Jászfalu

Jászfalu Érsekújvártól 20 km-re keletre, Komáromtól 35 km-re északkeletre, a Garammenti-hátság nyugati részét alkotó dombsor nyugati oldalán, a Párizs-patak felső folyásánál fekszik. A faluközpont a Párizs-patak egyik mellékvizének völgyében, 158 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, főutcáját a patak két oldalán húzódó házak alkotják. Határának keleti része 284 méteres magasságig emelkedő dombvidék, kisebb erdőfoltokkal, területének túlnyomó része azonban mezőgazdaságilag művelt terület. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1920-1938 között az Udvardi járással megegyező területű Ógyallai járáshoz. 1938-1945 között visszakerült Magyarországhoz, ekkor azonban 8 másik, korábban Komárom megyéhez tartozó községgel együtt az újonnan létrehozott Nyitra és Pozsony egyesített vármegyéhez és az Érsekújvári járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

Jászfalu a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, a 20. század első felében még vegyes szlovák-magyar lakosságú, mára csaknem teljesen szlovák nemzetiségűvé vált község (1991-ben a lakosság 2,7 %-a, 2011-ben 2,8 %-a volt magyar nemzetiségű). A 18. század első felében szlovákokkal újratelepített falu lakossága a 19. század második felétől rohamosan elmagyarosodott, míg 1880-ban a lakosság háromnegyede szlováknak, 1910-ben már a többség (76,9 %) magyarnak vallotta magát. Bővebben

Történelem

A középkorban Tekeresnyék néven ismert (a Nyék törzs nevét őrző), a kezdetektől Komárom vármegyéhez tartozó faluba a tatárjárás után jászok telepedtek, innen ered mai neve. 1238-ban említik először írásban. 1434-ben "Tykeresnyek aliter Jaszafalu" alakban, majd 1436-ban "Jazfalu" néven szerepel. Hunyadi Mátyás egyik 1469-ben kiadott oklevele szerint más falvakkal együtt Kürthy Mátyás és Uriel birtokolta, még 1546-ban is népes faluként említik. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. A jelenlegi Szent Lőrinc-templom a faluközpontban 1937-1938-ban épült. A temetőben található középkori eredetű, majd a 18. században barokk stílusban újjáépült kápolnája helyén ma az 1969-ben épült Szent-Mihály-kápolna áll. Határában 1991-ben 10–11. századi köznépi temető sírjait tárták fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

JÁSZFALU. Elegyes tót falu Komárom Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Perbetéhez, és Udvardhoz egy mértföldnyire, legelője elég, réttyei tsekélyesek, szőlei középszerű borokat teremnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jászfalu, tót helység, Komárom vmegyében, északról nagyobb, délről kisebb dombok teknőjében fekszik, Csúzhoz északra 1/2 mfdnyire. Itt jő össze az Esztergomból és Komáromból Verebélyre, onnan a bányavárosokra menő országút. Egész határa tesz 4764 4/8 holdat, mellyből 2906 h. urbériség, 652 h. majorság, 733 4/8 h. erdő, 156 h. szőlő. Földe hegyes ugyan, de jó fekete földe leginkább buzát és rozsot terem. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Jászfalu, kisközség a Páris patak mellett, 178 házzal és 1077 róm. kath. vallású, nagyobbára tótajkú lakossal. Posta van a faluban, a távírója és a vasúti állomása pedig Perbete. E község alapítását a szájhagyomány a tatárjáráskor idemenekült jászoknak tulajdonítja. A török világban elpusztulván, tótokat telepítettek ide. 1552-ben 10 házát írták össze, 1576-ban már 30-at, de úgy látszik, hogy ez időtájt másodszor is elpusztult, mert 1669-ben még mindig a néptelen, puszta helyek között van említve. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Jászfalu, v. Komárom vm. (Jásová, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. udvardi esp. ker-ében. - Tp-át 1500 e. Szt Lőrinc tit-ra sztelték. - Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1736: alapították újra. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1910: m., szl.; 1940: szl., m., ném. - Lakói 1840: 670 r.k., 2 ref., 51 izr., 32 egyéb, össz. 755; 1910: 1100 r.k., 4 ref., 42 izr., össz. 1146; 1940: 1605 r.k., 1 ev., 7 ref., 15 izr., össz. 1628. ** Némethy 1894:119. - Schem. Strig. 1917:69.

Helységnévtár

Jászfalu, RK. 912 Esztergom, ág. 1 - , ref. 10 Perbete, izr. 62 Csúz

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Az elmagyarosodott két szlovák községgel szemben elveszítettük Jászfalut, ahol az 1938-as népszámláláskor 47% vallotta magát szlováknak. (....) Jászfalu. őskori településének leleteit múzeumok őrzik. A honfoglalás előtti időkben is települt hely. Egy bizonyságlevél 1238-ban említi először, majd a pápai tizedszedő-jegyzékekben is találkozunk nevével. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Jászfalu kk. érsekújvári járás. Hagyomány szerint a tatárjáráskor ide menekült jászok alapították. A törökkorban elpusztult magyarság helyébe szlovákok telepedtek. Török mecsetből átalakított temploma az ú. n. öregtemplom. Területe: 3.467 k. h. Lakosság: 1.665. Ebből m.: 755, n.: 112, szl.: 798. Magy. beszél: 1.205. Vallásszerint: r. k. 1.629, ref. 8, ev. Bővebben