Hubó

A község a Gömöri-medence keleti peremén, a Hubói-patak völgyében, a Putnoki-dombság nyugati lábánál fekszik, Tornaljától 8 km-re délkeletre. Zsákfalu, egyetlen (Méhinél a 67-es főútról leágazó, Sajólenkén át ide vezető) 4,5 km-es mellékúton közelíthető meg. Határa dombos, mintegy felerészben erdővel borított terület, egykor számottevő gyümölcsösei és szőlői nagyrészt elpusztultak. Nyugatról Sajólenke és Sajókeszi, délről Naprágy és (rövid szakaszon) Gömörszőlős, keletről Sajókeszi (Szentdemeteri kataszter), északról pedig Tornalja határolja. Gömörszőlőssel közös határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához (1910-ig Tornaljai járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). 1910-38-hoz képest területe 2,6 %-al csökkent (11,38 km²-ről 11,30 km²-re).

Népesség

1910-ben 343, 1921-ben 387, 1938-ban 373, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében (1938-91 között) lakosságának több mint felét elveszítette, majd 1991-2011 közötti további 1/5-ét (lakosságszáma 177 főről 142-re csökkent). Az elnéptelenedés következményeként egyikévé vált a járás legritkábban lakott községeinek (12,8 fő/km²). Magyar többségét napjainkig megőrizte, 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 91 %-ról 83,8 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 3,4 %-ról 9,9 %-ra nőtt. 2011-ben a lakosság 2,1 %-a vallotta magát romának. A lakosság többsége (55,6 %, 1921-ben még 76,7 %) református vallású, a római katolikusok aránya 12 %.

Történelem

A falu a 11. században a gömöri váruradalom területén keletkezett. Népessége a sajóvölgy törzstöredékről vált le és eredeti szabadságának elvesztése után kikiáltói szolgálattal tartozott a királyi várhoz. 1235-ben "Habon" néven említik először. Neve valószínűleg a szláv huba (= gomba) főnévből származik. 1411-ben nemesi község volt, az egész falu kúriákból állt. 1449-ben "Hwba" néven tűnik fel oklevélben. Története folyamán nagyrészt a helyi nemes Hubay család birtoka volt. A 16. században lakossága református hitre tért. Az állandó iskolai oktatás 1721-ben vette kezdetét. 1828-ban 67 háza és 622 lakosa volt. Lakói főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához tartozott. A trianoni határ megvonása után periférikus helyzetbe került, 1880-hoz képest (ekkor 450 lakosa volt) 2011-ig lakosságának kétharmadát elveszítette. Mára Hubó erősen elöregedő, gyorsan csökkenő népességű község. Magyar kisiskoláját az 1970-es években szüntették meg.

Mai jelentősége

Református temploma 1776-ban épült klasszicista stílusban, különálló fa harangtornyát a 18. század végén emelték. A kisnemesi építészet fennmaradt emléke a Szuhay-kúria.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HUBO. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai külömbféle Uraságok, Stubay, és más nemesek lakják, kik is reformátusok, fekszik Sajó vize mellett, hegyek között, Tornallyához egy mértföldnyire, határja középszerű, legelője jó, erdeje elég, szőlő hegye is vagyon, piatzozása 4 1/2 mértföldnyire Rozsnyón.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hubó, magyar falu, Gömör vmegyében, ut. p. Tornallyához közel egy szűk völgyben fekszik. Van a reformatusoknak templomjuk. A lakosok száma 458-ra megy. Van 27 3/8 majorsági telek, 98 kapás szabad szőlő, 700 hold erdő. Rétje igen kevés; hegyes de könnyü munkájú szántófölde bőven termi a szép tiszta buzát s bármi egyebet; a marhatenyésztést kedvelik. Birja Hubai, Szuhai, Kasza család.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hubó, a hasonnevű patak mellett fekvő magyar kisközség, 92 házzal és 358 ev. ref. vallású lakossal. E községről már a XIII. században találunk nyomokat, a mikor poss. Habon néven szerepel. 1449-ben Hwba alakban említik. A Hubay család innen vette eredetét. A helyi hagyomány a községet Huba vezérrel hozza kapcsolatba, azt állítva, hogy Huba vezér itt lakott volna. Legrégibb időben a Hubay, Szuhay és a Kasza család volt a birtokosa, ezeken kívül számos nemes család lakta. Azelőtt kitűnő szőlőtermelő hely volt. Református temploma 1776-ban épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Tornallya. E faluhoz tartozik Keczvölgy puszta.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hubó. Az ősrégi Hubay-család fészke ez a község, némelyek szerint maga Huba vezér alapította a helységet. A Hubay-, Szuhay- és a Kassa családok már a magyar történelem kezdetétől fogva lakják a vidéket sok más nemesi családdal együtt. A község területe 1978 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 373. Külterületi lakott helyei: Hubói puszta és Kisfácánosalja.