Komáromtól 21 km-re északra, Bajcstól 4 km-re keletre, a Perbete felé vezető út mellett fekszik.
Közigazgatás
Bajcs községrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, majd 1938–45 között ismét Magyarország része lett.
Népesség
Harasztnak a rendszerváltás után 135 lakosa volt.
Történelem
Az esztergomi érsekség 1840-es alapítású gazdasága volt. Simor János hercegprímás gazdasági udvart építetett itt ki, kúriával, intézői lakással.
1887-ben épült a magtár, illetve a négyszögletes víztorony is az érseki birtok idején épült. 1894-ben iskola is létesült Haraszton, mely 1945-ben elpusztult. 1950-ben szlovák iskolát létesítettek itt, mely 1976-ig működött. Szakrális kisemléke a lourdes-i barlang.
Mai jelentősége
Lásd: Bajcs.
