Gömörfüge

A község a Gömöri-medence délkeleti részén, a Vályi-patak (Kálosa-patak) mentén, a Vályi-völgy déli végénél fekszik, a 16-os országos főút mentén, Rimaszombattól 21 km-re keletre, Tornaljától 8 km-re délnyugatra. Itt ágaznak el a Vályi-völgyön végigvezető, Kálosán (4 km) keresztül Felsővályra (10 km) tartó, valamint a Hanván (9 km) át Sajólénártfalvára (13 km) vezető országutak. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe (9,20 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 422, 1921-ben 437, 1938-ben pedig 463, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették és magyarországi, valamint kárpátaljai szlovákokat telepítettek a községbe. Ez alapvetően megváltoztatta a község nemzetiségi arculatát, mára vegyes lakosságú község relatív magyar többséggel (2011-ben a lakosság 42,1 %-a volt magyar, 40,9 %-a pedig szlovák nemzetiségű, a magyar anyanyelvűek aránya 50,8 % volt). Bővebben

Történelem

A település valószínűleg a 10. - 11. században keletkezett. 1244-ben "Fygey" alakban említik először. Nemesi község volt, mely a 15. században Alsó- és Felsőfügére oszlott. 1409-ben "Felsewfygey", 1786-ban "Fige" alakban szerepel az írott forrásokban. A török támadások következtében átmenetileg elnéptelenedett. Bővebben

Mai jelentősége

A községben 1-4 osztályos magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola működik. Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának szentelt római katolikus temploma 1810-ben épült középkori alapokon, egykori számos kúriája közül egyetlen maradt fent (Palkovics.kúria, 19. század eleje, klasszicista).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

FIGE. vagy Füge. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik egy motsáros völgyben, Sajó vizétöl egy mértföldnyire. Határbéli földgye tiszta, és kétszeres búzát terem, piatzozása három, ’s négy mértföldnyire, legelője szükségekre elég, mind a’ kétféle fája van, gyümöltsös, és konyha kertyei jók, keresettye só alatt, és szőlő munkával, kendert áztató vize alkalmatos, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Füge, helység, Gömör vgyében, napkeletről Óldalfala, éjszakról alsó Kálosa határaival szomszédos. E helységen visz Tornalljától keresztül Rima-Szombat felé vivő országut, a helység alsó végin; az országuthoz közel van Hevessi Bertalannak csinos nemesgyümölcsfajokkal beültetett kertje; nagy, de még el nem készült lakháza. Van a r. katholikusoknak templomjuk, – a lakosok száma 418-ra megy, ezek közül r. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Bejétől nyugati irányban az országút mentén Füge helységet érjük a vályi völgy déli nyílásánál.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Füge, a tornallya-bánrévei vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 89 házzal és 470 róm. kath. vallású lakossal. A községet már a pápai tizedszedők jegyzéke említi Figes név alatt. 1407-ben a Mikófalvy család bírta és ekkor Figew volt a neve. Két évvel később már mint két külön község szerepel, Alsó és Felső jelzővel s birtokosai a Csató és a Kozma családok. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gömörfüge. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Aranyszékópuszta, Felsőtanya. A község területe 1599 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 463.