Kisóvár

A község az Alsó-Garammente kistájon, a Kompa-patak mentén, sík vidéken fekszik, Lévától 10 km-re délre, Garamszentgyörgytől 3 km-re északkeletre. Az 1543-as, Lévát Garamszentgyörggyel összekötő mellékút halad át a községen, az 1544-es mellékút pedig Vámosladány felé teremt összeköttetést (2,5 km). Nyugatról Zsemlér és Nagyod, északnyugatról Léva, északkeletről és keletről Vámosladány, délről pedig Garamszentgyörgy községekkel határos. Nyugati határát a Kompa-patak, északkeleti határának egy részét az 1543-as út vonala alkotja. Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (6,57 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 311, 1921-ben 277, 1939-ben pedig 248, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és túlnyomórészt (1921-ben 85,6 %) református vallású lakosa volt. Az 1945 utáni lakosságcsere rendkívül súlyosan érintette a falut, lakosságának 56,7 %-át kitelepítették Magyarországra. Ezzel alapvetően megváltozott a falu etnikai jellege, a magyarok 1961-re már csak a lakosság egynegyedét alkották, 1991-2011 között arányuk 21,2 %-ról 17,7 %-ra csökkent. 2011-ben a lakosság több mint kétharmada (67,2 %) volt szlovák nemzetiségű, viszonylag magas volt a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya is (11,5 %). A roma nemzetiségűek aránya 3,1 % volt, a roma etnikumhoz ugyanakkor a lakosság 11,3 %-a tartozott. A lakosság többsége római katolikus vallású volt (41,7 %), az 1945 után betelepített evangélikusok aránya 23,4 % volt, az egykor többséget alkotó reformátusok aránya 6,3 %-ra csökkent.

Történelem

Régóta lakott település, okiratokban először 1239-ben Oluar néven említik, majd 1292-ben Olwar alakban. Előbb az esztergomi érsekség, majd a 1388-tól lévai királyi váruradalom faluja volt. 1534-ben 2 portája adózott. 1601-ben 19 háza volt. 1720-ban 7 adózója volt. 1828-ban 30 házában 184 lakos élt. A 18. századtól az Eszterházy család lett a birtokosa, akik állatnemesítő telepet létesítettek a községben. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott, míg 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. A háború utáni lakosságcsere során magyar lakosságának több mint felét áttelepítették Magyarországra.

Mai jelentősége

A községben sem iskola, sem óvoda nem működik. Református temploma 1820-ban épült, fennmaradt néhány hagyományos, a népi építészet jegyeit követő lakóház.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

OVÁR. Ovarki. Falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Ladánynak szomszédságában, mellynek filiája, földgye, és réttye jó, legelője elég, fája mind a’ két féle, ’s malma a’ szomszédságban van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Óvár, magyar falu, Bars vmegyében, ut. p. Lévához 1/2 óra: 25 kath., 208 ref., 5 evang. lak. F. u. h. Eszterházy.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Óvár, a Garamvölgyben, Hont vármegye határán fekvő magyar kisközség, 307 ev. református vallású lakossal. Állítólag avar gyűrű volt és 1239-ben már terra Ovar alakban találjuk említve. A lévai vár tartozéka volt és a lévai uradalom sorsában osztozott mindvégig. Most a Schöeller családnak van itt nagyobb birtoka. A XVIII. században az Eszterházyaknak itt híres juh- és marhatenyésztésük volt. Református temploma 1820-ban épült. A község postája Vámosladány, távirója és vasúti állomása Léva.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kisóvár. A község területe 1142 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 248.