Kismácséd

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén, az Alsó-Vágmente kistájon, a Dudvág és a Gidra-patak összefolyásánál található, Diószegtől 2,5 km-re északra, Ábrahámtól 4 km-re délkeletre, Szeredtől 11 km-re délnyugatra, a Diószeget Nagyszombattal (21 km) összekötő út mentén. Délről Diószeg, északról Ábrahám, keletről pedig Nagymácséd községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). Ebben az időszakban határközséggé vált, északi határa egyben államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. Területe (7,98 km²) az elmúlt száz évben nem változott. 1986-2002 között Diószeghez csatolták.

Népesség

Kismácséd a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 696, 1921-ben 721, 1939-ben pedig 833, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Az 1945 utáni lakosságcsere keretében 53 magyar családot telepítettek ki a községből, ezzel megváltozott a község etnikai arculata és vegyes népességűvé vált. 2011-be 584 lakosa volt, lakosai csaknem egyenlő arányban vallották magukat magyar (48,6 %) és szlovák (47,8 %) nemzetiségűnek. A lakosság túlnyomó többsége (70,0 %) római katolikus vallású, az evangélikusok aránya 13 %.

Történelem

Írásos említései alapján a 15. századig nem különíthető el Nagymácsédtól, de ekkor már külön faluként szerepel. Kismácséd és Gyékényesmácséd néven is szerepel, ura pedig a Pókateleki család, amely a Gyékényes-Mácsédi családtól örökölte. A középkor végén a Csúzy, Erdőhegyi, Szalay, Kapróczy és Zomor családoknak volt itt birtoka, később pedig a Szegedy, Galgóczy, Tapolcsányi és Schlossberg családoknak. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda működik. Országos jelentőségű műemléke a Kismácséd és Diószeg határán található, a 13. században román stílusban épült, Szent Margitnak szentelt római katolikus temploma.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MACSED. Kis, és Nagy Macsed. Két magyar falu Posony Várm. földes Ura G. Eszterházi, Kis Macsednak G. Eszterházi, Draveczky, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik egyik Geszthez 1, másik Szeredhez 1 órányira, határjai két nyomásbéliek, eggyiknek erdője is van, legelőjök, réttyeik középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mácséd (Kis), magyar falu, Poson vármegyében, Diószegh mellett egy kies termékeny lapályföldön. Táplál 447 kath. lak. F. u. gr. Eszterházy.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kismácséd, magyar kisközség a Mátyusföldön, 81 házzal és 641 lakossal, a kik róm. katholikusok. E községről először egy 1326-ból való határjáró levélben van említés Mached néven. 1412 január 4-én a Pozsony vidékén megtartott nádori gyűlés egyebek között a kismácsédiak birtokügyeit is tárgyalta. 1439-ben Gyékényes-Mácséd (Gyekenes Maczed) néven is szerepel, a mikor a Pókateleki család az ura, a mely e birtokhoz női ágon Gyékényes-Mácsédi János leánya, Dorottya útján jutott. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kismácséd. 1326-ból elsőnek Mached alakban merül fel neve. A XV. század derekán Gyekenes Maczed néven is szerepel a hasonnevű nemesi család kezén, majd házasság révén a Pókatelekiek kapják. II. Lajos egy levele 1518-tól Kys Mahed-ként említi. Később birtoka van itt a Czuczy-, Erdőhegyi-, Szalay-, Kapróczy-, Zomor-, Szegedy-, Galgóczy- Tapolcsányi-, Schlossberg-családnak, a legújabb időkben pedig az Esterházy grófoknak, ösi templomának érdekessége a török félholddal ellátott kereszt. A község területe 1.387 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 833.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Kismácséd kk., galántai járás. Már 1326-ban Mached néven említik, míg 1439-ben Gyékényes-Mácséd néven szerepel. Templomán a félholddal ellátott kereszt a török időkre emlékeztet. Területe: 1.387 k. h. Lakosság: 833. Ebből m.: 830, szl.: 3. Magy. beszél: 832. Vallás szerint: r. k.: 831, réf.: 1. Fb. I. 0, II. 7, III. 92. Népsűrűség: 104.4. Lakóház: 142. Bővebben