Felsővály

Ld. Felsővály

Közigazgatás

Ld. Felsővály

Népesség

Ld. Felsővály

Történelem

Ld. Felsővály

Mai jelentősége

Ld. Felsővály

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Vály. Magyar faluk Gömör Várm. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sankfalvának szomszédságában, mellynek filiáji; földgyeik közép termékenységűek, piatzok 3, és 4 mértföldnyire van. BIKSZÖG. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai Lőkös Urak, és a’ Jászói Uradalom, fekszik Sánkfalvának szomszédságában, mellynek filiája, felső Vály, és Gergelyfalva mellett, Rimaszombatban piatza két mértföldnyire. Határja két nyomásbéli, réttye szűken, szilvássa hasznos, erdeje szép, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Felső-Vály, magyar falu, Gömör vmegyében, Bikkszöggel van összekapcsolva. Itt van a Vály völgyi egyesült egyházaknak hihető a csehek idejében épült régi templomjok; mind ennek, mind pedig a paplaknak jó karbani tartása tekintetéből nagy gond szokott fordittatni Bodon Antal főfelügyelő által. A lakosok száma 522-re megy, ezek közül: 500 reformatus, 16 kath., és 6 evang. Mindnyájan tisztán beszélnek magyarul. Ezek, ugy a több Vály völgyi helységbeliek a gyümölcs termesztésnek kedvelői, több helyeken a szántóföldeken is látni jó izü gyümölcscsel rakott fákat. A közbirtok áll 7 4/8 majorsági telekből, 1 házas és 15 házatlan zsellérből, 40 kapás szőlőből, 912 holdat tevő erdeje, a csaknem annyi birtokosok rendetlen pusztitásátóli megóvását egyedül csak Bodon Antal urnak köszönheti. Mindent egyre megtermő 600 köblös szántófölde és 80 hold rétje van. Birják a künlakó birtokosokon kivül Nagy, Bodon, Balajti, Óvári, Szivos, Katona, Vincze, Herényi, Kalas, Beke, Kálmánczi, Vályi családok. Ut. post. Tornalja. Bikkszög, magyar falu, Gömör vgyében, Felső-Vály helységgel össze van kapcsolva, e két helységnek egy hadnagya s birája van; éjszakról nagy erdőség emelkedik felette. A lakosok száma 123 megy. Van benne 3 4/8 majorsági telek, jó karban levő erdeje 1000 holdat tesz, 80 kapás szőlejéből 40 dézmás, 250 holdat tevő szántófölde jó munkálás mellett megtermi a tisztabuzát is. – Lakja e helységet Kalas András úton kivül Lökös, Herényi, Szivos család, de birnak benne még több más helységekben lakók is. Ut. p. Tornalja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felsőválybikszög, vályvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 85 házzal és 326 ev. ref. vallású lakossal. Azelőtt két község volt, ú. m. Felső-Vály és Bikszög. Vály községet már a pápai tizedszedők jegyzéke említi Val néven. 1426-ban Valy és Waal alakban olvassuk nevét az egykorú oklevelekben. Bikszög 1427-ban fordul elő Bykzwgh eltorzított alakban. Legrégibb birtokosa 1630-ban a Gotthárd család, 1680-ban a Fuló család. A mult század elején a jászói prépostságnak is van itt birtoka. Később az egyesített községekben a következő birtokosok voltak: Nagy, Bodon, Balajthy, Óváry, Szivós, Lökös, Herényi, Katona, Vincze, Kálas, Beke, Kálmánczy és Vályi családok. A csehek idejében a község határában a magyarok és a csehek között harcz volt. A község régi temploma 1619-ben leégett, de 1622-ben újra felépült. Az egyháznak több érdekes edénye van a XVII. századból. E faluhoz tartozik Szirnálla és Emberhegy puszta is. A község postája Felsővály, távírója és vasúti állomása Tornallya.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsővály. Régebben Felsőválybikkszög néven szerepelt. A község összetett neve is utal eredetére. Vály község először a pápai tizedjegyzékben fordul elő Val alakban. 1426-ból származó oklevelek Valy-nak és Waal-nak írják. Bikszög nevét Bykzwgh alakban egy 1427. évi okirat tartalmazza. 1630-ban a Gotthard-család tulajdonában találjuk a községet Az ev. ref. templom 1619-ben leégett, de két év múlva újjáépült. Ebből az évszázadból több értékes kegyszert őriz az egyház. A XVIII. században a jászói prépost volt itt földbirtokos, majd pedig számos nemesi család osztozott a határ birtokában, így a Balajthy-, Óváry-, Herényi-, Nagy-Bodon-, Szívós-, Lökös-, Katona-, Beke-, Kálmánczy- és Mály-családok. A község területe 2617 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 400. Külterületi lakott helyei: Emberhegypuszta, Kisgergelyfalva, Szimállapuszta.