Kisgergelyfalva

A Vályi-völgy északi részén, Felsővály és Alsóvály tőszomszédságában fekszik, mindkét falutól mintegy fél kilométerre.

Közigazgatás

1924-ig önálló község, azóta Felsővály két településrészének és kataszteri területének egyike (1990-1995 között Alsóvályhoz tartozott). 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a Tornaljai járáshoz tartozott. 1971-ben az egységes Vály község része lett egészen 1995-ig, amikor visszacsatolták az 1990-ben újra önállósult Felsővályhoz. Területe 2,13 km², a község területének 14,1 %-át alkotja, 1910-hez képest (2,08 km²) 5 hektárral gyarapodott.

Népesség

1880-ban 107, 1910-ben 95, 1921-ben pedig 87, kizárólag magyar nemzetiségű és többségében református vallású lakosa volt. 2011-ben 123 állandó lakosa volt, itt élt a község lakosságának 37,2 %-a.

Történelem

A 14. század közepén vált ki Felsővály területéből, névadója a Vályi-nemzetség Gergely nevű tagja, aki udvarházat és gazdaságot létesített itt, e körül alakult ki a falu. Később a Kálosai Korláth-család birtoka. 1407-ben említik először írásos források. Birtokosai állandóan változtak, a 17. század végén és a 18. század elején a hadi események és a pestis miatt lakossága erősen le csökkent. 1924-ben csatolták Felsővályhoz (1990-1995 között Alsóvályhoz tartozott). Lakossága a középkortól kezdve mindvégig magyar volt.

Mai jelentősége

A faluban egy 19. századi klasszicista nemesi kúria található, amely mellett kis méretű fából készült harangláb áll.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GERGELYFALVA. Kis magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai Kornis, Hevesi, és Dráskótzi Urak, lakosai reformátusok, fekszik a’ Putnoki járásban, Bikszögtöl egy, Alsó Válytól pedig három puska lővésnyire, határbéli földgye meglehetös búzát terem, piatzozása más fél mértföldnyire Rimaszombatban, de kivált Jólsván két mértföldnyire, gyümöltsös kertyei jók, és hasznosak, mert majd minden esztendőben termők, réttyei tsekélyek, erdője nintsen, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gergelyfala, magyar falu, Gömör vmegy., alsó és felső Vály helységek közt fekszik. A lakosok száma tesz 386, mindnyájan reformatusok s magyarul beszélnek. Van az egész helységben 5 4/8 urbéri, 5 majorsági telek; a határnak kiterjedése 448 hold, ebből szántóföld 240, rét 100, s legelő 100 hold, szántóföldje jó müvelés mellett megtermi a tisztabuzát is, annyival inkább egyebet, – a gyümölcs-tenyésztésnek kedvelőji. Birják ezen helységet Bodon Antal, Bélik és Hevessiek. Ut. p. Tornalja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gergelyfalva, vályvölgyi magyar kisközség, 23 házzal és 97 ev. ref. vallású lakossal. E község már 1427-ben előfordul mint a Korláth család birtoka. Későbbi birtokosai a Draskóczy, Hevessy, Palkovics, Bodon és Beélik családok. Templom nincs a községben. Postája Felsővály, távírója és vasúti állomása Tornallya.