Kassamindszent

Kassamindszent az egyesített Valaliky község központi településrésze, 1961-ig önálló község. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Csontosfalvával és a tőle északra fekvő Bernát- és Búzafalvával. A Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 185 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, az 1963-ban felszámolt Miszlóka-patak (Myslavský potok) mentén, Kassától 9 km-re délkeletre, Hernádcsánytól pedig 5 km-re északnyugatra.

Közigazgatás

1961-ig önálló község, azóta Kassamindszent négy településrészének egyike. Kataszteri területét (1910-ben 1,48 km², 1921-ben 1,49 km²) beolvasztották az egységes községébe. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, ezután pedig a Kassa-vidéki járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás).

Népesség

Kassamindszent településrésznek 2011-ben 815 lakosa volt, itt élt az egyesített község népességének 19,5 %-a. A község 18. századi újratelepítése óta zömében szlovák lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 12,4 %, 1910-ben 39,4 % volt, a magyar nemzetiségűeké 1921-ben már csak 2,6 % (8 fő). A magyar anyanyelvűek arányának gyors növekedése 1880-1910 között az 1880-ban még német anyanyelvűként (21,7 %) összeírt zsidó lakosság asszimilációjával magyarázható. Bővebben

Történelem

A mai Kassamindszent négy elődközsége közül a központi fekvésű Kassamindszent (korábban Koksómindszent) a legrégebbi. Az Árpád-korban létrejött település eredeti neve Koksó volt, 1280-ban „Cocso”, 1288-ban „Kokso”, 1310-ben „Coksou” alakban szerepelt az írásos forrásokban. A Koksó név szláv személynévi eredetű. Az 1332-35 között kelt pápai tizedjegyzékben már Mindszent („Mendscend”) néven szerepel, Mindenszentek tiszteletére szentelt temploma után. Bővebben

Mai jelentősége

Kassamindszent az egyesített község központi településrésze, itt található a községi hivatal, az alapiskola, az óvoda és a Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus templom, mely 1786-ban épült barokk-klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MINTSZENT. Két falu Abaúj Várm. egyiknek földes Ura a’ Jászói Prépostság, a’ másiknak pedig Nováki, és több Urak, lakosai többfélék, fekszik egyik a’ Kassai, a’ másik a Csereháti járásban, legelőjök szoross, épűletre való fájok nints, más jó tulajdonságaik középszerűek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Koksó-Baksától nyugatra, a kassa-ujhelyi országut mellett vannak az u. n. »aprófalvak«, ugymint Buzafalva 53 házzal, 352 magyar és tót lakossal; Bernátfalva 37 házzal, 223 magyar és tót ajku lakossal; Koksó-Mindszent, 40 házzal, 251 német és tót ajku lakossal, régi kath. templommal, mely 1695-ben épült; Csontosfalva, 39 házzal, 284 magyar és tót ajku lakossal; Gecse, 62 házzal 503 magyar és tót ajku lakossal. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Kassamindszent, Koksómindszent, v. Abaúj-Torna vm. (Vsechsvätych, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. kassai esp. ker-ében. - 1332: Mendscend. 1332: már létezett. Tp-át Mindenszentek tit-ra sztelték, a mait 1786: építették. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. A pléb-t 1695: alapították újra. Anyakönyvei 1787-től. Kegyura 1880: a kassai szem. Anyanyelve 1880: szl., m.; 1940: szl., m. - Filiái 1915: Bernátfalva, Búzafalva, Csontosfalva, Hernádgecse, Hernádgönyű, Koksóbaksa. Közig-ilag Valalikihez csatolták. ** KTN I:132. - Schem. Cass. 1915:39. - Györffy I:56.

Helységnévtár

Mindszent (Koksó-), RK. 186 Kassa, gk. 30 Sziget-Bölzse, ág. 1 -, ref. 1 - , izr. 72 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kassamindszent. Azelőtt Koksómindszent. Keletkezése és története ismeretlen. Róm. kath. temploma 1695-ben épült. A község területe 259 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 347.