Kispaka

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Somorjától 8 km-re északkeletre, Nagypaka központjától 1,7 km-re északnyugatra fekszik.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta Nagypaka egyik településrésze és kataszteri területe. 1920-ig Pozsony Somorjai vármegye járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Somorjai járáshoz.Területe 3,61 km², a község területének 20,0 %-a, nem változott az elmúlt száz évben.

Népesség

1921-ben még 186, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, lakosságszáma 2011-ig egyharmadával csökkent. A második világháborút követően magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A lakosságcsere következtében az addig kizárólag magyarok által lakott településrész vegyes lakosságú vált. 2011-ben 128 lakosa volt, a község lakosságának 14,6 %-a élt itt.

Történelem

Területén már az írott történelem előtti időben is éltek emberek, amit a hévmagyarádi kultúra korhasztásos sírjai is alátámasztanak. Kispaka az akkori Paka falu területén keletkezett II. András uralkodásának idején. 1250-ben említik először. A pozsonyi vár tartozéka, majd a pozsonyi uradalom része volt. 1715-ben 15 adózója volt. 1828-ban 56 házában 408 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglakoztak. A település nemesi családok birtoka, a 16. századtól az éberhárdi uradalom része. A mezőgazdasági jellegű települést 1940-ben csatolták Nagypakához. A falu 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt.

Mai jelentősége

Klasszicista stílusú római katolikus (a Szent Kereszt tiszteletére szentelt) temploma a korábbi templom alapjain a 19. század második felében épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Páka magyar falu Poson Vármegyében, az Éberhárdi Uradalomhoz tartozandó, lakosai katolikusok, fekszik Csukár, és Nagy Pákához közel, Békével is határos, határja három nyomásbéli, kevés legelő mezőn kivűl egyéb java nints, fája fűzfa.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Paka (Nagy és Kis), két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Poson vmegyében, a Csalóközben, az első 41 kath., 3 evang., 1 ref., 3 zsidó lak. Kath. paroch. templommal; a második 129 kath., 1 ref., 2 zsidó lak. F. u. gr. Pálffy család seniorátusa. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kispaka, magyar kisközség a Felső-Csallóközben. 28 házat és 158 lakost számlál, a kik róm. kath. vallásúak. Legelőször Roland nádornak 1250. évi végzése említi Paka néven, 1301-ben és 1315-ben pedig a pozsonyi káptalan kiadványaiban Leopoldus de Paka nevében fordul elő. A pápai tizedszedők lajstromában Payca elferdített néven szerepel. Hajdan Éberhard tartozéka volt, de onnan kiszakíttatván, 1787-ben a Balassák, később a Pálffyak birtokába került. Temploma nincs. Postája és távírója Somorja, vasúti állomása Nagypaka.