Gömörfalva

A község a Gömöri-medence keleti részén, a Licei-dombság nyugati oldalán, a Turóc- és a Rátkai Turóc-patakok összefolyásánál, a Turóc völgyében fekszik, az 532-es (Bejét Jolsvával összekötő) út mentén, Tornaljától 8 km-re északnyugatra, Jolsvától 19 km-re délre. Településrészei, Harkács és a tőle fél kilométerre északra fekvő Sánkfalva csaknem teljesen egybeépültek. Fontos közúti csomópont, itt ágaznak el a Turóc völgyében haladó, Gömörrákosra (20 km) vezető, valamint a Rátkai Turóc mentén Újvásárral (16 km) összeköttetést teremtő mellékutak. Területének mintegy felét erdő borítja. Délről Lőkös, nyugatról Felsőrás és Alsófalu, északról Lévárt és Lice, keletről pedig Sajógömör, Beretke és Melléte községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1960-ban alakult Harkács és Sánkfalva egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után 1960-ig a Tornaljai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Az egyesített község 1960-1996 között a Rimaszombati járáshoz tartozott, majd 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. Harkács (7,10 km²) és Sánkfalva (10,60 km²) területe ma egyetlen kataszteri területet alkot, kiterjedésük nem változott az elmúlt száz év során.

Népesség

1910-ben Harkácsnak és Sánkfalvának együtt 721, 1921-ben 676, 1938-ban pedig 721, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosuk volt. 1945 után mindkét községbe szlovák családok települtek a belső telepítések során. Gömörfalva népessége 1991-2011 között 16,5 %-al nőtt (817 főről 952-re), ez idő alatt a magyar nemzetiségűek aránya 84,3 %-ról 57 %-ra csökkent (a magyar anyanyelvűek aránya ugyanakkor jóval magasabb - 78,8 %), a szlovákoké 14,4 %-ról 26,9 %-ra nőtt. 2011-ben a lakosság 10,7 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek, a roma etnikumhoz a lakosság több mint fele (54 %) tartozott. A túlnyomó többség (78,9 %) római katolikus vallású. 2011-ben Harkácson élt az összlakosság 64,9 %-a (618 fő), Sánkfalván pedig 35,1 %-a (334 fő).

Történelem

Harkács a 12. század első felében jött létre, a Turóc-völgy egyik legrégebbi helysége, lakossága a kezdetektől magyar volt. 1274-ben "Harkach" alakban említik először, ekkor, mint királyi várföldet V. István király az otrokocsi váruradalomnak adományozta. Temploma (mely Sánkfalva és Harkács határán fekszik, hol az egyik, hol a másik faluhoz sorolták) a 13. század közepén épült, a Turóc-völgy központi temploma volt. A 14. században a faluról elnevezett Harkácsi-nemzetség birtoka, később a Porkoláb-, Perbes-, Omány- és Kisfaludi-családok birtokosok itt. 1427-ben 10 adózó porta volt a településen. A 15. században a határ nagy része nemesi föld. 1660 körül, a második török megszállás idején teljesen elnéptelenedett. A 17. század végén tisztán kuriális falu, a 18. század közepére úrbéres faluvá vált, 1773-ban 14 család lakta, kik közül 12-nek az ősei már a 16. században is itt éltek. 1828-ban 53 házában 431 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. Sánkfalvát 1266-ban "Raas" néven említik először, névadója, Sánk Rás várföld egy három ekés darabját adományként kapta. 1294-ben Sank, 1421-ben "Sankfalua" alakban említik. 1427-ben a Sánkfalvy és Husz családok a község birtokosai. A 15. században Alsó- és Felsősánk néven a jászói premontrei apátság birtoka. A középkorban határának nagy részét birtokosai nemesi kúriáikhoz művelték. A török hódoltság alatt lakosságának egy része kicserélődött. A 17. században kuriális falu, a Hős-család kihalása után vált ismét jobbágyközséggé. A 18. században a Steinicher- és Draskóczy-családok birtoka. 1828-ban 61 házában 474 lakos élt. Lakói a község rossz mezőgazdasági adottságai miatt a földművelésen kívül háziiparral is foglalkoztak. Mindkét község 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938-45 között visszakerültek Magyarországhoz. 1947-ben mindkét falu magyar lakosságának egy részét kitelepítették Magyarországra és szlovák családok költöztek ide. Termelőszövetkezetüket 1952-ben alakították. Harkácsot és Sánkfalvát 1960-ban "Gemerská Ves" (Gömörfalva) néven egyesítették.

Mai jelentősége

Gömörfalva a Turóc-völgy legnépesebb, központi községe. A községben szlovák-magyar tanítási nyelvű alapiskola és magyar nevelési nyelvű óvoda található. Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1784-ben épült későbarokk stílusban. Harkács településrészen két, 18. században épült barokk stílusú kastély is található (Vay-kastély 1770-ből, egykori apátsági uradalmi központ 1768-ból), mindkettő elhanyagolt állapotban van. 2010-ben nyílt meg a községben a Palóc Tájház.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HARKÁCS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai a’ Religyiói Kintstár, és Dráskótzy Uraság, lakosai katolikusok, ’s különös szorgalmatosságú kereskedők, fekszik Turótz vize partyánál, Gömör Városától 3/4 órányira, ’s az Uraságnak kastéllyával is diszesittetik: határja három nyomásbéli, legelő, és erdő nélkül szűkölködik, piatza Jolsván két, Rósnyon pedig négy mértföldnyire van. SANKFALVA. Magy. falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Harkácshoz közel, határja közép termésű, juhai, méhei hasznosak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Harkács, magyar falu, Gömör vmegyében, Lökösháza és Sánkfalva szomszédságában, ut. p. Tornaljától, valamint Pelsőcztől 1 mfd. Nyugoti oldalán a Jolsva felé vivő országut megy, keleti oldalát pedig a Turócz vize mossa. Lakja 519 r. kath., 22 ágostai, kath. templom; 4 3/8 urbéri 19 2/8 majorsági telek, 658 hold erdő. Szántóföldje mindent megterem, rétjeit kétszer kaszálja; a lakosok fazekat készitnek. Diszesiti e falut Draskóczy Sámuel ur kastélya, és csinos gazdasági épületei; van pálinkaháza, s a jászói prépostságnak emeletes háza. Bir továbbá két vendégfogadóval, mellynek egyike Draskóczy uré, másika a prépostságé. Sánkfalu, helység, Gömör vmegyében, Harkács tőszomszédságában, a Jolsva és Kövi völgyéről lejövő, s itt összevágó országút mentiben a Thurócz vize mellett lapos helyen fekszik. A lakosok száma 458 megy, kik főleg r. kath., és mindnyájan magyarok. A közbirtok áll 12 urbéri, 10 5/8 majorsági telekből, 26 zsellérből és 7 lakóból; 1096 hold erdőből; a Thúrócz vizén van Dráskoczi Sámuel urnak malma. E helységet Dráskoczi Sámuel ur birja, – a lakosok fazekasok, mindamellett mindent megtermő szántóföldjeiket is jól mivelik.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Harkácsot a báró Vayak kastélya és izléses parkja ékesíti.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Harkács, túróczvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 61 házzal és 303 róm. kath. vallású lakossal. E község 1427-ben a Sántha család birtoka. 1468-ban a Hős és a Sánkfalvi család kap rá adományt. Későbbi földesurai a jászói prépostság, a Draskóczy és a báró Vay család. A jászói prépostságnak és báró Vay Alojziának a községben csinos úrilakjuk van. A XVIII. század közepén a községben már vaskohó is volt. A róm. kath. templom 1784-ben épült. A községben van posta, távírója és vasúti állomása pedig Tornallya. Ide tartozik Juka puszta is. Sánkfalva, a Túrócz-völgyben fekvő magyar kisközség, 75 házzal és 428 róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. 1421-ben a Hős és a Sánkfalvy család birtoka. Később a jászói prépostság és a Draskóczy család lett a földesura és most is ennek és br. Vay Aloiziának van itt nagyobb birtoka. A községhez tartoznak Bércz, Hőserdő és Perpes puszták, melyek közül Perpes puszta 1384-ben Perpes és Perbesháza néven merül fel. A Hőserdő elnevezés is a Hős család nevét tartja fenn. Sánkfalva katholikus temploma 1784-ben épült. Postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya.

Magyar Katolikus Lexikon

Harkács-Sánkfalva, v. Gömör-Kishont vm. (Gemerská Ves, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. putnoki esp. ker-ében. - Tp-át 1332 e. ismeretlen tit. sztelték. A törökök elfoglalták. Lakói 1632 u. prot-ok lettek. 1733: alapították újra. Mai Kisboldogasszony tp-át 1784: építették. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Lakói 1940: 314 r.k., 9 g.k., 5 ev., 25 ref., 13 izr., össz. 366. ** Némethy 1894:354. - Gerecze II:324. - Schem. Ros. 1913:32.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Harkács. Egy 1427-ből származó oklevél a Sántha-családot nevezi birtokosnak. 1468-ban adománylevelet kap a községre a Hős- és a Sánkfalvicsalád. Ezután a jászói prépostság, a Draskóczy- és a báró Vay-család következtek a föld birtokában. Az 1750-es években már vashámor működött a községben. 1784-ben épült a róm. kat. templom. A község területe 1234 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 372. Külterületi lakott helye: Saulpuszta. Sánkfalva. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Bércpuszta, Hőserdőpuszta, Szelespuszta. A kozség területe 1842 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 349.