Főrév

Főrév a Vízköz legnyugatabbi sarkában, a Kis-Duna bal partjának közelében, a Duna főágának és a Kis-Duna kiágazásának a közelében fekszik, Pozsony központjától 5 km-re keletre, 136 méteres tengerszint feletti magasságban. A mai Ružinov városrész az egykori (1946-ban Pozsonyhoz csatolt) Főrév községen kívül magába foglalja Pozsony korábbi határának északkeleti részét, valamint a Felső-Csallóköz legnyugatabbi csücskét is, ahol (a korábban részben Pozsonypüspökihez és Szunyogdihoz tartozó területen) 1956-57-ben épült fel a Slovnaft hatalmas (mintegy 5 km²-es területet elfoglaló) petrolkémiai komplexuma és olajfinomítója. Bővebben

Közigazgatás

1946-ig önálló község, azóta Pozsony városrésze a Pozsony-II. járás (1996-ig II. körzet) részeként. 1920-ig nagyközségként (1900-ban még kisközség volt) Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után is Pozsonyi járás része maradt. 1938-1945 között, Pozsonyligetfalu Németországhoz csatolásakor a Duna túlsó partjára eső határrészeit (Zabospuszta) elveszítette. Bővebben

Népesség

Főrév Pozsony második legnépesebb városrésze (Pozsonyligetfalu után), 2011-ben 68 574 lakosa volt, itt élt a főváros összlakosságának egyhatoda (16,7 %-a). 2011-ben népességének 89,5 %-a volt szlovák és 3,1 %-a magyar nemzetiségű. 1991-2011 között (más pozsonyi városrészekhez hasonlóan) az asszimiláció révén a magyar nemzetiségűek aránya folyamatosan csökkent (1991-ben 3,9 %, 2001-ben 3,4 %, 2011-ben 3,1 %). Bővebben

Történelem

A városrész elődje, Főrév település a Kis-Dunának, a folyam egykori főágának egy fontos átkelőhelyénél alakult ki. Vélhetően már az ókorban is lakott volt, a kora középkorban a szláv és germán népek területeinek határánál feküdt. A középkorban a pozsonyi váruradalom tartozéka volt. A rév először 1382-ben szerepelt az okiratokban. A 16. században második felében evangélikus német telepesek érkeztek az Ober-Uffer néven ismert révhelyhez és megalapították a későbbi települést. Bővebben

Mai jelentősége

A városrész nagyrészt lakófunkciót ellátó, de ipari és közlekedési szempontból (nemzetközi repülőtér, folyami kikötő, buszpályaudvar, D1-es autópálya, két Duna-híd) is nagy jelentőségű, a pozsonyi belváros keleti részétől a városhatárig terjedő, rendkívül heterogén terület. Az ország petrolkémiai iparának központja (Slovnaft). Fontos szerepet játszik a főváros kereskedelmében (számos bevásárlóközpont) és területén található Pozsony új üzleti központja is. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

FŐRÉV. Magyar, és német falu Poson Vármegyében, földes Ura a’ Posoni Várnak Fő Kapitánnya, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik napnyugotra Posonhoz, délre az öreg Duna, északra az Érsek újvári ág Duna, ’s Vereknyének szomszédságokban, ’s a’ Csalóköznek mintegy kalapja, határja két nyomásbéli, fája mind a’ kétféle, Farkastoroki nevű erdője nevezetes, külömbféle vadgyai számosak, szénája elég, eladásra könnyű módgya, de mivel az áradások néha ártalmokra vannak, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Révfő, vagy Fő Rév (Oberufer), német falu, Poson vármegyében, Posontól 1/2 órányira, a Műhlau dunaszigetjében: 75 kath., 500 evang. lak., egy derék kastéllya, s vendégfogadóval, mellyet a posoniak gyakran megkeresnek mulatság kedvéért. Lakosai kik között több golyvás találtatik, a Duna szigetjében szép gyümölcsösöket tartanak; galyfákat és zöldséget hordanak eladni. F. u. gr. Pálffy család senioratusa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Főrév, Pozsony közelében fekvő német kisközség, 114 házzal és 965, nagyobb részben ág. ev. h. vallású lakossal. E község régi történetét nem ismerjük. A de Pauli grófi család volt a birtokosa, most pedig a gróf Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Már a mult század elején is volt itt kastély; legújabban Csáky Jenő gróf építtetett ide nagyobb szabású, minden kényelemmel és kiváló ízléssel berendezett főúri kastélyt. Bővebben

Helységnévtár

Főrév (Főrei, Oberufer), rk. 211 Pozsony, ág. 546 Pozsony, ref. 2 - .