségből származott András comes fia, Iván birtoka. 1332-37-ben már plébániája volt.
Magyar Katolikus Lexikon
Köbölkút, v. Esztergom vm. (Gbelce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. párkányi esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Első tp-át Szt Péter és Pál tit-ra sztelték. Lakói 1560 u. prot-ok lettek. 1693: alapították újra, tp-át Borromei Szt Károly tiszt-ére szent. Kegyura 1880: Pálffy Antal hg. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1917: Gyiva, Kisújfalu, Sárkányfalva.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Köbölkút. Az Árpádházi királyok alatt a Torda-nemzetség birtokolta s az e nemből való Péter 1245-ben családnevét már Köbölkutinak írta. 1299-ben András comes fia, Iván a földesura. A XVI. század elején már a Báthoryak kezén találjuk s 1541-ben Macedoniay Miklós özvegye, Istvánffv Anna és fia, Péter bírja zálogként. A török időben elpusztult s új tulajdonosa, Bottyán János újratelepíti.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 2 066 | 97% |
| szlovákok | 49 | 2% |
| németek | 3 | 0% |
| egyéb | 11 | 1% |
| összlétszám | 2 129 |


