Kistompa

Az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi részén, a Selmec-patak völgyében, a 75-ös országos főút és az Ipolyság-Zólyom vasútvonal (megállóhely) mentén fekszik, Ipolyságtól 7 km-re északnyugatra, Korponától 36 km-re délnyugatra, Lévától 30 km-re délkeletre. Egybeépült a tőle északra fekvő Horvátival.

Közigazgatás

1962-ig önálló község, azóta Kistompa község két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe 4,23 km², a község területének 35,3 %-át alkotja. 1949 után területe 2 hektárral gyarapodott.

Népesség

1910-ben 191, 1921-ben 226, 1938-ban pedig 277, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1921-ben lakosságának 21,7 %-a, 1930-ra már 29,6 %-a szlovák nemzetiségű volt. 1961-re lakosságának többsége már szlovák volt, a magyarok aránya 44,3 %-ra csökkent. 2011-ben 339 állandó lakosa volt, itt élt a község lakosságának 56,8 %-a.

Történelem

Kistompát 1332-ben "Tompa" néven említik először. 1493-ban "Thompafalw" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Története során a Majtényi, a Thuránszky, a Földváry és az Ivánka családok voltak birtokosai. Lakói főként mezőgazdaságból és kézműiparból éltek. 1552 után csaknem teljesen elpusztult, 1664-ben puszta hely. 1715-ben malma és 15 háza volt. 1828-ban 34 házában 205 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1898-ban a korponai vasút megépítésekor nevét Tompáról Kistompára módosították. 1920-ig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1962-ben Horvátit Kistompához csatolták.

Mai jelentősége

A község népesebb településrésze, itt található a községi hivatal is. Szent Ferencnek szentelt temploma a 20. században épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TOMPA. Magyar, és tót falu Hont Várm. földes Urai több Urak, lakosai többfélék, fekszik Gyerkhez nem meszsze, mellynek filiája; határjában legelője elég van, szőlőhegye jó.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tompa, magyar falu, Honth v., Ipoly-Ságtól 1 mfd. a lévai országutban, egy szép kőhiddal a Selmecz vizén. Számlál 211 kath., 13 evang. lak. Határa 1-ső osztálybeli; van bora; buzája, erdeje, jó legelője. F. u. többen.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Gyerk falun túl a Selmecz vize mellett fekvő Tompára érünk. Tompáról egy mellékút Horvátin keresztűl az éjszakra eső kies Szalatnyára visz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tompa, magyar kisközség, a Selmecz patak mellett, 35 házzal és 170 róm. kath. vallású lakossal; körjegyzőségi székhely saját postával, vasúti és táviróállomással. 1429-ben Pálóczi Máté országbíró itt határt járatott. Az újabb korban a Majthényi és a Thuránszky családok voltak a földesurai. Jelenleg báró Majthényi Lászlónak, továbbá Thuránszky Zoltánnak és Ivánka Lászlónak van itt nagyobb birtokuk.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kistompa A községhez tartozó külterületi lakott hely: llicskamajor. A község területe 732 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 277.