Kisújfalu

Ld. Kisújfalu

Közigazgatás

Ld. Kisújfalu

Népesség

Ld. Kisújfalu

Történelem

Ld. Kisújfalu

Mai jelentősége

Ld. Kisújfalu

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ÚJFALU. Kis Újfalu. Esztergom Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Köbölkúthoz nem meszsze, mellynek filiája, határja középszerű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis-Ujfalu, magyar falu, Esztergom, az uj rendezés szerint Komárom vmegyében, ut. p. Köbölkut. Határa dombos, s részint igen termékeny, részint homokos. A lakosok birnak 539 első, 341 második osztálybeli szántóföldet, 430 h. rétet, 561 kapa szőlőt; legelője és fáizása 2-dik osztályu. Van 90 háza és 630 lakosa, kik csaknem mindnyájan reformatusok, helybeli anyatemplommal. Hg. Pálffy bátorkeszi uradalmához tartozik.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kisújfalu, nagyközség, a Párizs patak mellett. Van 157 háza és 758 magyar lakosa, kik túlnyomó számban református vallásúak. Határa 2452 k. hold. Alkalmasint a XV. században települt. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Báthory István nádor birtokában találjuk; ekkor Újfalu név alatt szerepel. 1532-ben és 1549-ben Báthory Andrásé. 1549-50-ben 4 portája volt. 1609-ben Kisújfalud néven vették fel az összeírásba; ekkor 1 1/2 portája volt 1613-ban Keglevich János birtoka. 1647-ben 3 1/2 portája volt. 1684-ban, Bécs felmentése után, az átvonuló szövetséges lengyel hadak az egész helységet felprédálták, még a templom felszerelését is magukkal vitték. Az 1696. évi összeírás Bottyán Jánost nevezi meg birtokosául, a mikor öt negyedtelket és hét nyolczadtelkes jobbágy lakta; ezenkívül volt még 2 birtokkal ellátott zsellér lakosa is. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint gróf Pálffy Miklós örököseinek birtoka. 1848-ig a herczeg Pálffy család bátorkeszi uradalmához tartozott. Mostani 27nagyobb birtokosai herczeg Pálffy Miklós és Bródy Samu dr. örökösei. Református temploma 1787-ben épült. 1874-ben nagy tűzvész volt itt, mely tizenhárom épület híján, az egész községet elhamvasztotta. Határához tartoznak Arad és Szélhordta puszták. Dűlőnevei közül Sárradűlő elnevezés állítólag onnan ered, hogy valamikor ennek a helyén tó volt, úszó szigetekkel. Postája, távíró- és vasúti állomása Köbölkút, legközelebbi hajóállomása Dunaradvány.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kisujfalu. Első irott nyomát a XVI. század elejéről találjuk, de kétségtelen, hogy már előbb benépesedett. 1531-ben Báthory István nádor a földesura. 1613-ban a Keglevich-'salád birtoka, 1696-ban pedig Bottyán Já nosé. A török kiűzetése során igen sokat szenvedett a szövetséges lengyel sereg túlkapásaitól. A XVIII. század elejétől jórészt a Pálffy-család kezén találjuk egészen az összeomlásig. 1918ban Pálffy Miklós hercegnek és dr. Bródy Samu örököseinek volt itt birtoka. Hozzátartozik: Aradpuszta, Szél hordtapuszta. A község területe 3038 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 980.