Kiskovácsvágása

A község a Csermosnya-völgyben, a Csermosnya-patak partján, Rozsnyótól 15 km-re keletre fekszik, 450 méteres tengerszint feletti magasságban. Áthalad rajta a Hárskutat (8 km) Barkával (6 km) összekötő, Csermosnya-völgyi mellékút. A völgytől délre a Tornai Felső-hegy (Szádelői-karszt) vonulata húzódik, északra pedig a Rozsnyói-hegység 1000 m fölé magasodó gerincéig terjed Kiskovácsvágása határa, melynek mintegy háromnegyedét erdő borítja. Bővebben

Közigazgatás

1881-ig Torna vármegyéhez tartozott, majd 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (13,82 km²) az elmúlt száz évben nem változott.

Népesség

1910-ben 271, 1921-ben 259, 1938-ban pedig 305, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében lakosságának több mint felét elveszítette, 1991-2011 között az elöregedő népességű falu népessége további kétötödével csökkent (126 főről 76-ra). Kiskovácsvágása 2011-ben a Rozsnyói járás második legkisebb népességű települése volt, egyben egyike az ország legritkábban lakott községeinek (5,5 fő/km²). Bővebben

Történelem

1254-ben "Kouachy" alakban említik először, a krasznahorkai váruradalomhoz tartozott. 1364-ben "Kowachwagasa" néven említik. 1346-ban a Bebek család birtoka. A 15. század végén vlach pásztorok telepedtek le a környékén. A 16. és 17. században puszta volt és csak 1720 után telepítették be újra. 1828-ban 115 házában 924 lakos élt. A 19. században lakói mezőgazdasággal, bányászattal foglalkoztak. 1881-ben, Torna vármegye megszüntetésekor Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz.

Mai jelentősége

Xavéri Szent Ferencnek szentelt római katolikus temploma 1866-ban épült neogótikus stílusban. Határának egy része a Szlovák Karszt Nemzeti Park része.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KOVÁCSI. Magyar falu Torna Várm. földes Ura G. Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Barkához közel, és annak filiája, földgye nehezen miveltetik, és sovány is, tájéka köves.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kovácsvágás, Abauj-Torna v. magyar falu, Kovácsinak is hivatik. Dernőhez keletre 1/2 órányira: 352 kath., 638 ref. lak. Határa nagyobb részt hegyes, köves és sovány; a Somhegyében vasbányákat mivel; tágas erdejében szenet éget. F. u. gr. Andrásy. Ut. p. Rosnyó.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Vilmány és Göncz vonalától keletre hatalmasan kiszélesedik a hegység s azzal együtt a megyének ez az oldala is. Gyönyörű erdőség lepi a kecses tagozatú hegyhátakat, melyeknek főbb vonalai keleti és délkeleti irányba ágaznak ki a Hernáddal egyközű fő gerinczből. Helységeket itt csak a megye keleti széle felé találunk. Legnagyobb köztük Kovácsvágás. Közelében huták vannak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kovácsvágás, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, 53 házzal és 296 róm. kath. vallású lakossal. Krasznahorka vár tartozéka volt és mint ilyen, a Bebekek többi birtokaival együtt, az Andrássyak uradalmába jutott. Azelőtt Torna vármegyéhez tartozott. Katholikus temploma 1858-ban épült. E község határában feküdt Kornalippa község, mely a tatárjárás alatt pusztult el. Mint puszta 1659-ben még szerepel az Andrássy család birtokai között; hajdani templomának helye még ma is látható. A község postája Dernő, távírója Krasznahorkaváralja és vasúti állomása Rozsnyó.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kiskovácsvágása. A község területe 2402 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 305.