Felbár

A község központi települése, a Felső-Csallóközben, Dunaszerdahelytől 16 km-re délnyugatra, Somorjától 17 km-re délkeletre, 1992 óta a Bősi vízierőmű üzemvízcsatornájának bal partján fekszik.

Közigazgatás

Egyike Felbár két településrészének és kataszteri területének, területe 9,88 km², a községterület 84 %-a.

Népesség

2011-ben 802 lakosa volt, itt él a község lakosságának 65 %-a.

Történelem

Ld. Felbár

Mai jelentősége

Ld. Felbár

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Fel Bár. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, ’s az Uraságnak jeles Kastéllyával diszesíttetik, régibb nevezetességeit leírták Iróink, birtokosai Gróf Amade, Báró Bornvill, és más Urak, lakosai katolikusok; tsak egy út választya el, Kis, vagy Albártól, nevezetesíti e’ helyet a’ híres történet író Istvánfi Miklósnak, itten lett születése, a’ ki bétses munkáját e’ helyen készítette. Határja jó termékenységű, de más némelly fogyatkozásai miatt, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bár (Felső v. Fel), magyar falu, Pozson vgyében, 1 fertálynyira a nagy Dunától, s 2 mfdnyire Somorjától a győri országútban. Lakja 583 kath., 8 ref., 114 zsidó. Ékesitik az Ullman, (ezelőtt gr. Zichy Ferraris) kastélya, egy meglehetős nagyságú csinos kerttel. Van egy kath. paroch. temploma, vendégfogadója, elég termékeny határja, erdeje a Duna szigeteiben. Legtöbb részt bir benne Ullmann, azután más számos közbirtokosok, s nemesek. Istvánffy Miklós itt irta magyar históriáját.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felbár, a csallóközi síkságon fekszik. Magyar kisközség, melynek 89 háza és 669 róm. kath. vallású lakosa van. Hajdan királyi birtok volt, melyet IV. Béla 1269-ben Bodo comesnek adományoz. Az oklevélben egyszerűen Baar néven van említve. E községben állott hajdan az Amadé grófok várkastélya, mely még Bél Mátyás idejében 4 toronynyal volt ellátva. Ezeken kívül birtokosai voltak még az Illésházyak, az Istvánffyak és a Bobokyak; e családok mindegyikének volt itt kastélya. Itt lakott a XVII. században Amadé László báró, a híres költő. A kastély közelében álló Szent Nepomuk szobor talapzatának a föliratát is ő készítette 1754-ben. Istvánffy Miklós, neje Both Erzsébet után jutott itteni kastélyának a birtokába és Bél Mátyás szerint itt írta híres történeti művét is. Később a Zichy grófok voltak a község urai. Ezektől Ullmann, későbbi nevén Szitányi Adolf, ettől pedig Batthyány József gróf vette meg a birtokot, s a gróf özvegye ma is a legnagyobb birtokos itt. Kastélyát, melyben lakik, Szitányi Adolf építtette. Plébániája a Pázmány-féle jegyzékben a régiek között szerepel. Ódon templomát 1778-ban egészen újjáalakították, mely alkalommal az ott talált régi síremlékeket is fölhasználták. Ezek közül ma már csak kettő olvasható. Az egyik Istvánffy Miklós alnádor és történetíró fiának a sírfelirata 1581-ből, a másik pedig nagylucsei Lipcsey Jánosé 1606-ból. Az egyház birtokában három érdekes kehely van, melyek közül az egyik XIV., a másik XV., a harmadik XVI. századbelinek látszik. Az oltár előtt függő ezüstlámpa 1783-ból való. A községben van posta. Távírója és vasúti állomása Szent-Mihályfa. Ide tartoznak az Antónia és József majorok.

Magyar Katolikus Lexikon

Felbár, Egyházasbár, v. Pozsony vm. (Horny Bar, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. - 1342: Felbar. Tp-át 1397 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1562 u. ref-ok lettek. 1647: alapították újra. Mai Szt István kir. tp-át 1778: építették. Kegyura 1880: Szitányi Adolf. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m.; 1940: m., szl. - Lakói 1840: 552 r.k., 12 ev., 1 ref., 88 izr., 42 egyéb vall., össz. 615; 1910: 621 r.k., 4 ref., 30 izr., össz. 655; 1940: 734 r.k., 1 g.k., 3 ev., 15 ref., 1 izr., össz. 754; 1991: össz. 1038, m. 953 (91,81%); 2001: össz. 1075, m. 959 (89,21%).** Némethy 1894:85. - Schem. Strig. 1917:18. - Gyurgyik 2002.