Felsőolcsvár

Felsőolcsvár az Alsó-Tarca-dombság erdős dombvidékének nyugati lábánál, a Tarca bal partján, 197 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 9 km-re keletre, Gálszécstől 27, Magyarbődtől 8 km-re nyugatra, a sárosi Kecertől pedig 14 km-re délnyugatra. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Alsóolcsvárral. Külterületi lakott helye nincs, de határában két helyen is találhatóak kiterjedt hétvégi házas üdülőövezetek (a Giradi, illetve a Luzsiki és Zatki dűlőkben). Bővebben

Közigazgatás

1944-ig önálló község, azóta Kassaolcsvár két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban a Kassai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Eperjesi járás). Területe 1910-21-ben 4,67 km², 2011-ben 4,96 km² (Kassaolcsvár területének 57,2 százaléka) volt.

Népesség

Felsőolcsvárnak 2011-ben 701 lakosa volt, itt élt az egyesített község népességének 57,9 százaléka. A történelmi szlovák-magyar nyelvhatáron található község lakosságának zöme a 19. század végén szlovák anyanyelvű volt. A magyar anyanyelvűek aránya 1880-1910 között 13,9 %-ról (51 fő) 5,7 %-ra (23 fő esett vissza), 1921-ben és 1930-ban egyaránt a lakosság 5 – 5 százaléka (19, illetve 23 fő) vallotta magyarnak magát. Bővebben

Történelem

Felsőolcsvár a középkori Olcsvár falu határában jött létre azon a földön, mely 1303-ban a széplaki bencés apátság birtokába került. 1427-ben 18 portája adózott. 1598-ban 16 porta volt a faluban. A 17. században lakosságának többsége már szlovák anyanyelvű volt. Lakói 1550 körül evangélikus hitre tértek. 1555-ben „Felsew Olchwar”, 1630-ban „Felsew Oczuar” néven említik, ekkor ½ jobbágy és ¼ zsellérportája adózott. Bővebben

Mai jelentősége

Felsőolcsvár településrészen található az egyesített község iskolája, illetve Szent István király tiszteletére szentelt, 1810-ben épült római katolikus temploma.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Olcsva. v. Olcsvár. Abaúj Várm. Alsónak földes Ura Zombory, és több Uraságok, fekszik Felsőhöz közel, mellynek filiája, határjaik jól termők.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Olcsvár (Felső), tót-magyar f., Abauj vmegyében, az előbbeni helység mellett: 223 kath., 1 evang., 71 ref. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a Sz. István seminariuma.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tovább keletre a Tárcza völgyében fekszik egymás mellett Felső- és Alsó-Olcsvár. Felső-Olcsvár 65 házzal és 400 tótajku lakossal bir. Postája helyben van, táviró-állomása Kassa. Kath. temploma a XIII. századból való. 1875-ben ujjáépitették, de rontottak is rajta; sokat veszitett eredetiségéből.

Magyar Katolikus Lexikon

Felsőolcsvár, v. Abaúj-Torna vm. (Vyšný Olčvar, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. kassai esp. ker-ében. - 1288: Olchwar. Tp-át 1300 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1550 k. ev-ok lettek, 1734: alapították újra. Mai Szt István kir. tp-át 1810: építették. Kegyura 1880: az esztergomi szem. Anyanyelve 1880: szl. ** KTN I:126. - Gerecze II:69. - Schem. Cass. 1915:39. - Györffy I:125.

Helységnévtár

OIcsvár (Felső-) RK. 272 Kassa, gk. 29 Zdobka, ág. 8 Kassai tót egyház, ref. 53 Beszter, izr. 5 Rozgony.