Gyürki

A község a Balassagyarmati-medencében, a Csábi-dombság kistájon fekszik, a Gyürki-patak mentén, a Korponai-fennsík lábánál, Ipolyságtól 27 km-re északkeletre, Balassagyarmattól 15 km-re északnyugatra, Nagykürtöstől 21, Csábtól 9 km-re délnyugatra. Mellékutak kötik össze Ipolynyékkel (7 km), Dacsókeszivel (7 km) és Leszenyével (7 km). Határa dombos, részben mezőgazdaságilag művelt terület, kataszterének mintegy egyharmadát erdő borítja, északon a Nyerges-hegyig terjed (440 m). Nyugatról Ipolynyék, délről és délkeletről Kőkeszi, északkeletről Sirak, északról pedig Csall községekkel határos. Déli határát a Gyürki-Ipolynyék országút vonala alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Kékkői járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás), ebben az időszakban északi határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe (4,92 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-38: 4,93 km²).

Népesség

1910-ben 206, 1921-ben 293, 1938-ban pedig 349 lakosa volt. A község a szlovák-magyar kontaktzónában fekszik, melyre hagyományosan a kettős identitás a jellemző, míg 1910-ben a túlnyomó többség még magyarnak vallotta magát, 1921-re már szlovák többséget mutatott ki a népszámlálás (59,4 %), 1930-ra viszont újra magyar többségűvé (75,3 %) vált, ezt azóta is megőrizte. Bővebben

Történelem

1262-ben említik először "Gurky" alakban. 1351-ben "Györk", 1381-ben "Gyurk" alakban említik. 1351-ben Ipolynyék uradalmának határában említik. Évszázadokig a Gyürki család birtoka, rajtuk kívül a Teleki és Majtényi családok voltak birtokosok a községben. A 16. században elpusztította a török. 1715-ben mindössze egy háztartása adózott. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda, sem templom nem található. Haranglábát (egy régi fa harangláb helyén) 1991-ben emelték.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GYÜRKI. Magyar és curiális falu Hont Vármegyében, földes Ura Gyűrky Uraság, mind a’ két ágon, lakosai katolikusok, fekszik Kőkeszihez 1/4 órányira, s ennek filiája. Legelője elég, fája van mind a’ két féle, szőlö hegye sok, és jó borokat terem, piatza B. Gyarmaton, és a’ Bánya Városokban, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gyürki (Gyurkovcze), magyar falu, Honth vmegyében, ut. p. Balassa-Gyarmathoz 1 1/2 mfld: 250 kath., 1 evang lak. Bora sok és jó. Erdeje derék. F. u. a gyürki számos nemesek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gyürki, a Kopaszdomb alatt fekvő magyar kisközség, 43 házzal és 206 róm. kath. és ág. ev. lakossal; vasúti állomása és távirója Balassagyarmaton, postája Kőkeszin van. A község okleveles említését Nyék határjáró levelében, 1351-ben találjuk, a mikor Gyiörk alakban szerepel. Innen vette nevét a Gyürky család, melynek itt még a mult század elején birtoka volt. A század derekán már gróf Teleki László és báró Majthényi László a birtokosok. Jelenleg magának báró Majthényi Lászlónak van itt nagyobb birtoka. Gyürki községhez tartozik Pető puszta.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gyürki. Egy 1351-ben kelt határ járó levél említi elöször. Ekkor Gyiörk írásalakban szerepel neve. A Gyürkycsalád, melynek a község határában évszázadokig nagyobb birtoka volt, a helységtől vette nevét. A mull században gróf Teleki Lsázló és báró Majthényi László a község földesurai. A községhez tartozik Petőpuszta. A község területe 858 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 349, túlnyomóan róm. kath.