Göncölkarcsa

A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, Dunaszerdahely központjától 6 km-re délnyugatra fekszik, a község központjától 1 km-re nyugatra Királyfiakarcsa szomszédságában. Egybeépült a szomszédos Mórockarcsával.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta Egyházkarcsa egyik településrésze és kataszteri területe. 1,05 km²-es területe a községterület 7,5 %-át alkotja. A község 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, a csehszlovák közigazgatásban is a Dunaszerdahelyi járás része volt.

Népesség

1921-ben 117, kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt, 2011-ben már csak 67-en éltek itt (a község összlakosságának 5 %-a). Egyházkarcsa 6 településrésze közül Göncölkarcsa a legkisebb.

Történelem

Nevével először egy 1367-ben kelt oklevélben találkozunk Kunchulkarcha alakban. Egy 1394-ben kelt oklevélben pedig Georgius de Kencel Karcha, akkori birtokosa nevében szerepel. Nevét feltehetően egy Kencz nevű pozsonyi várjobbágytól nyerte, akinek a Gércs vize közelében volt a birtoka. 1927-ben a Kinceľove Korcany nevet kapja. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 10 házzal és 76 lakossal van bejegyezve. 1940-ben 4 szomszédos községgel egyesítették Amadekarcsa (1948-tól Egyházkarcsa néven).

Mai jelentősége

Ld. Egyházkarcsa

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Karcsa (Geönczöl-), magy. falu, Pozsony vmegyében: 72 kath. lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gönczölkarcsa, alsócsallóközi magyar kisközség, 22 házzal és 104 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1394-ben Georgius de Kencelkarcha birtokos nevében szerepl, 1399-ben pedig Kunchul Korcha alakban. Régi története nagyjában megegyezik a többi Karcsáéval. Temploma a községnek nincsen. Postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely.