Jánosi

A község a Gömöri-medence nyugati részén, a Rima-folyó bal partján, Rimaszombattól 6 km-re délkeletre, Feledtől 6 km-re északnyugatra, az 531-es út és a Feled-Breznóbánya vasútvonal (megállóhely) mentén fekszik. Területe 200-280 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt dombvidék. Nyugatról Kisgömöri, nyugatról és északról Rimaszombat (Rimaszombat és Bakti katasztere), északkeletről Szútor, keletről Bellény, délkeletről Rimapálfala, délről pedig Feled határolja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe 1910-21 között 27,94 km²-ről 27,14 km²-re csökkent, majd 1921-1938 között a korábban Jánosihoz tartozó Ivánfalapusztát Feledhez csatolták, így alakult ki mai 26,10 km²-es területe.

Népesség

1910-ben 1269, 1921-ben 1187, 1938-ban pedig 1282, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Az 1920-as években a földbirtokreform keretében határába szlovák kolonisták települtek (1930-ra a (cseh)szlovákok aránya 19,6 %-ra nőtt), 1945 után pedig magyar lakosságának egy részét kitelepítették és magyarországi szlovák telepesek érkeztek a községbe. Bővebben

Történelem

Területe ősidők óta lakott, határában bronzkori használati tárgyak, a hatvani kultúra emlékei kerültek elő. A magyarság a 10. század végéig telepedett le a Rima-völgyben, közülük kiemelkedett a Jánosi-nemzetség, mely sosem került a királyi vártól függő viszonyba. A Jánosiak alapították a bencés apátságot és a falut, mely legkésőbb a 12. század első felében már fennállt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskola és szlovák óvoda található, határában napkollektoros erőmű üzemel. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1150 körül román stílusban épült a bencések monostortemplomaként, országos jelentőségű műemlék. 1876-ban Schulek Frigyes és Storno Ferenc tervei alapján felújították. Református temploma eredetileg a 14. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

JÁNOSI Jeles magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai reformátusok, fekszik Rimaszombathoz közel, Felednek filiája. Itten szűlettetett vala Jánosi, a’ kinek gondatlansága miatt Fülek elhagyatott. Földgyei jók, el adásra alkalmatos helyei Rimaszombatban, Jólsván, és Rosnyón is, legelője, fája van, jó fazekakat is készítenek lakosai.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jánosi, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombathoz kelet-délre 1 órányira: 240 kath., 1036 ref. lak. Ref. anya-, kath. leány-szentegyház. Határja róna s gazdag termékenységü; dohányt, dinnyét sokat termeszt. Fő birtokos Szathmári Király, kinek itt derék lakháza van.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Jánosi lakosai elmagyarosodott husziták, jómódú, értelmes földmívelők, földjüket igen jól mívelik. A község Árpádkori templomát nem régiben megújították, de egykori Benedek-rendű kolostorának már a helyét sem tudni.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Jánosi, rimavölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 265 házzal és 1373, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. 1427-ben a Jánosy család és a jánosi apát birtoka. A jánosi benczés apátságnak már ekkor 38 jobbágyportája volt a községben, a mi jelentőségének bizonyítéka. Az apátsági templom, stílszerűen restaurálva, maig is fennáll és egyike az ország legérdekesebb műemlékeinek. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Jánosi, v. Gömör-Kishont vm. (Rimavské Janovce, Szl.): 1. egykori bencés apátság az esztergomi, majd rozsnyói egyhm-ben. - Keletkezését homály fedi. Késői adatok szerint Szt János tiszt-ére volt sztelve. Az apátnak 1427: 33, 1431: 30 jobbágyportája volt. 1500: apátja, György édesanyjával együtt Rómában felvétette magát a Szentlélek Társ-ba. A kk-ból az apátságról más adat nem maradt. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Jánosi. A Szent Benedek-rendi apátságnak volt itt a régi időkben birtoka. 1427-ben a bencés apátság 38 jobbágytelket számlál, ami azt jelenti, hogy Zsigmond király idejében ez tekintélyes község volt. A rend temploma is ebből az időből való és igen értékes történelmi nevezetessége a vidéknek. Idők folyamán a Jánosyak, Fügedyek és Abaffyak voltak a község földesurai, újabb időben a Doroghyak, a báró Vécsey-, Koós-, Fáy-, Lévay-, Vajda-, Vályi-, Szathmáry-, Király-, Borbély- és a báró Nyárycsaládok következtek sorra. Bővebben