Jányok

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz északi részén, a Kis-Duna jobb partjának közelében, Somorjától 16 km-re északkeletre, Pozsonytól 26 km-re keletre, Dunaszerdahelytől 27 km-re északnyugatra fekszik. Áthalad rajta az 516-os főút, mely Dunahidason át (11 km) Pozsony, valamint Diószeg (24 km) felé teremt összeköttetést. Mellékutak kötik össze Pozsonycsákánnyal (4 km) és Vőkkel (3 km). Nyugatról Fél, Vők és Dunaújfalu, északról Zonctorony és Hegysúr, keletről Nagymagyar, délről pedig Pozsonycsákány községekkel határos. Északi határának nagy részét a Kis-Duna alkotja, de egy helyen a folyó bal partjára is kiterjed.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult Alsójányok, Felsőjányok és Bústelek kisközségek egyesítésével. 1920-ig mindhárom elődközség Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban a Somorjai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, a magyar közigazgatásban egyesítették a három községet. Jányok 1960-ig, a járás megszüntetéséig a Somorjai járáshoz tartozott, majd a Dunaszerdahelyi járáshoz csatolták. A község három településrészre és kataszteri területre oszlik: Alsójányok (5,15 km²), Felsőjányok (5,17 km²), Bústelek (1,02 km²). A kataszteri területek határai megegyeznek az 1940 előtti községekével, kivéve Alsójányokot, melynek területe 1945 után 96 hektárral csökkent Egyházfa, majd az 1956-ban megalakuló Hurbanfalva javára.

Népesség

1921-ban a három elődtelepülésnek összesen 528 lakosa volt, az egyesítés után (1941-ben) pedig 618, mely 1991-re negyedével nőtt. 2001-ig még a lakosság lassú csökkenése, azóta viszont (Pozsony közelségének köszönhetően) gyors növekedése figyelhető meg. Ezzel párhuzamosan rohamosan növekszik a szlovákok arányszáma, 2001-2011 között a duplájára (20%) növekedett, a lakosság döntő többsége azonban még mindig magyar. A község lakosságának túlnyomórésze (9/10-e) római katolikus vallású. 2011-ben a község lakosságának 46,9 %-a Alsójányokon (401 fő), 39,4 %-a Felsőjányokon (337 fő) és 13,6 %-a Bústeleken (117 fő) élt.

Történelem

A község területén egykor a hallstatti kultúra települése állt. A felsőjányoki temető sarkánál emelt várdomb a szakemberek szerint egykor a kultúra településhez tartozó sírhalom volt. Jányok telepü-lést 1287-ben Jobagio castri de Janok alakban említik először, 1310-ben földesura Jányoki jakab volt. Felsőjányok külön 1311-ben Ianyk Superiori néven szerepel oklevélben. Ettől kezdve a település két részből, Alsó- és Felsőjányokból állt. 1346-ban Alsójányok Streiz Marchard pozsonyi polgár birtoka lett. 1553-ban az óbudai apácák birtoka 13 portával. Később az Eszterházy és a Zichy családé. Felsőjányokon 1553-ban 6 adózó portát számláltak. A felsőjányoki részen (a Csillagvár mezőn, 127,3 m magas dombon a Kis-Duna jobb partján) egykor egy palánkvár állt, melynek keletkezése vitatott. Egyes történészek a 13–14. századra teszik építését és nemesi alapításúnak tartják. Mivel középkori forrásokban nem szerepel, így mások 17. századinak tartják, melyet a török elleni védelem céljára építettek. 1940-ben Alsójányokot, Felsőjányokot és Bústeleket Jányok néven egyesítették.

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik, alapiskoláját 2005-ben megszüntették. Római katolikus temploma 1914-ben épült. Határában 17. századi földvárat és avar kori sírdombokat tártak fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Jányok. Két elegyes magyar faluk Posony Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az elött a’ Sz. Klára Szerzetén lévő Apatzáknak birtokok vala, lakosaik katolikusok, fekszenek a’ Csalóközben, Csákánnyal határosok, Nagy Magyarnak filiája, Csákonhoz, Madarászhoz is közel; szűk határjokat két időre szántyák, ’s kevés a’ réttyek. BUSS TELEK. Elegyes magyar falu Posony Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Csalóköz Szigetében, Nagy Magyarnak szomszédságában, mellynek filiája. Határja jó termésű, ’s vagyonnyai is külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jányok (Alsó és Felső), két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Pozsony vmegyében, N. Magyarhoz 1/2 órányira; az első 184 kath., 11 zsidó; a második 189 kath., 6 zsidó lak. F. u. gr. Eszterházy Vinczéné. Ut. p. Pozsony. Bustelek, magyar falu, Pozson vgyében, Nagy-Magyarhoz 3 fertály, 49 kath. lak. F. u. Dóka, Szabó, Jankó s m. t. Ut. p. Pozson.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsójányok, felsőcsallóközi magyar kisközség, 34 házzal és 246 róm. kath. vallású lakossal. E községnek első okleveles nyoma 1287-ben jelentkezik, a mikor is Januk néven említik. 1310-ben Jánoki Jakab a birtokosa, a ki itt szolgájának tekintélyes földbirtokot és kúriát adományoz. 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Marchard pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. 1368-ban Samothi György fia János felesége panaszt emel Saápi János fia Péter ellen, hogy e birtokát elfoglalta. 1394-ben Georgius de Ianyuk kir. ember nevében szerepel. 1402-ben Jamnik tót nevével is találkozunk, a mikor Monostori Berzéte Miklós van birtokosául említve. Az 1553-ból való portális összeírásban Alsó-Iányok néven, az ó-budai apáczák birtokául van felvéve 13 portával. 1647-ben a pozsonyi apáczáké és 1787-ben a vallásalapé. Később az Esterházy grófi, majd a Zichy grófi család birtoka lett. A község határában pogánykori őrhalmok láthatók. A falu postája és távírója Nagymagyar. Felsőjányok, csallóközi magyar kisközség, 33 házzal és 235, róm. kath. vallású lakossal. Ősi idők óta megtelepült hely, mely mellett pogánykori sánczok és sírhalmok láthatók. E sírdombok közül e sorok írója kettőt felásatván, abban keltakori urnákat és egyéb cserepeket talált. Hajdani birtokviszonyairól csak annyit tudunk, hogy 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Márchárd pozsonyi polgárt iktatta birtokába. Az 1553-iki portális összeírásban a budai apáczák szerepelnek birtokosokként, a kik 6 porta után adóznak. 1778-ban a vallásalapé. E község lakosai hajdan németek voltak, de az idők folyamán megmagyarosodtak. Ide tartozik Szigeti puszta is. Postája és távírója Nagymagyar, vasúti állomása pedig Csallóköz-Csötörtök. Bústelek, felsőcsallóközi magyar kisközség, a vármegye egyik legkisebb községe, 12 házzal és 62, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Kisjánok volt a neve. 1380-ban Heem fia Hegen Benedek itteni birtokának harmadát Kisjánoki Miklós fia Jakab deáknak adja el. Ugyanez veszi meg Bélkarcsai Miklós fia János és Pomsasapyai Pál fia Péter birtokrészeit is. 1495-ben II. Ulászló a birtok egy részére csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizközy Andrásnak ad adományt. Az 1553. évi portális összeírásban Beély Simonnak 6 portája adózott. A mult század elején a Dóka, Szabó és a Jankó családok voltak itt birtokosok. Temploma nincs a községnek. Postája és távírója Nagymagyar.