Hegysúr

A község a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben, Szenctől 7 km-re délre, Somorjától 20 km-re északra, a Kis-Duna bal partjának közelében fekszik. Áthalad rajta a Szencet Somorjával összekötő 503-as főút. Mellékutak kötik össze Egyházfával (2,5 km) és Zonctoronnyal (3,5 km). Nyugatról Zonctorony, északról Királyfa, északkeletről Egyházfa, délkeletről Hurbanfalva, délről pedig Jányok községekkel határos. Déli határának egy részét a Kis-Duna alkotja.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Galántai járáshoz, 1949-1960 között a Szenci járáshoz, majd 1960-1996 között újra a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás). A község területe (6,21 km²) 1910/1939-hez képest minimális mértékben (4 hektárral) gyarapodott.

Népesség

1910-1939 között a község népessége harmadával gyarapodott, 1939-ben 562, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, 1960-ban 668-an éltek Hegysúron. Az 1991-2011 közötti periódusra a népességszám növekedése a jellemző (24,5 %-os növekedés, 607-ről 756 főre), mely elsősorban az ezredforduló után felgyorsuló beköltözés következménye. Ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya megduplázódott és ma már meghaladja az összlakosság egyharmadát (35,7%). A lakosság túlnyomó többsége (80,0 %) római katolikus vallású.

Történelem

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban lakott volt. A különböző korú leletek a község területén egészen a 7. századig megtalálhatók. Csandal nevű részén 1952-ben mélyszántás közben különböző korszakból származó emberi maradványokat tártak fel. Kerektó nevű településrészén a 8. és 11. század között használt temetőre bukkantak. A mai települést 1245-ben Swr alakban említik először. Egy 1256-ból származó oklevél szerint birtokosa a Súr nembeli Bloch magiszter volt. Ezután különböző helyi nemesek, mint a Jókay, Feély és Szüllő családok birtoka. A 15. században a Pethő és Csorba, később az Illésházy, Sághy és Pálffy családoké. A Pálffyak egészen a 20. századig a község birtokosai. Hegysúr néven 1524-ben II. Lajos király oklevelében bukkan fel először. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1858-ban a faluban hatalmas tűzvész pusztított. 1863-ban 48 ház állt a községben 311 lakossal. A 19. századig számos vízimalom működött a hegysúri Kis-Dunán. 1906-ban létesült a faluban az első iskola. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1946-ban 28 férfit hurcoltak a faluból csehországi kényszermunkára. 1950-ben alakult meg mezőgazdasági szövetkezete, az iskola és óvoda új épülete 1974-ben épült.

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola és szlovák óvoda működik. Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma 1968-71-ben épült az eredetileg 1847-48-ban épült klasszicista kápolna helyén.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HEGYSÚR. Magyar falu Posony Várm. lakosai katolikusok, és lutheránusok, a’ Posonyi Vár fő kapitányságához tartozik, Bot Szeggel határos északra. Földgyei két időre vannak fel osztva, kevés réttye, és mezeje van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Súr (Hegy), magyar falu, Poson vgyében, a kis Duna partján, Szenczhez 1 órányira, 608 kath., 39 ref., 5 zsidó lak., sok gyümölcscsel, erdővel, jó legelővel. F. u. gr. Pálffy család senioratusa. Ut. p. Cseklész.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Súr nevű helyek pedig valószinűleg a Súr besenyő nemzetségtől vették elnevezésüket, mely e helyeken, valamint a pozsonyi és nagyszombati járásokban fekvő Hegy-, Péntek- és Nemes-Súrban telepedett le.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hegysúr, a Kis-Duna közelében fekszik. Magyar kisközség, 64 házzal és 414, túlnyomó részben róm. kath. vallású lakossal. A vármegyében jelenleg hat Súr nevű község van, u. m. Hegy-, Nagy-, Nemes-, Péntek-, Valta- és Varra-Súr. Az oklevelek szintén hat Súrról emlékeznek meg s ezek Alsó-, Közép-, Felső-, Egyházas-, Nádas- és Nána-Súr. 1256-ban Súr falu első nyomát Bolch de Sur birtokos nevében találjuk. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt, de 1299-ben Lőrincz Lipót fia és rokonaik az egyik Súrt eladják Endre comesnek és Csomának. A pápai tizedszedők jegyzékében is csak Súr szerepel. II. Lajos király 1524-ben - de ekkor már Hegysúr néven - a gellei érseki székhez csatolta. 1490 és 1505 között I. Maximilián seregei pusztították. A mult század elején a Pálffy-féle szeniorátus volt az ura. Alsósúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven először, a mikor itt Báthori Andrásnak és a borostyánkői uraknak 4-4 portáját adóztatják meg. Középsúr, e néven 1540-ben szerepel, a mikor a fiutódok nélkül szűkölködő Csorba János ezt a birtokát is Illyésházi Illyés Tamásnak és testvérének, valamint Saághi Deák Imrének és fiának, Zsigmondnak adományozza. Felsősúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven először; ez is a borostánykői urak és Báthori András birtoka. Nádassúr birtokán 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztoznak, de 1540-ben ez a birtok szintén az Illésházyaké és a Saághyaké lesz. Nánasúr nevével 1400-ban találkozunk először, a mikor Nánasúri Tamás itteni részbirtokát fivérének és anyjának adja zálogba. 1463-ban már az Ilkai családot is itt találjuk; ekkor Ilkai Gáspár özvegye és fiai, birtokukat Feeli György fiának, Jánosnak és feleségének zálogosítják el. 1496 április 8-án II. Ulászló alsóborsai Szüllő Mihályt, feleségét Dorottyát és fiát Györgyöt a helység fele részébe iktattatja. Hegysúr községben csak kápolna van, mely 1848-ban épült. 1859-ben az egész község leégett. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása pedig Szempcz.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hegysúr. A Súr községek egyike. Az Árpádok alatt mind a hat Súr pozsonyi várbirtok. Hegysúr neve elsőnek 1524-ben bukkan fel, mikor is ll. Lajos a gellei érsekségnek adományozta. I. Miksa német hadai két ízben is megsanyargatták. A török idők óta a Pálffy grófoknak volt itt uradalma. A község területe 1072 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 562.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Hegysúr kk., galántai járás. Első nyomát Boleh de Sur néven találjuk 1256-ban. Az oklevelek 6 Surról emlékeznek: Alsó-, Közép-, Felső-, Egyházas-, Nádas- és Náno Surról. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka. Területe: 1072 kh. Lakossága: 562. Ebből magy.: 540, szlovák: 21. Magy. beszél: 551. Vallás szerint: r. k. 484, ref. 64, ev.: 11. Fb. I. 1, II. 6, III. 64. Népsűrűség 91.1, Lakóház: 103. Szolgabírói kirendeltség Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szene, v. á. Szene, u. p. és u. t. Királyfa.