Kisida

Kisida az Ida-patak völgyében, a Kassai-hegyalja dombvidékének északkeleti részén, 293 méteres (határa 271-457 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 11 km-re délnyugatra, Jászótól 16 km-re keletre, Nagyidától pedig 10 km-re északra. A történelmi településmag az Ida-patak partján, a templomtól nyugatra terül el. Ettől északra az alapiskola épületegyüttesét találjuk, északkeletre pedig az egykori Za kostolom dűlőben az 1990-es években létrehozott (kiterjedésében a régi faluét is meghaladó) új lakópark-övezetet. A rohamos szuburbanizálódáson áteső Kisida belterülete a 2010-es években tovább terjeszkedik észak felé, az Idabukóc felé vezető út jobb oldalán újabb családi házak épülnek. 1950-hez képest 2018-ig a község belterülete hatszorosára (15 hektárról 90 hektárra) nőtt. Kisida és Saca határánál, a község központjától 2,5 km-re délre hétvégi házas telep található. 2010-ben területének 51,5 %-át (525 ha) erdő, 31,6 %-át (322 ha) szántóföld, 6,8 %-át (69 ha) pedig beépített terület foglalta el. Erdei (főként tölgyesek és gyertyánosok) az Ida völgyét keletről és nyugatról szegélyező dombokra (Stavenčík, Na lúky, Za berekom, Agyagos, Pánsky les) szorultak vissza, a mezőgazdaságilag művelt területek a határ délnyugati részén (Zemičky, Na vrchy) összpontosulnak. A közelmúltban a Saca-Kisida országút nyugati oldalán mintegy 30 hektáron golfpályát alakítottak ki. Kisidát az 548-as út köti össze Kassával és Jászóval, az Ida völgyében haladó 3405-ös út Sacával (5 km) és Idabukóccal (4,5 km) teremt összeköttetést. Kisida nyugatról Semse, északról Idabukóc és Baska községekkel, keletről Szentlőrincke és Pólyi, délről pedig Saca kassai városrészekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd az ekkor létrehozott Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (10,19 km²) az elmúlt évszázadban nem változott.

Népesség

Kisida a szlovák-magyar nyelvhatár északi oldalán fekvő, túlnyomórészt szlovák lakosságú község. 2011-ben 1420 lakosa volt, melynek 91,3 %-a volt szlovák, 1,6 %-a (23 fő) pedig magyar nemzetiségű (2,2 %-a – 31 fő – magyar anyanyelvű). 1880-ban Kisida lakosságának kilenctizede szlovák anyanyelvű volt és bár az 1910-es népszámláláskor a lakosság több, mint egyharmada (36,8 %) magyarnak vallotta magát, 1921-re ez az arány 5,7 %-ra esett vissza. A község lakosságának túlnyomó többsége (1921-ben 95,8 %, 2011-ben 72,5 %) római katolikus vallású, 2011-ben a felekezeten kívüliek a népesség egytizedét (10,9 %) alkották. Az egykori aprófalu csak 1900-1910 között érte el a 400 fős népességet, az 1921-1950 közötti időszakban alig egytizedével nőtt a lakosság száma (402 főről 449 főre). 1950-1991 között a rohamos fejlődésnek induló község csaknem megduplázta népességét: az 1960-as években volt a leggyorsabb a növekedés üteme (27,5 %, 1961-70 között 538 főről 686 főre) és még az 1970-es években is egyhatodával (686 főről 809 főre) gyarapodott Kisida lakossága. Az 1980-as években lelassuló növekedés a rendszerváltás után a szuburbanizáció eredményeként ugrásszerűen felgyorsult: 1991-ben 846, 2001-ben 1035, 2011-ben 1420 és 2017-ben már 1581 lakosa volt a községnek. Népsűrűsége (2011-ben 139 fő/km²) a járási átlag több mint másfélszerese.

Történelem

1247-ben területe az Aba nemzetség birtoka volt, ekkor adta el György fia Péter a szepesi prépostnak. 1280-ban Fel Ida néven, majd 1324-ben már mai nevén, „Kwsyda” alakban szerepelt az írásos forrásokban. 1332-ben már templomos hely volt, ismert ekkori papjának neve is (Demeter). A 14. században az Aba nembeli Csurka család birtoka volt. 1427-ben 28 portája volt. 1407-től a jobbágyfelszabadításig Kisida a szepesi káptalan birtoka volt. 1553-ben már csak 7 lakott porta volt a faluban, az 1560-as és az 1568-as összeírásokban szereplő nevek többsége még magyar, a 17. századtól azonban már a szlovákok kerülnek többségbe. A nagy pestisjárvány után 1715-ben hét, 1720-ban pedig tíz lakott portája volt. A 18. században a falut főként katolikus szlovákokkal telepítették újra. Római katolikus templomát 1795-ben a szepesi püspök és káptalan építtette Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Kisida nem alkotott önálló egyházközséget, Pólyi filiája volt. 1780-ban 347 lakosa, 1828-ban 46 háza és 399 lakosa volt. A község pecsétje 1839-ből ismert. 1850-ben 372, 1880-ban 325, 1900-ban 398, 1921-ben pedig 402 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberétől 1945. januárjáig visszacsatolták Magyarországhoz. 1941-ben 79 háza és 444 lakosa volt. Az államszocializmus évtizedeiben, mint központi település gyors fejlődésnek indult, teljes szervezettségű alapiskolája négy községet (Idabukóc, Semse, Hatkóc, Jászóújfalu) látott el, népessége az 1950-es 449 főről 1991-re 846 főre nőtt, ugyanezen időszak alatt a lakóházak száma két és félszeresére, 84-ről 214-re. Mezőgazdasági szövetkezetét 1959-ben alapították. Az 1960-as években új utat építettek az Ida völgyében Saca és Idabukóc felé (korábban csak földút vezetett erre), fontos közlekedési központtá téve Kisidát. Kassához való közelsége is elősegítette a község fejlődését, a rendszerváltás után a kassaiak tömeges kiköltözése már az 1990-es években kezdetét vette, az új családi házak építése révén új, a régi falutól teljesen elkülönülő lakóövezet jött létre. A község arculatát teljesen átformáló szuburbanizáció napjainkban is folyik, a belterület tovább terjeszkedik észak felé. A határ jellegét is megváltoztatta az egykori vizenyős rétek átalakítása golfpályává. 2001-re 1035-re, 2011-re 1420-ra, 2017-re pedig 1581-re, a száz évvel korábbinak csaknem négyszeresére nőtt Kisida népesége. A község zászlaját és címerét 2003-ban fogadták el.

Mai jelentősége

A fokozatosan Kassa kertvárosává váló községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Mária látogatásának szentelt római katolikus temploma 1795-ben épült, 1992-93-ban kibővítették. Határában 2013 óta golfpálya működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Ida. Elegyes falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kassához nem meszsze, határja jó, réttyeinek 2/3 részét a’ víz rongállya.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis-Ida, tót falu, Abauj vmegyében, a szomolnoki országutban: 368 kath., 2 ref. lak. Serház. Derék erdő. F. u. a szepesi káptalan.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Közel ide nyugatra találjuk Kis-Ida községet, körjegyzőséggel, 48 házzal, 356 tót lakossal. Postája Buzinka, távirója N.-Ida.

Helységnévtár

Ida (Kis-), rk. 343 Pólyi, gk. 1 Kassa, izr. 10 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kisida. Keletkezése és története ismeretlen. A község területe 1772 kat. hold és lakóinak száma a visszacsatoláskor 434.