Jéne

A község a Gömöri-medence déli peremén, a Rima jobb partjának közelében, a Cikóházi-patak mentén, a Gömöri-erdőhát keleti dombvonulatának (Goli-bérc, 309 m) lábánál fekszik. Területének mintegy egyharmadát erdő borítja. Jéne zsákfalu, egyetlen, az 571-es útról Kacagópuszta és Rimaszécs között elágazó, 2,5 km-es mellékúton közelíthető meg. Az alig 2 km-re fekvő, ma Ózdhoz tartozó Susával mezőgazdasági út köti össze. Nyugatról Harmac, északkeletről Rimaszécs, délről Hangony, délkeletről pedig Ózd határolja. Déli és délkeleti határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, 1949-60 között a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe (8,60 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 326, 1921-ben 281, 1938-ban pedig 311, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének 42,1 %-át elveszítette, 1991-2011 között azonban már 17,2 %-os népességnövekedés figyelhető meg, összefüggésben azzal, hogy mára a lakosság 4/5-e a roma etnikumhoz tartozik. A község lakosságának csaknem egésze magyar nemzetiségűnek (97,2 %) és anyanyelvűnek (98,6 %) vallotta magát 2011-ben. Az eredetileg túlnyomórészt református vallású községben (1921-ben a lakosság 76,9 %-a volt református) 2011-ben a lakosság 39,3 %-a volt református, 38,4 %-a pedig római katolikus vallású.

Történelem

A falu a Rima régi folyása mentén települt, a Jenő-törzs szállásterületén, a 11. században már lakott hely. 1216-ban "Yenne" néven említik először. Előbb a helyi nemes Jeney család birtoka, majd a Fügedy és Széchy családoké. A határ legnagyobb része nemesi föld volt, kevés volt a jobbágybirtok. 1313-ban a Balog nembeli Széchyek felgyújtották a falut. Bővebben

Mai jelentősége

Református temploma 1787-ben épült klasszicista stílusban, mai alakját az 1903-as, szecessziós stílusú átépítéssel nyerte el.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

JENE. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Jeney Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Serkéhez fél mértföldnyire, Sz. Simonynak filiája, határja jó gabonát terem, fája tűzre van, legelője kevés.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jene, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Harmacz szomszédságában: 17 kath., 201 ref. lak., kik közt sok nemes találtatik. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Jéne, rimavölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 81 házzal és 319 ev. ref. vallású lakossal. E községről az első adatokat 1431-ben találjuk. 1446-ban Jenye alakban van említve. A Fügey és a Széchi családok voltak az urai. Későbbi birtokosai ismeretlenek. Református temploma 1787-ben épült. Ide tartozik Czikóháza puszta, mely 1418-ban Chykohaza alakban szerepel. Hajdan önálló község és a Fügey család birtoka volt. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Jéne. Először egy 1431. évben kelt oklevélben szerepel a község. Egy másik adata 1446-ból származik, amikor is a Fügey- és a Széchy-családok birtokában volt a község. Ebben a feljegyzésben Jenge néven fordul elő. Közelében van Cikóházapuszta, mely valamikor nagyobb község volt a Fiigey-család tulajdonában. A község lakói a református vallást követik. Templomuk 1787-ből való. A község területe 1493 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 311.