Illésipuszta

Illésipuszta a Balassagyarmati-medencében, a Csábi-patak (Čebovský potok) mentén, 145 méteres tengerszint feletti magasságban, Tótgyarmat központjától 3 km-re északnyugatra, Leszenyétől 2 km-re délkeletre található. A Tótgyarmatot Leszenyével összekötő 2608-as úton közelíthető meg. Az egykori uradalmi birtokközpont legtöbb régi épületét mára lebontották, jelenleg két családi ház áll itt, a birtokból a temető, egy 19. századi magtár és egy uradalmi cselédház maradt fent.

Közigazgatás

A 18. század végén Vályi András monográfiájában még Hont vármegyéhez sorolta, a 19. századi térképeken már Nógrád vármegye részeként szerepel. 1881-től Balassagyarmat külterülete volt. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, az ekkor alakult Tótgyarmat község része lett (1939-45 között ismét Balassagyarmaté).

Népesség

2011-ben 50 lakosa volt, itt élt Tótgyarmat népességének 8,8 %-a. 1910-ben még 151 lakosa volt. Ma lakosságának nagy részét az egykori uradalmi cselédlakásokba beköltöző romák alkotják.

Történelem

Illésipuszta egy középkori település, Illésfalva helyén alakult ki. Első írásos említését 1290-ből Elyasfolua alakban ismerjük, 1370-ben Elyesfalwa, 1394-ben Illesfalwa, 1423-ban Elyefalwa, 1549-ben pedig Illyefalva néven szerepelt. 1423-ban malmát és Ipoly-hídját is említik. A falu a 16. század második felében, a török megszállás idején pusztulhatott el. Később majorságként települt újjá, a 18. század végén, az első katonai felmérés térképén már ábrázolták (név nélkül). A 19. századi térképeken már Illési pusztaként szerepelt. Ekkor a Zichy-család 744 holdas balassagyarmati birtokának központja volt, az 1870-es években 114 magyar anyanyelvű, római katolikus vallású lakosa volt. 1881-től Balassagyarmat határához tartozott. 1920-38 között Csehszlovákiához, 1939-45 között ismét Magyarországhoz került. 1944-ben itt hozták létre a Balassagyarmatról és környékéről megsemmisítő táborba hurcolt, zsidónak minősített lakosok gyűjtőtáborát.

Mai jelentősége

Az egykori uradalom régi magtára ma is áll. Szakrális kisemlékei a temetői nagykereszt és egy útmenti kereszt.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ILLÉSI. Szabad puszta Hont Várm. földes Ura G. Balassa, és G. Zichy Uraságok, fekszik Újfalu, és Lezenye között, 1/4 órányira, szántó földgyei jók, szőleje, réttye elég, és jó nemű.