Kiskürtös

Kiskürtös az Ipoly-medence északkeleti, a Balassagyarmati-medence északi peremén, a Nógrádszentpéteri-dombság délnyugati lábánál, a Kürtös-patak (Krtíš) mentén, 172 méteres tengerszint feletti magasságban található, Nagykürtöstől 2,5 km-re délre, Balassagyarmattól 16 km-re északra. Határa 166-297 méteres magasságban húzódó dombvidék, legmagasabb pontját Kiskürtös, Kürtösújfalu és Óvár hármashatáránál, a Csérk-hegy (Riečavina) északnyugati oldalán találjuk (297 m). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Kékkői járásához (1872-1913 között a Balassagyarmati járáshoz) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1960 között a Kékkői, 1960-1968 között a Losonci, 1968 után pedig a Nagykürtösi járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Garammenti megye, Kékkői járás). Bővebben

Népesség

2011-ben a községnek 500 lakosa volt, melynek 95,2 %-a szlovák, 1,4 %-a (7 fő) pedig magyar nemzetiségűnek (2,0 %-a – 10 fő – magyar anyanyelvűnek) vallotta magát. A szlovák-magyar nyelvhatáron található települést a 18. század végén Vályi András szlovák faluként írta le. A 19. század végén jelentős magyar kisebbség is élt a faluban (1880-ban a lakosság egyötöde volt magyar anyanyelvű), az 1910-es népszámlálás pedig már magyar többséget (a lakosság 58,1 %-a magyar és 41,6 %-a szlovák anyanyelvű) mutatott ki. Bővebben

Történelem

Kürtös település első írásos említése 1251-ben „villa Cvrtus” alakban származik. Nevét a Kürtös-patakról kapta. Különálló településként 1482-ben („Kyskwrthes” alakban) szerepelt először. 1549-ben két falu is létezett területén (Alsókürtös és Barlakürtös). 1554-1593 között Nógrád megye csaknem egészével együtt a török hódoltsági terület része volt. A 17. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Klasszicista stílusú haranglába 1849-ben, Szent Cirillnak és Metódnak szentelt ökumenikus temploma 2002-ben épült. Ipari parkjában sporteszközök (Technogym), műszaki cikkek (Sobeat) és villanymotorok (Sisme) gyártása folyik. Határában két napkollektoros erőmű (összesen 12,4 hektáros területen) üzemel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis és Nagy Kürtös. Elegyes tót faluk Nógrád Várm. Kis Kürtösnek földes Urai G. Sándor, és több Uraságok, fekszik ez Szklabinyához közel, és annak filiája, Nagy Kürtösnek pedig földes Urai Csemniczky, és töb Uraságok, fekszik ez Alsó Palojtához közel, és annak filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik néhol soványasak, vagyonnyai meglehetősek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis-Kürtös, Nógrád vm. tót falu, 161 kath., 139 evang., 6 zsidó lak. Földe javitást kiván. F. u. többen. Ut. p. Balassa-Gyarmat.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Kis-Kürtös határában 1847 óta kőszénbányákat mívelnek, melyek azonban csak a környék szükségletét elégítik ki.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kiskürtös. A Kürtös-patak mellett fekvő kisközség. Házainak száma 48, lakosaié 218, a kik magyarok és tótajkúak, róm. kath. és evangélikus vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása pedig Balassagyarmat. A helység már a középkorban is megvolt. 1562-63-ban a hódoltsághoz és Kászin nógrádi mizliva hűbérbirtokai közé tartozott. 1587-ben Hüsszein bin Ahmed, Szécsény várának egyik gyalogos katonája bírta a helység egy részét hűbérül. Bővebben

Helységnévtár

Kürtös (Kis-), rk. 102 Szklabonya, ág. - Nagy-Kürtös, izr. 36 Balassa-Gyarmat.