Feketenyék

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld déli részén, a Vízközben, a Feketevíz és az Alsó-Dudvág összefolyásánák fekszik, Galántától 10 km-re délnyugatra. Mellékutak kötik össze Hidaskürtön (2,5 km) keresztül Galántával, valamint Nagyfödémessel (12,5 km). Északról Vízkelet és Hidaskürt, keletről Pozsonyvezekény, délről és nyugatról két exklávé (Hidaskürt - Sorjákos, Vízkelet - Sziget), nyugatról pedig Nagyfödémes községek határolják. Délnyugati határát a Kánok-patak, északi határának egy részét a Feketevíz alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyaroszághoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). Területe (12,14 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 705, 1939-ben 1044, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Az 1980-as években még csökkent a lakossága, 1991-2011 között már kismértékű növekedés (10,5 %, 1264 főről 1397-re) figyelhető meg. 1947-ben telepítettek először szlovákokat a községbe. A lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, bár a szlovák nemzetiségűek aránya megduplázódott húsz év alatt (5,1 %-ról 11,4 %-ra). A lakosság túlnyomó többsége (93,6 %) római katolikus vallású.

Történelem

A honfoglaló Nyék törzstől eredeztetik a nevét, első írásos említése 1113-ból származik. Péterházát 1323-ban említi először írott forrás, a 16. században a Török család itteni birtokosságáról tudunk. A 14. század elején Csák Máté birtoka volt, később a semptei uradalomhoz tartozott, s így előbb a Báthoriak, majd a Thurzók tulajdona volt, mígnem az Esterházyak birtoka lett. Később, a Trianon utáni csehszlovák földreformig a család cseklészi uradalmához tartozott. Az itt élők mezőgazdasággal, marha- és lótartással, továbbá sószállítással foglalkoztak. Iskoláját 1847-ben említik először. A 20. század elején szeszgyár működött itt. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta, a 20-as és a 30-as években rendszeresek voltak a mezőgazdasági munkások sztrájkjai. A bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, majd 1945-től ismét Csehszlovákia kapta meg. 1947-ben 214 magyar nemzetiségű lakosát (a lakosság mintegy 1/5-ét) telepítették kényszerrel Mosonszolnokra.

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda és alapiskola működik. Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma 1924-ben épült szecessziós stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NYÉK. Két falu Posony Várm. egyiknek földes Ura G. Eszterházy Uraság, melly fekszik Hídas Kürthöz 1/4 órányira, és annak filiája, másiknak pedig több Urak, ez fekszik Ollas Tejedhez 1/2 órányira, Várkonyhoz sem meszsze, és annak filiája, lakosai katolikusok, harántbéli földgyeik az Alsó Csallóközi járásban lévén közép termékenységűek réttyeik, és erdőjik jók, a’ másiknak réttye, legelője jó, de erdeje nints, piatzozások Szerdahelyen, és Somorjában.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nyék (Mátyus), magyar falu, Poson vmegyében, a Dudvágh mellett, Diószeghtől délre 1 1/4 mfdnyire: 635 kath., 7 evang. lak., első osztálybeli határral, kövér rétekkel. F. u. gr. Eszterházy. Ut. p. Szered.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nyék, mátyusföldi magyar kisközség, 113 házzal és 673 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Csák Máté birtoka. Az 1553-iki összeírásban Báthory András és a borostyánkői urak 5-5 portái adóznak itt. 1647-ben az Esterházyak tulajdona lett és ma is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. A község pecsétje „Pagus Neik 1686” föliratot visel. A faluban Kufler Viktornak szeszgyára van. Temploma nincs a községnek. Ide tartozik Péterháza, mely 1323-ban szerepel, a mikor Boleszló esztergomi érsek az itteni nemes jobbágyoknak szabadságlevelet ad. 1559-ben Török Balázst találjuk itt birtokosul. A község postája Hidaskürt, távírója Diószeg és vasúti állomása Galánta.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Feketenyék. Azelőtt Nyék. Ösi birtokosa Csák Máté volt, de az 1553-iki adóösszeíráskor felerészben Báthori Andrást jegyezték fel itt birtokban. A XVII. század közepén az Esterházyak kezére kerül s az összeomlás előtt is a gróf Esterházy-családnak volt itt a legnagyobb birtoka. A község pecsétjének felirata: „Pagus Neik 1686.” A község területe 2110 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1044.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Feketenyék kk. kj. Hidaskürt, galántai járás. Régebben Nyék .néven ismeretes. A község lakói zsellérek voltak és ősi birtokosa Csák Máté volt, azonban az 1553-iki adóösszeíráskor felerészben már Báthori Andrást jegyzik fel itt birtokban. A XVIII. században az Esterházy-család kezére kerül és az összeomlás előtt is az Esterházy-családnak volt itt nagyobb birtoka. Területe: 2.110 k. h. Lakosság: 1.044. Ebből m.: 1.033, szl.: 10, n.: 1, magy. beszél: 1.042. Vallás szerint: r. k.: 1.022, ref. 2, ev. 6,. izr. 14. Lakóház: 193. Népsűrűség: 86. Földbirtok: I. 2, II. 10, III. 92. Községi bíró: Kása Imre. R. k. elemi iskola. Kat. Legényegylet. Fogyasztási Szövetkezet. A község 1938. nov. 9-én szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. és közj. Galánta, csö. Nemeskosut, v. á. Galánta, u. p. és u. t. Hidaskürt.