Felsőszecse

A község az Alsó-Garammente kistájon, sík, mezőgazdaságilag művelt területen fekszik, a Garam jobb partjának közelében, a Léva-Nagysurány vasútvonal és az 51-es főút mentén, Léva központjától 5,5 km-re délnyugatra, Kálnától 2 km-re keletre. Mellékút köti össze Garamszentgyörggyel (11 km). Nyugatról Kálna, északról Óbars, északkeletről Garamkelecsény, keletről Léva, délről pedig Alsószecse községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e vármegye, Lévai járás). Területe (8,30 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 654, 1921-ben 660, 1939-ben pedig 553, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású (1921-ben 77,6 %) lakosa volt. 1945 után a lakosságcsere keretében magyar lakosságának mintegy egyötödét kitelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. 1961-ben lakosságának többsége már szlovák nemzetiségű volt, a magyarok aránya 37,5 %-ra csökkent. 1991-2011 között ez az arány tovább csökkent az asszimiláció révén 26,2 %-ról 17,4 %-ra. 2001-2011 között a beköltözés révén népessége 8,8 %-al nőtt (480 főről 522-re). A lakosság 26,2 %-a római katolikus, 16,5 %-a evangélikus vallású, 15,9 %-a testvéregyházhoz tartozik, az egykor a lakosság háromnegyedét alkotó reformátusok már csak a lakosság 13,8 %-át alkották.

Történelem

Korai időktől lakott település, első okiratos említése az 1355-ös Zedche et altera Zedche volt. 1534-ben a lévai uradalom része, majd török fennhatóság alá került. A 17–19. század között ismét a lévai váruradalom része, lakói elsősorban a mezőgazdaságból tartották fenn magukat. A 16. századtól a töröknek adózott. 1601-ben 18 ház állt a településen. 1664-ben a török adóösszeírásban 29 portával szerepel, mezője, erdeje, legelője és méhese volt. A török kiűzése után a 19. századig a lévai váruradalomhoz tartozott. 1720-ban 18 adózója lakta. 1828-ban 15 házában 95 lakos élt. 1899-ig Kisszecse néven szerepelt, ekkor nevét Felsőszecsére módosították. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához, majd 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1945 első hónapjaiban a front átvonulásakor súlyos károkat szenvedett. A háború után magyar lakóinak egy részét áttelepítették Magyarországra, a helyükre pedig ottani szlovákokat telepítettek be.

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Határában kis vízierőmű működik a Garamon, kavicsbányatava nyáron kedvelt fürdőhely. Református temploma 1789-ben későbarokk stílusban, torony nélkül épült, tornyát csak 1891-ben építették hozzá.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Szecse, Nagy Szecse. Két Magyar falu Bars Várm. földes Urai H. Eszterházy, és B. Hunyady Uraságok, lakosaik katolikusok, ez fekszik Nagy Kalnának, amaz pedig Alsó Váradnak szomszédságában, és azoknak filiájik; határbéli földgyeik jól termők.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szecse (Kis), magyar falu, Bars vmegyében, Levához 1 mfd., 49 kathol., 6 evang., 376 ref. lak. F. u. h. Eszterházy.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kisszecse, garamvölgyi magyar kisközség 648 ev. ref. vallású lakossal. Sorsa kezdettől fogva ugyanaz volt, a mi Nagyszecséé. A Leczki dűlő elnevezés még a törökvilágban elpusztult község emlékét őrzi, mely szintén a lévai uradalomhoz tartozott, és melyről még 1638-ban is van emlékezet. Református temploma 1881-ben épült. Postája Nagykálna, távirója és vasúti állomása Léva.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsőszecse. Kisszecsével közvetlenül határos kisközség s így történelme — természetszerűleg — teljesen azonos Kisszecséével. A község területe 1442 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 553.