Garamkövesd

Ld. Garamkövesd.

Közigazgatás

Ld. Garamkövesd.

Népesség

Ld. Garamkövesd.

Történelem

Ld. Garamkövesd.

Mai jelentősége

Ld. Garamkövesd.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÖVESD. Elegyes falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett, Párkányhoz 1 órányira, szőleje nagy hegyen van, melly bőven szokott fejér és vörös bort teremni, határja hasonló Bajtáéhoz.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kövesd, Hont m. magyar falu, közel a Garannak a Dunába való ömléséhez: 656 kath. lak. Kath. paroch. templom. Tágas szőlőhegyén sok veres bort termeszt. Makkos erdeje szép. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Esztergom.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Garamkövesd, dunaparti magyar kisközség, a Garam torkolatánál, 271 házzal és 1172 túlnyomóan róm. kath, vallású lakossal; vasúti és hajó-állomással, táviróval és posta-állomással. Körjegyzőségi székhely. A község, mely az esztergomi érsekség régi birtoka, hajdan tiszta magyar volt; a török háborúk idejében megfogyott lakosokat az esztergomi érsekség tótokkal gyarapította, a kik azonban azóta teljesen megmagyarosodtak. A község tulajdonképen csak a XIX. században emelkedett jelentőségre, a mikor a budapest-bécsi vasúti vonal kiépítésével fontos megállóhelylyé lett. A Garamon át nagyszabású vasúti híd épült itt, mely a modern technikának egyik kiváló alkotása. Garamkövesd róm. kath. temploma 1734-ben épült, de a tornyát csak 1842-ben emelték hozzá. A község lakosai fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartoznak a Garamkövesdi puszta, Kovácspatak nyaraló, Kovácspatak vasuti megálló és Uhliszka malom. - A falu határában kőbánya is van.

Magyar Katolikus Lexikon

Garamkövesd, v. Hont vm. (Kamenica nad Hronom, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. nagymarosi esp. ker-ében. - Tp-át 1332 e. Szt Mihály tit. sztelték, a mait 1834: építették. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. A reformáció után, 1711: Kicsinyden alapították újra, 1736: visszahelyezték ~re. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyakönyvei 1772-től. Anyanyelve 1880: m, szl.; 1910: m. - Lakói 1910: 1208 r.k., 1 g.k., 2 ev., 5 ref., 10 izr., össz. 1226; 1970: össz. 1722, 84,5%-a m.; 1991: össz. 1393, m. 1132 (81,26%); 2001: össz. 1300, m. 1017 (78,23%). ** Némethy 1894:143. - Schem. Strig. 1917:52. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Garamkövesd, ösi birtoka az esztergomi érsekségnek. A török megjelenéséig népes, virágzó község. A hódoltság alatt népessége erősen megfogyatkozott, miért is az eredetileg színmagyar helységet az esztergomi érsekség tót telepesekkel népesíti be, ezek azonban azóta tejesen beolvadtak a magyarságba A község kath tempomát 1734-ben emelték. A helység a budapest—bécsi fővonal megépítése után hirtelen fejlődésnek indul. A község külterületi lakott helyei: Erdészlak, Garamkövesdi puszta, Kovácspatak, Vasúttelep. A község területe 3267 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1390.