Kisráska

A község a Zempléni-sík délkeleti részén fekszik, Nagykapostól 16 km-re nyugatra, Nagymihálytól 22 km-re délre. A községen áthalad a Nagyráskát (3 km) Butkával (6,5 km) összekötő mellékút. Határa sík, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Málca, délről Nagyráska, délkeletről Iske és Deregnyő, északról pedig Hegyi községekkel határos. Iskével közös határa 1920-ig Zemplén és Ung vármegyék határát alkotta.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Nagymihályi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Nagymihályi járáshoz, 1949-1960 között a Nagykaposi járáshoz, majd 1960 után újra a Nagymihályi járáshoz tartozott. A községet 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). Ebben az időszakban határközséggé vált, Málcával közös határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe (8,75 km²) 1910-21-hez képest (8,73 km²) csak kis mértékben változott.

Népesség

Kisráska a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 314. 1921-ben 312, 1938-ban pedig 333, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 6,4 % volt. 1991-2011 között a község lakossága 9,9 %-al csökkent (273 főről 246-ra), ugyanakkor a magyar nemzetiségűek aránya 67,4 %-ról 39,8 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 32,6 %-ról 55,3 %-ra emelkedett, így 2011-re a szlovák nemzetiségűek kerültek többségbe. Bővebben

Történelem

Nevét 1220-ban László király adománylevelében említették először, amikor a falut a Buttkai családnak adományozta, majd 1403-ban Zsigmond király Pány Ferencnek és fiának adományozta. 1411-ben már a Buttkai családé, majd a Batthhyány, a Ráskay Málczai és a Butkai családoknak volt itt nagyobb birtoka. 1451-ben birtokosként a Palóczi család is feltűnik. Bővebben

Mai jelentősége

Református temploma 1830-38 között épült klasszicista stílusban, Urunk mennybemenetelének szentelt római katolikus templomát 1969-ben építették. Az Ung-vidéken itt található az egyetlen néprajzi tájház, mely a paraszti kultúra tárgyi hagyatékait őrzi. A határában található Ráskai-berek 1986 óta 16 hektáron természetvédelmi terület.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Ráska, és Nagy Ráska. Két magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Latorcza vize’ partyánál, Butykához nem meszsze, és annak filiáji, határbéli földgyeik jók, első osztálybéliek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ráska, (Kis), magyar-tót falu, Zemplén vmegyében, Hegyi fil. 122 romai, 31 g. kath., 8 evang., 128 ref., 10 zsidó lak. Ref. anyatemplom, 565 hold termékeny szántófölddel, vizimalommal a Latorcza vizén. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Mihály.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kisráska, laborczmenti magyar kisközség 79 házzal s 319, nagyobbára református vallású lakossal. Postája Málcza, távírója Deregnyő, vasúti állomása Bánócz. Ősrégi község, melyre 1220-ban már a Buttkaiak királyi adományt kaptak. Azután a Ráskaiaké, mely család innen veszi a nevét is. 1403-ban Zsigmond király Pány Ferencznek és fiának adományozza, de 1411-ben már a Buttkai, Ráskai s a Márki család kapja. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kisráska. A község területe 1521 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 333.