Gútor

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, a Duna (Körtvélyesi-váztároló) bal partján, Pozsony központjától 22 km-re délkeletre, Somorjától 5 km-re nyugatra fekszik. Mellékút köti össze Somorjával és Szemeten (2,5 km) keresztül Dénesddel (6 km). Északról Szemet és Dunajská Lužná, délkeletről Somorja, délről Rajka községekkel, délnyugatról Pozsony Dunacsún városrészével határos. Déli határát az Öreg-Duna alkotja, mely egyben államhatárt is képez Szlovákia és Magyarország között. Területének mintegy egynegyedét (melyeket korábban kiterjedt ártéri erdők borítottak) 1992-ben elárasztották a Körtvélyesi víztároló vizével.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Somorjai járáshoz, majd 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). A község területének 26,4 %-át elvesztette 1920-ban, amikor az új államhatár megvonásával az Öreg-Dunán túli határrészeit elveszítette, ezek Dunacsún községhez kerültek, melyet 1947-ben szintén Csehszlovákiához csatoltak. Ekkor területe 12,99 km²-ről 9,56 km²-ra csökkent. Rajka Dunától északra eső határrésze ugyanakkor Gútorhoz került. 1939 óta területe (10,95 km²) nem változott.

Népesség

Gútor a második világháborúig csaknem teljesen magyarok lakta település volt. 1910-1939 között népessége 37,5 %-al nőtt (603-ról 829 főre), a következő fél évszázadra viszont a csökkenés jellemző, 1991-ben már csak 768 lakosa volt. 1945 után magyar lakosainak egynegyedét áttelepítették, több százan a csehországi deportálás elől menekülve távoztak Magyarországra, helyükre magyarországi, romániai, jugoszláviai szlovákok, valamint szlovákiai belső telepesek költöztek. Az 1991-2011 közötti időszakra (különösen 2001 után) robbanásszerű népességnövekedés jellemző, elsősorban a Pozsonyból Gútor felé irányuló kitelepülés révén (lakóparképítés). 20 év alatt 87,2 %-al nőtt a lakosság száma (768-ról 1438 főre) és ez megváltoztatta a község etnikai arculatát, 2011-re a magyar nemzetiségűek kisebbségbe kerültek (35 %). A lakosság többsége (69,9 %) római katolikus vallású.

Történelem

1244-ben említik először. A helyi nemes Gutori család birtoka volt. A 13-14. században három Gútor nevű település létezett: Nagygutor vagy Egyházgutor, Kisgútor és Gútorszeg. Kisgútor később elnéptelenedett és pusztává vált, Gútorszeg pedig a Duna áradásai során pusztult el. A 18. században ide telepített németek a 19. századra teljesen elmagyarosodtak. A 20. század elején Leonhardy Györgynek volt itt jelentős birtoka, ahol Czilchert Róbert mezőgazdász és orvos híres juhtenyészetet létesített. Iskolájáról az első feljegyzések az 1860-as évekből származnak. 1921-ben a faluban földműves tüntetés volt. 1948-ban a község nevét megváltoztatták és Martin Hamuljak (1789-1859) szlovák hazafiról, lapszerkesztőről, a szlovák nyelv propagátoráról nevezték el. 1992-ben Gútor és Dunacsún között épült meg a Duna vizének a bősi üzemvízcsatornába való elterelését lehetővé tévő zárógát és duzzasztómű.

Mai jelentősége

Gútoron szlovák alapiskola és óvoda működik, 2008-ban magyar alapiskoláját megszüntették. A népes és egyre duzzadó lakosságú településen egészségügyi központ és sportcsarnok is található, a turizmus is jelentős. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült román stílusban. Ferde, kúp alakú tornyát gótikus fiatornyok díszítik. A torony a Duna áradásai miatt ferdült el. 13. és 15. századi freskói vannak, melyeket 1979 és 1981 között bontottak ki. A községben két régi nemesi kúria található. Az első világháborúban elesettek emlékművét (Rigele Alajos alkotása) 1929-ben emelték. Gútorhoz tartozik a dunacsúni duzzasztómű és a mesterséges Duna-sziget egy része is, a Danubiana modern művészeti múzeummal.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GUTOR. Gutern. Nemes magyar falu Posony Vármegyében, földes Urai G. Szapáry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Duna vize mellett, melly miatt majd minden esztendőben sok károkat vall, Somorjával határos, szántó földgyei két időre vannak fel osztva, de igen kevesek, többnyire fából, ’s szénából gazdálkodnak, halászattya hasznos; második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Guthor, magyar falu, Pozson vmegyében, az öreg Duna mellett, ut. p. Somorjához 1/2 órányira: 452 kath., 6 evang., 12 zsidó lak., több közbirtokos urak csinos lakházaival. Szántófölde közép termékenységü; rétje elég; malmok a Dunán; de fő gazdagsága gyönyörü tölgy-, s cserfa erdejében áll. F. u. gr. Szapáry, Késmárky, Zsidó, Naszvady, Szmrtnik, s m. t. nemesek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gutor, a Felső-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 128 házzal és 649, róm. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyoma 1249-ig vezethető vissza, a mikor a Gutturi Péter fiai között végbement osztályos egyességben szerepel. A Guthori család ettőlfogva sűrűn fordul elő a község történetében. A XIII. és XIV. században már három Guthort említenek, u. m. Nagy-, másként Egyházas-Guthort, továbbá Kis-Guthort és Gutorszeget, mely utóbbi helyen rév is volt; de e községet a Duna elsodorta. Kis-Guthor nevét ma csak a község határának egy része tartja fenn. 1450-ben táplánszentmiklósi, másként gutori Nagy László pozsonyi főispán, utóbb alnádor volt a földesura. A XVI. században több birtokosát ismerjük, mert a Kisgutori családon kívül, mely Zsigmond királytól kapott itt adományt, még Nagy-Gutoron Haraszti Ferencz, Bajcsi Sebestyén és Lévay János is birtokosok. Kis-Gutor egy része meg Somorja városáé. Az 1553-iki portális összeírásban Lévay János 15 portája adózik Nagy-Gutoron. A XVII. század második felében az Armpruster, az Eperjesi, a Kerekes, a mult század elején a Földes, Korláth, Szapáry, Késmárky, Sidó, Naszady, Zichy és Szmrtnik családok voltak a birtokosai, ma pedig Leonhardy Györgynek van itt kiterjedtebb birtoka és csinos kastélya, melyet Czilchert dr., a gróf Zichy család házi orvosa, a mult század hatvanas éveiben építtetett. Ez a Czilchert itt híres juhászatot létesített. Ettől vette meg Bukowky Jaromir gróf és ugyancsak vétel útján került a mai tulajdonos birtokába. A község azelőtt német volt, de lakosai idővel megmagyarosodtak. Régi kis temploma XIV. századbeli építmény, de már át van alakítva. Az egyház birtokában mintegy háromszázéves kehely van, mely érdekes szepesi ötvösmű. A községhez tartoznak Kis-Gutor és Sziget tanya. Saját postája van. Távírója és vasúti állomása Somorja.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gutor. A község területe 1903 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 829.