Kisgyékényes

Kisgyékényes a község központjától, Alsógyőrödtől 1,5 km-re keletre fekszik, áthalad rajta a Lévát Nyitrával összekötő 51-es főút.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Nagygyőröd 3 településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a járás megszüntetéséig, 1960-ig folyamatosan a Verebélyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között újra Magyarországhoz tartozott (Bars és Hont egyesített vármegye, Verebélyi járás). Területe (3,97 km²) az egyesített község területének 18 %-át alkotja, az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

2011-ben 333 lakosa volt, itt élt Nagygyőröd lakosságának 26,7 százaléka. 1880-ban 270, 1910-ben 300, 1921-ben 339, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1921-ben lakosságának 8,3 %-a vallotta magyarnak magát.

Történelem

Kisgyékényes. 1290-ben „Gekenus” alakban említik először az esztergomi keresztesek konventjének oklevelében. Később nagykálnai nemesek birtoka, majd 1496-tól barsfüssi nemeseké, 1522-től pedig a máriavölgyi pálosok faluja. 1663-ban felégették a törökök. 1715-ben és 1720-ban 7 adózója volt. 1770-ben a Pálos-rend szerzetesei Kisgyékényes területén menedékházat építettek. A 18. század végén határának nagy részét még erdő borította, melyet a 19. század második felében teljesen kipusztítottak. 1907-ben kapta a Kisgyékényes hivatalos nevet (korábban Gyékényes). 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 novemberétől 1945 márciusáig újra Magyarországhoz csatolták. 1960-ban Alsó- és Felsőgyőröddel egyesítették Nagygyőröd néven.

Mai jelentősége

Ld. Nagygyőröd

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GYÉKÉNYES. Elegyes tót falu Bars Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Barshoz nem meszsze, Lévához pedig mint egy két mértföldnyire. Határja jó termékenységű, javai külömbfélék, réttye, legelője, fája elég van, szőlei is vannak, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gyékényes, tót-magyar falu, Bars vmegyében: 261 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gyékényes, a verebélyi járásban, a Garamvölgy közelében fekvő magyar és tót kisközség, 691 róm. kath. lakossal. Az esztergomi keresztesek conventjének 1290 februárius 20-án kelt oklevele bizonyítja, hogy a conventnek Gekenus nevű bars-megyei birtokát, melyet Rathold comes fiának Tamásnak zálogba adott, az illető a kitüzött határnapra nem adta vissza. 1496-ban Füssy László fiai, László és János bírják. 1516-ban ezeket birtokukban Lajos király is megerősíti. A XVIII. században találkozunk itt az Eszterházyakkal és később a közalapítványi uradalom birtoka. 1663-ban a török hordák dúlták fel a községet, de ebben az időben nem találjuk nyomát annak, hogy volt-e akkor nemesi birtokosa, vagy sem? Templom a községben nincsen. Postája Nagykálna, távirója és vasúti állomása pedig Alsóvárad.

Helységnévtár

Gyékénes, rk. 255 Alsó-Győröd, izr. 15 -.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kisgyékényes. A község területe 690 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 455.