Felsővárad

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján fekszik, a 76-os főút mentén. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Alsóváraddal.

Közigazgatás

1944-ig önálló község, azóta Barsvárad két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-tól a Zselízi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (2,99 km²) 1921-1939 között 6 hektárral csökkent, a község területének 40,8 %-át alkotja.

Népesség

1910-ben 219, 1921-ben 226, 1939-ben pedig 243, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású (1921-ben 67,7 %) lakosa volt. 2011-ben 135 lakosa volt, itt élt Barsvárad lakosságának 40,3 %-a.

Történelem

A 14. században Újvárad létrejöttével a régi Várad falu ezután már Felsőváradként szerepel. A 16. századig több nemesi család birtoka, később a Kazy, Majthényi, Litassy családoké. 1536-ban 2 portával adózott. 1601-ben plébániája, iskolája és 20 háza volt. 1715-ben malom és 38 ház állt a faluban. 1828-ban 28 házában 182 lakos élt, lakói mezőgazdaságból éltek. 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott, 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944-ben Barsvárad néven egyesítették Alsóváraddal. 1945 elején hadszíntérré vált és súlyos károkat szenvedett.

Mai jelentősége

Közelében mezőgazdasági repülőtér található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Várad. Két falu Bars Várm. földes Uraik Hg. Eszterházy, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Garam vize mellett, Barshoz 1 1/4 mértföldnyire; legelőjök elég van, földgyeik, és réttyeik jók, piatzok Báton, és Sz. Benedeken.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Felső-Várad (Felső), Bars m. magyar falu, 25 kath., 163 ref. lak. és egy híddal a Garan vizén. Mind a két helység határa sik, s jó gabonát termő; rétjei kővérek. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felsővárad, garammenti magyar kisközség, nagyobbára ev. ref. vallású lakosokkal, kiknek száma 206. E községnek a XVI. század elején a Harasztiak voltak az urai. Máskülönben sorsa összefügg Alsóvárad községével, egész a XVII. század második feléig, a mikor az Eszterházyakon kivül a Kazyak is birtokosai, a mult század elején pedig a Kazyak, Majthényiek, a Gyárfás és a Litassy család. Még a mult század elején itt erős hid volt a Garamon. Templom a községben nincsen. Postája, távirója és vasúti állomása Alsóvárad.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsővárad. A község alapítása a XVI. század elejére tehető. Ekkor a Haraszty-család birtokában találjuk. Majd az Eszterházy-, Kazy-, Majthéyi-, Gyárfás- és a Litassy-család a birtokosai. A község területe 520 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 243.