Fülekpüspöki

A község a Füleki-medence déli részén, a Bénai-patak mentén fekszik, Fülektől 3 km-re délre, Sátorosbányától 9 km-re északra, a 71-es (Fülek-Sátorosbánya) főút mentén, a Fülek-Salgótarján vasútvonal mentén (a személyforgalom 2011-ben megszűnt). Teljesen egybeépült Fülekkel. Határa nyugaton a Karancsvidék (Cseres-hegység) vulkanikus eredetű dombjain húzódik, elérve a 350 méteres magasságot (maga a falu 205 méteres magasságban fekszik). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1913 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). 1976-1990 között Fülekhez tartozott. Területe (7,88 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-38: 7,93 km²).

Népesség

1910-ben 718, 1921-ben 715, 1938-ban pedig 897, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1930-ban 6,3 % volt. Magyar lakosságának egy részét 1945 után kitelepítették Magyarországra, de magyar többségét (2011-ben 71,2 %) napjainkig megőrizve. 1991-2011 között a szlovák nemzetiségűek aránya 14,7 %-ról 20,3 %-ra nőtt. A lakosság mintegy egyhatoda a roma etnikumhoz tartozik (2,7 %-a roma nemzetiségű). A túlnyomó többség (83,7 %) római katolikus vallású.

Történelem

Első írásos említése 1246-ból származik. A település a 12. században jött létre és az esztergomi érsekséghez tartozott. 1554 és 1594 között török hódoltság alatt állt. A 17. században a határából kiépített vízvezetéken látták el vízzel a füleki vár védőit. 1674-ben Thököly Imre felkelésekor lakosai szétfutottak s csak a török uralom megszüntével tértek vissza házi tűzhelyeikhez. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda egyaránt működik. Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma 1728-ban barokk stílusban épült, barokk temetőkápolnája a 18. század közepén épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Fülek Püspöki. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Ura H. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Fülekhez nem meszsze, határja ollyan, mint Bolgáromé, harmadik osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Fülek-Püspöki, magyar f., Nógrád vmegyében, Fülekhez közel, 759 kath. lak. Kath. paroch. templom. Tiszta buzáját a losonczi piaczon legtöbbre becsülik. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Losonc.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Fülekpüspöki. A gömöri határ mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 170, lakosaié, a kik róm. kath. vallásúak, 644. Postája, távírója és vasúti állomása Fülek. E község már 1246-ban fennállott s az egész középkoron át az esztergomi érsek birtoka volt. Fülek eleste után szintén behódolt a törököknek és szintén megsínylette a török uralmat. 1562-63-ban Teszvidzs aga hűbérbirtokaihoz tartozott. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Fülekpüspöki, v. Nógrád vm. (Biskupice, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. füleki esp. ker-ében. - 1294: Puspuky. Tp-át 1246 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1550 k. 1706: alapították újra. Mai Szt István kir. tp-át 1818: építették. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1940: m., szl. - Lakói 1940: 944 r.k., 17 ev., 14 ref., 1 izr. össz. 976; 1970: össz. 1078, 85,9%-a m.; 1991: össz. 1106, m. 909 (82,19%); 2001: össz. 1110, m. 861 (77,57%). ** Némethy 1894:348. - Schem. Ros.1913:48. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Fülekpüspöki, ösi magyar település és 1426-ban királyi adomány folytán az esztergomi érsekség birtoka. Plébániája 1246-ban már létezett. A török alatt elpusztult. A XVI. században szultáni főemberek hűbérbirtoka, majd 1598-tól 1848-ig ismét érsekségi uradalom. Az összeomlás előtt legnagyobb birtoka Stephani Ervinnek volt itt. A község területe 1378 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 955.