Kavocsán

Kavocsán a Gömör-Szepesi érchegység legkeletebbi részén, a Kassai-hegyalján, a Hernád jobb oldali mellékvize, a Hrubsó-patak mentén, 464 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 8 km-re északnyugatra, az Őrhegy (Strážna, 531 m) és a Kisorom v. Púpos-hegy (Hŕbok, 575 m) északi oldalán. Kassa legmagasabban fekvő, falusias arculatát máig megőrző városrésze. 380-740 méteres magasságban fekvő határának mintegy egynegyedét erdő borítja, 2010-ben területének 50 %-át (525 ha) rét és legelő, 4,4 %-át (46 ha) szántóföld foglalta el. Külterületi lakott helye nincs, de a településközponttól délre és délkeletre több hétvégi házas beépítésű területet találunk (Humniská, Vitalína, Suchá dolina). Kavocsánt Kassa központjával a 3391-es út köti össze, Sároskisfalu-Tapolcsány (7 km) felé mellékút teremt összeköttetést. Délkeletről, délről és nyugatról Kassa-Észak városrésszel, északról Hernádszokoly, északkeletről Hernádszentistván községekkel határos.

Közigazgatás

1976-ig önálló község, azóta Kassa városrésze, 1996 óta a Kassa – I. járás részeként. 1920-ig kisközségként Sáros vármegye Lemesi (Alsótarcai) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 és 1945-1960 között a Kassai, 1960-1976 között pedig a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1921-hez képest Kassához csatolása után területét 61,9 %-kal; 6,49 km²-ről 10,50 km²-re növelték. Délen már korábban is Kassához tartozó területekkel bővítették ki határát, északkeleten ugyanakkor egyes határrészeit Družstevná pri Hornáde községhez csatolták (ma az újra önállósult Hernádszentistvánhoz tartoznak).

Népesség

Kavocsán egyike Kassa legkisebb népességű városrészeinek, 2011-ben 1180 lakosa volt, melynek 95,2 %-a volt szlovák nemzetiségű. Kavocsán már a 19. században is csaknem teljesen szlovák lakosságú volt, egyedül a magyar fennhatóság alatt tartott 1941-es népszámlálás során vallotta magát a lakosság 10,3 %-a magyarnak. Lakosságszáma a 20. század során többször mutatott nagy változásokat rövid idő alatt: 1921-1930 között csaknem egyharmadával csökkent népessége (809 főről 581 főre), majd 1930-1941 között ezt gyors gyarapodás (623 főről 1014 főre) váltotta fel. Az 1970-es években stagnáló népesség 1980-1991 között már egyhatodával csökkent (1100 főről 915 főre), a rendszerváltás után mérsékelt, de folyamatos növekedés kezdődött. Az 1991-2011 közötti időszakban 29 %-kal nőtt a lakosság száma, 2017-ben pedig már 1310 lakosa volt a városrésznek. 1921-ben teljes lakossága római katolikus vallású volt, 2011-ben népességének 82,5 %-a volt római katolikus vallású és 7,3 %-a felekezeten kívüli. Pólyi után Kavocsán Kassa 2. legritkábban lakott városrésze, népsűrűsége 2011-ben 113 fő/km² volt.

Történelem

A település valószínűleg a 14. század közepén, Sólyomkő várának birtokán jött létre. Kavocsán 1423-tól évszázadokon keresztül egyike volt a Kassa város birtokában lévő jobbágyfalvaknak. A falu két vármegye határán feküdt, Sáros és Abaúj határa a mai település közepén, a katolikus templomnál haladt keresztül. 1423-ban „Kalachyan” néven említik először írásos források. 1567-ben öt porta volt a faluban. Templomát 1783-ban emelték, önálló plébániává 1809-ben vált. A 19. században és a 20. század első felében lakói fakitermeléssel, mészégetéssel, illetve a kassai piacra folytatott tejtermelő állattartással és zöldségtermesztéssel foglalkoztak. 1860-ban rendezték Abaúj-Torna és Sáros vármegyék határát, ekkor Kavocsán teljes területe Sároshoz került. A 20. század elején kavicsbányászat folyt határában. 1920-ig a község Sáros vármegye Lemesi (Alsótarcai) járásához tartozott. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberében a bécsi döntés során a község lakosságának kérésére (a Kassához szorosan kapcsolódó falu számára gazdasági szükséglet volt a kapcsolat fennmaradása a várossal) az új magyar-csehszlovák határt Kavocsántól északra állapították meg. Kavocsán lett az egyetlen volt Sáros vármegyei község, mely visszakerült Magyarországhoz, ekkor Abaúj-Torna vármegyéhez csatolták. 1941-ben 141 háza és 1014 lakosa volt. A község 1945. januárjáig maradt magyar fennhatóság alatt. 1976. január 21-én Zsebes, Szentlőrincke és Abaszéplak községekkel együtt Kassához csatolták. 1979-1986 között Kavocsán határában létesült a kassai állatkert.

Mai jelentősége

A városrészben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma 1783-ban épült. Számos szakrális kisemlék is található itt (feszületek, két kápolna). Kavocsántól északra található az 1986-ban megnyitott kassai állatkert (292 hektáros területen, mely a legnagyobb az országban), a falutól nyugatra pedig sípályát alakítottak ki. A határában található Kavocsáni-oldal (Kavečianska stráň) értékes növényvilágáért 3,2 hektáron 2000 óta védett terület.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KAVOCSÁN. Kvacsani. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Kassa Városa lakosai katolikusok, fekszik Abaúj Vármegyének szélénél, határja meg lehetős.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kaveczán, Sáros v. tót falu, Kassához 1 mfld, nagy erdőségek közt. 690 kathol. lak., paroch. templommal. Mészégetés. F. u. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Visszatérve Kassára, nem kerülheti ki figyelmünket Kavecsány, melyhez külön községi út vezet Kassáról. Kavecsány ugyan már Sáros vármegyéhez tartozik, de Kassa város birtokát képezi és közvetlenül a határszélen fekszik. Néhány évvel ezelőtt itt egy barlangot fedeztek föl, melyben mammuth-csontokra akadtak. Határában az állami közutak építésére nagyon alkalmas kavicsbánya van.

Magyar Katolikus Lexikon

Kavocsán, v. Sáros vm. (Kavečany, Szl.): plébánia a v. kassai egyhm. sóvári esp. ker-ében. - 1809: alapították. Tp-át 1783: Szt Péter és Pál tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1788-tól. Kegyura 1880: Kassa városa. Anyanyelve 1880: szl.; 1940: szl., m. - Lakói 1940: 1005 r.k., 8 g.k., 1 ref, össz. 1014. ** KTN I:379. - Schem. Cass. 1915:96.

Helységnévtár

Kavecsán (Kavecani, Kavecsani, Kavocsán, Kavecsány), RK. 867 Kassa, gk. 3 - , ág. 1 - , izr. - Lemes.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kavocsán. Azelőtti neve Kavecsány volt. Az összeomlás előtt közigazgatásilag Sáros megyéhez tartozott. Felsőmagyarország visszatértekor Abaúj-Torna megyéhez csatolták. Voltaképen Kavocsán már 1423 óta Kassa város birtokállományába tartozott. Régészi körökben nagy figyelmet keltettek az itteni barlangban talált mammuthcsontok. A község területe 1128 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 623.