SK
NZ
.....

Érsekújvár

Város

címer zászló
14838 91% magyar 1910
8101 21% magyar 2021
címer zászló
Hivatalos kisebbségi nyelvek:
magyar
Hivatalos magyar megjelölés:
Érsekújvár
Hivatalos szlovák megnevezés:
Nové Zámky
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Nyitra vármegye
Érsekújvár törvényhatósági jog járás
törvényhatósági joggal felruházott város
1938-45 közötti vármegye, járás:
Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyék (sz: Érsekújvár)
Érsekújvár megyei város
Természeti tájbeosztás:
- Kisalföld, Mátyusföld, Érsekújvári-sík
Más földrajzi nevek:
Andódi-lapos, Berek-erdő, Bika-rét, Bukroki-sziget, Csikei dűlő, Gúgi rétek, Esküdtség, Hármas-hegy, Kapcarét, Jánosmajor, Makkhidi dűlő, Margithalma, Nagy szugla, Nyárhidi dűlő, Panca, Piritó, Ragony
Koordináták:
47.98606873, 18.16406441
Terület:
72,57 km2
Rang:
város
Népesség:
38721
Tszf. magasság:
114 m
Körzethívószám:
+421 (0) 35
Irányítószám:
94002
Település kód:
503011
Szervezeti azonosító:
309150
Adóazonosító:
2021060756

Érsekújvár a Kisalföldön, az Érsekújvári-sík kistájon, a történelmi Nyitra megye déli peremén, a Nyitra-folyó mentén fekszik, melyet az itt kialakított Nyitra-csatorna kapcsol a Vág folyóhoz. Fontos forgalmi csomópont, vasúti pályaudvarral (Pozsony-Budapest vasúti fővonal 1850 óta, Érsekújvár-Komárom vasútvonal 1910 óta, Érsekújvár-Nyitra vasútvonal 1900 óta), a 64-es (Komárom-Nyitra) és a 75-ös (Vágsellye-Sáró) országos főutak találkozásánál, Komáromtól 30 km-re északra, Nyitrától 40 km-re délre, Vágsellyétől 34 km-re délkeletre, Gútától 20 km-re keletre. Az 563-as út Gúta felé teremt összeköttetést, mellékutak kötik össze Naszvaddal (10 km), Nagysuránnyal (13 km) és Andódon (6 km) keresztül Szímővel (16 km). 1932 óta repülőtere is van. Nyugatról Kamocsa, Andód és Szímő, északnyugatról Tótmegyer, északról Nagysurány és Bánkeszi, északkeletről Zsitvabesenyő, keletről Udvard, délkeletről Bajcs, délnyugatról pedig Naszvad községekkel határos. Keleti, déli határa, valamint nyugati határának egy része (Kamocsa és Szímő felé) Nyitra és Komárom megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

Város és járásszékhely, a Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozik. 1691-ben kapott mezővárosi rangot, 1920-ig Nyitra vármegyéhez tartozott törvényhatósági jogú városként (1876-tól), 1908-tól az Érsekújvári járás székhelye. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Érsekújvári járás székhelye. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, ebben az időszakban is járásszékhely és egyben Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék székhelye volt, 1939. július 15-én megyei várossá nyilvánították. Területe az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (72,50 km²-ről 72,57 km²-re).

Népesség

A város lakosságszáma a vasút megépítése után, a 19. század második felében megduplázódott (1851-ben 6936, 1910-ben 16 228 lakosa volt). A 20. század első felében 20 ezer fő körül mozgott a népességszám, 1940-ben elérte a 23 306 főt, majd a háborús pusztítás következtében 1945-ben 13 400-ra esett, 1950-ben újra elérte a 20 ezret. A háború utáni újjáépítés, a város központi szerepkörének megerősítése és a szocialista iparosítás gyors népességnövekedést hozott magával (elsősorban az 1970-80-as években). 1961-1991 között újra megduplázódott a lakosság száma és 1991-re elérte a maximumot. Az 1991-2011 közötti két évtizedben 7,6 %-al csökkent a népességszám (42 923-ról 39 646 főre). A huszadik század elején Érsekújvár magyar többségű város volt, és bár a szlovákok aránya az államfordulat után többszörösére nőtt (1910-ben 5,9 %, 1921-ben 40,4 %, 1939-ben 9,5 %), magyar többségét megtartotta az 1940-es évekig. Ekkor a magyar nemzetiségű zsidóság koncentrációs táborba hurcolása (1939-ben a lakosság 12,7 %-át alkották), majd a háború után a magyarok tömeges kitelepítése és ezzel párhuzamosan a magyarországi szlovákok betelepítése alapvetően megváltoztatta a város nemzetiségi arculatát. Az iparosítással az egész országból érkeztek ide új lakosok, nagyrészt szlovák és cseh nemzetiségűek. 1991-2011 között az asszimiláció révén tovább csökkent a magyar nemzetiségűek aránya (31,1 %-ról 22,4 %-ra). 2011-ben a népszámláláskor a lakosság több mint egytizede (11,7 %) nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. A lakosság többsége római katolikus vallású, 1921-ben még a lakosság 86 %-a, 2011-ben 59 %-a volt katolikus. Az evangélikusok aránya 2,6 %, a reformátusoké 2,2 % volt 2011-ben, ugyanekkor a lakosság 18 %-a vallotta magát felekezeten kívülinek.

Történelem

Miután Esztergomot a törökök elfoglalták, Várdai Pál esztergomi érsek saját birtokain 1545-1546-ban erődöt építtetett. Az elsőként épült palánkvárat 1573-1580 között korszerű reneszánsz erőddé alakították, melyet Ottavio és Giulio Baldigara olasz építészek terveztek. A vár alaprajza alkotja a mai belvárost, derékszögű utcarendszerrel és téglalap alakú főtérrel. Az új várról kapta a nevét Érsekújvár (Castellum Novum), ahol már a 16. században katolikus és kálvinista templom is volt. 1621-ben kis időre Bethlen Gábor kezére került. A vár 1663 szeptemberében hosszas ostrom után elfoglalták a törökök Köprülü Ahmed pasa vezetésével és 22 évig tartott itteni uralmuk, melynek során Érsekújvár tágabb környéke állandó portyáik színhelye lett. A portyázások során pusztult el a mai város területén található három falu: Gúg, Lék és Nyárhíd. 1685. augusztusában a Szent Liga visszafoglalta a törököktől Heister Hannibal vezetésével, a várvédőket lemészárolták. Felszabadulása után nem sokkal, 1691-ben visszakerült az esztergomi érsekhez, aki kiűzte innen a protestánsokat, egyben a vár körül kialakult település mezővárosi rangot kapott (1733-ban egyesítették a várat és a várost). 1704-ben kuruc kézre került a vár, ahol egy időben Rákóczi fejedelem is tartózkodott. 1710-ben a császáriak ostrommal foglalták vissza. 1724-1725-ben császári parancsra lerombolták a várat, a vizesárkot 1822-ben szüntették meg. Az 1848–49-es szabadságharcban Érsekújvár, mint nyílt város nem vett részt a harcokban, de a különböző seregek gyakran keresztülvonultak rajta. 1848-ban a jobbágyság megszüntetésével a város önállósodott, megszűnt az esztergomi érsekhez fűződő hűbéri viszony. 1850-ben megépült a Pozsonyt Budával összekötő vasútvonal, melynek Érsekújvár lett az egyik fontos álllomása. 1900-ban megépült a Nyitrára vezető vasútvonal, 1910-ben pedig Komárommal is A század második felére gyors városiasodás, iparosodás jellemző, de híres volt a város ló- és marhavásárairól is. 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott. 1889-ben téglagyár, 1900-ban bőrgyár, 1906-ban lengyár létesült. 1840-től kezdve egyre több zsidó települt le a városban, 1857-ben már zsinagógájuk is volt. 1842-ben megalakult az algimnázium. 1906-ban a főtéren felavatták Kossuth Lajos és Czuczor Gergely szobrát (mindkettő elpusztult a 20. század során). 1919 elején elfoglalta a csehszlovák hadereg (bár júniusban a magyar vöröshadsereg 16 napra vissza tudta foglalni) és 1920-tól hivatalosan is Csehszlovákiához tartozott. Ebben az időszakban erős szlovákosítási törekvések jelentkeztek, 1930-ban a szlovákok aránya már megközelítette a magyarokét (42 %). Fűszergyár és számos új iskola létesült, a bőrgyár a Baťa cég kezébe került, amely repülőteret is létesített a városban. 1936-ban itt mondták ki az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt fúzióját és az Egyesült Magyar Párt létrejöttét. 1938 novemberében visszakerült Magyarországhoz és az újonnan létrejött Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye székhelye lett, egyben megyei város 1939-től. 1944 júliusában az érsekújvári zsidókat koncentrációs táborba hurcolták. 1944 októberében és 1945 márciusában több hullámban brit repülőgépek bombázták a várost, mely szinte teljesen elpusztult, házainak több mint a fele megsérült és mintegy 2000 lakosa vesztette életét. Érsekújvár szenvedte el a mai Szlovákia városai közül a legsúlyosabb háborús károkat. 1945. március 29-én érte el a II. ukrán front a várost. 1947-ben 252 családot telepítettek ki a városból Magyarországra és 244 békéscsabai szlovák családot (1500 fő) telepítettek a helyükre. 1948-ban a kommunista hatalomátvétel után államosították a cipő- és bőrgyárat, majd később nagyszabású ipartelepítés keretében elektrotechnikai (Elektrosvit, Tesla), gépipari (Vunar, Sigma) és élelmiszeripari (Milex, Novofruct, Mäsokombinát) üzemeket létesítettek. Az Érsekújvári járás területének megnövelésével 1960-ban megerősödött a város központi szerepköre és az 1970-es és -80 as években lakosságszáma csaknem megduplázódott, a városkép a lakótelepépítésekkel megváltozott.

Mai jelentősége

Legfontosabb iparágai az elektrotechnikai és élelmiszeripar. 1982-ben létesített új Egyetemi Kórháza révén országos jelentőségű egészségügyi központ. A város a kisalföldi magyarság egyik szellemi és kulturális központja. Magyar gimnáziuma (Pázmány Péter Gimnázium) 2004-ben önállósult újra. Számos oktatási intézménye közül magyar tanítási nyelvű alapiskolája (Czuczor Gergely Alapiskola), szlovák–magyar tanítási nyelvű építészeti és egészségügyi középiskolája, valamint a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskola és a Kereskedelmi Akadémia a jelentősebbek. Első múzeumát, az Érsekújvári Városi Múzeumot 1935-ben hozták létre, ez azonban 1945-ben a légitámadás áldozatául esett; a jelenlegi Járási Honismereti Múzeum 1956-ban létesült. A főterén álló Szt. Kereszt-plébániatemplom, valamint a ferencesek Assisi Szent Ferencnek szentelt temploma és kolostora a 17. században barokk, katolikus kápolnája 1722-ben szintén barokk stílusban épült; zsinagógáját a 19. század második felében, evangélikus templomát 1905-ben, református templomát 1942-ben emelték. A vár egyetlen megmaradt bástyájára 1779-ben barokk stílusú kálváriát építettek. A városban szobrot emeltek többek között Anton Bernolák egykori plébánosnak és szlovák nyelvújítónak (1937), Czuczor Gergelynek (1966), Kassák Lajosnak (1989), valamint Széchenyi György esztergomi érseknek (2005).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ÚJVÁR. Érsek Újvár, Nájhájzel, Nove Zámki. Elegyes lakosú Mezőváros, ’s hajdan nevezetes erősségű Vár vala Nyitra Várm. földes Ura az Esztergomi Érsek, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik az Ország útban, Nyitra vize nedvesíti, ugyan Nyitrához 4 1/2, Komáromhoz pedig két jó mértföldnyire, Bajcshoz 3/4 órányira. Hajdani viszontagságait, ’s tíz ostromoltatásait lásd Bél Mátyásnál 562in Notitia Hung. e’ Várnak, és Városnak leírásában, a’ ki azt elég bőven előadta. Hajdani Építtetőji az Esztergomi Érsekek valának, ámbár Rákcziak is felette sokat kőltöttek, egy Frantziának intézete szerént lett megerőssíttetésére. – Nevezetes virágzása Várának mintegy másfél száz esztendőig tartott, ’s mind Betlennek, mind az Ozmanoknak, mind pedig Rákóczinak bírtokokban vala, és az Irók szerént 100000 embernél több elveszett külömbféle ostromoltatásai által. 1725-dikben VI. KÁROLY Tsászárnak parantsolattyára vólt erősségei lerontattak. A’ Városnak Szentegyházán, ’s a’ Szent Ferentz Szerzetebéli Atyáknak Klastromjokon, és Szentegyházokon kivűl díszesítik e’ Várost a’ földes uraságnak régi kastéllya, ’s a’ Tiszteknek lakó házaik, a’ vendégfogadó, és némelly más épűletek. Lakosai szorgalmatosak mind a’ kereskedésre, mind a’ gazdáskodásra nézve. Kiváltképen való segedelmekre van a’ kereskesében az a’ szép ország út, mellyet vidékjénél Hertzeg Kárdinális, és Primás Batthyáni József ő Eminentziája példás nagy kőltséggel építetetett, Vizer János Érseki Földmérő Úrnak intézete szerént. Lásd felőle deák Verseit, ’s Prof. Szabó Dávid Úréit, és Bajcs név alatt. Születése helye a’ többek között néhai híres Tudós Káprinai Istvánnak. Határja, melly 1691-ben néhai Gróf Szécsényi Érsek által némelly pusztákkal tágasíttatott, jól termő, vagyonnyai külömbfélék, boraik kedvesek, eladásra alkalmatos módgyok van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Érsekujvár, (Neuhäusel), élénk város, Alsó-Nyitra vgyének legalsó déli csucsában, a Nyitra vize mellett, lapályos rónaságon, mind Nyitrától, mind Komáromtól 5 mfd. távolságra, saját postahivatallal és váltással Perbete és F. Játó közt, a bécs-pesti vasutvonalban. Házai jól épültek, a köztök sok derék épület látható. Népessége 6936 lélek, kik csaknem mind r. katholikusok, nyelvre nézve főleg magyarok, aztán tótok s kevés németek. Van itt derék kath. paroch. templom, sz. ferenczi zárda, kath. gymnasium, k. tanitó-képzőintézet, nagy vendégfogadó. Róna határa lapályos, de igen termékeny; mesteremberei számosan; vásárai gabonára, lóra és szarvasmarhára nézve nagy fontosságuak. Földesura az esztergomi érsek. – Hajdani vára a Nyitra posványaitól körülvéve, s mellynek most nyomait sem láthatni: régen a legerősebb s legfontosabb várak közül való volt hazánkban, s másfél század alatt 10 véres ostromot állott ki. Épitője Várday Pál esztergomi érsek vala. Legelőször 1605-ben Bocskay vezére Rhédey Ferencz foglalta el, segittetve Homonnai Bálinttól. 1619-ben Szécsy György Bethlen Gábor alvezére ostromlotta, s miután az őrsereg Koháry kapitányát tömlöczbe vetette, birtokába jött. 1621. Buquoi cs. tábornok akará visszavenni, de szerencsétlenül, mert az őrsereg kicsapván, maga Buquoi is elesett. 1663-ban a török nagyvezér roppant sereggel vétette körül, s augustus közepétől september végéig szüntelen bömböltek az ágyuk, s már 5 roham veretett vissza, még sem adá meg magát gr. Forgács Ádám a várparancsnok, mind addig, mig az őrsereg mindenben fogyatkozást látván, pártot üte, s Forgácsot kényszerité a vár feladására. Ezután a törököktől csak 1685-ben vették vissza a mieink iszonyu erőködésekkel, s áldozatokkal. Végre 1703-ban árulás által Rákóczy Ferencz foglalta el; de 1709-ben Heister cs. tábornok feladás következtében, visszavette, s később földig lerontatott.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Majdnem a megye déli határán áll Érsek-Újvár, hajdan erős és fontos vár. Eredetileg a Nyitra partjától távolabb feküdt, a Nyitra vize fölhasználásával nagy árasztó művekkel és árkokkal bírt, s azokban rejlett a vár ereje. A vár tíz ostromot állott ki. Bocskay és Bethlen elfoglalta, s midőn Boucquoi vissza akarta foglalni, a vár alatt elesett. 1663-ban a török vette be, miután az őrség Forgách Ádám parancsnok ellen föllázadt. Hosszas küzdés után 1685-ben ismét visszafoglaltatott. 1703-ban II. Rákóczy Ferencz kezébe kerűlt, és csak 1709-ben vette vissza tőle Heister. 1724-ben királyi parancsra lebontatott annyira, hogy most nyoma sem látható; betöltött árkai helyén most házak állanak. Érsek-Ujvár rendezett tanácsú város szép egyenes útczákkal s négyszögű piacztérrel. Kiválóbb épületei a Pázmány-templom, a primási palota, a Ferencz-rendiek kolostora és a városháza, hol állítólag II. Rákóczy Ferencz buzogányát őrzik. Bíróválasztáskor hajdan ezt vitte a tanács előtt a szószóló. A városon kivűl egy tágas kertben közkórház áll, mely a nyitrai új megyei kórház után legnagyobb a megyében; Kapisztóry Ferencz királyi tanácsos buzgó gyűjtése folytán közadakozásból keletkezett. Iskolái közt első helyen áll algymnasiuma. Régebben a magyarság volt itt uralkodó; most többségben van a tót. Érsek-Újvár régebben első rendű gabonapiacz volt, marha- és lóvásárai is országos hirűek voltak; ma már sokat vesztett e híréből, de forgalma még most is a nagyobbak közé tartozik a megyében. Annál fontosabb most vasúti állomása, mely a Nyitra-, Vág- és Duna-völgyi vonalak egyik kereskedelmi fő forgalmi helye; teherárúforgalomra első rendű állomás.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Érsekujvár rendezett tanácsu város. Népességére nézve Nyitravármegye második városa, a vármegye déli csúcsán, a Nyitra folyó kanyarulatában, torkolatának közelében fekszik. Határába már beszögellik Komárom vármegye földje, melylyel három oldalról szomszédos. Nyugotról kis darabon Tót-Megyer, éjszakon Bánkeszi határával érintkezik. Érsekujvár a Nyitra völgyének kulcsa, nagy, termékeny síkság középpontja. Helyzeténél fogva játszhatott oly fontos szerepet a XVII. században, mint erősség, s utóbbi tulajdonsága volt alapja, főleg a budapest-bécsi vasút megnyílta óta, mai gyarapodásának. A budapest-szőnyi vonalrész kiépítése után már vesztett abból a közvetítő feladatból, hogy a téli időben Budapest és Komárom vasúti összeköttetésének végpontja legyen, a mi kereskedelmének nem csekély előnyére volt; de megtartotta azt a fontosságát, mely a Nyitra-torkolatra dülő nagy és népes gazdasági terület középpontjával jár. A városnak a legutóbbi népszámlálás alkalmával 11,299 lakosa volt. Ezek közül 9875 magyar volt, tehát majdnem 90%; német 465 (többnyire izraeliták), tót 900. Magyarul azonban ezek legnagyobb része beszél. Érsekujvár tehát egyetlen magyar városa Nyitravármegyének. Vallásra nézve róm. kath. 9701, izraelita 1471, a többi apró töredék. A város, melynek határa 12,433 kat. hold, tehát Nyitra határánál kétszerte nagyobb, belterületileg körülbelül egyenlő helyet foglal el Nyitrával. Házainak száma 1163. Egy házra tehát tiz lakos esik; Nyitrán pedig 1178 házra 13538 lakos mellett átlag 12 lélek, a mi abban leli magyarázatát, hogy Érsekujvárott több az apró, egy-egy családtól lakott ház. Érsekujvár már az ujkorban keletkezett; alig háromszáz esztendős. Esztergomnak a török által történt megvétele után Váradi Pál érsek a Nyitra völgyében, a komárommegyei Lök határában épített palánk-várat, melyet Ujvárnak s később Oláh Miklós érsekről, a ki erősítését növelte és befejezte, Oláh-Ujvárnak neveztek. Mint Fábián János „Az esztergomi érsekség uj vára” értekezésében kimutatja, a már eddig is a török ellen sok szolgálatot tett várat kevésbbé alkalmas volta miatt Miksa király megszüntette s helyébe, a mostani város helyén, a nyitramegyei Görög (Gewrewg) prímási falu határában építtetett uj várat. Az építést 1571-ben kezdték s 1581-ben fejezték be. Ez a vár volt alapja a mai Érsekujvárnak. Ez a vár jelentékeny támaszpontja volt több mint száz éven át a török terjeszkedését gátló királyi seregnek. 1605-ben Rhédey Ferencz, Bocskay István vezére, homonnai Drugeth Bálinttól és Szinán budai pasától segítve, elhódította a német őrségtől, de a Bocskayval kötött békeszerződés visszajuttatta Érsekujvárt is a király kezébe. 1619-ben Bethlen Gábor foglalta el. Két év mulva Bouquoy császári tábornok vissza akarta foglalni; de Horvát Istvánnak, Bethlen vezérének fölmentő seregével megütközve, életét vesztette. Bethlen birtoklása után 1663-ig ismét a királyi sereg őrizte a várat; de 1663-ban gr. Forgách Ádám, hősies védelem után, a hadi becsület teljes megóvása mellett kénytelen volt átadni a várat a töröknek, ki egész 1685. augusztus 10-éig maradt ura, a mikor Károly lotharingiai herczeg visszavette tőle. Érsekujvár visszahódítását Európaszerte ünnepelték, mint a Buda felszabadulását megelőző hadjárat egyik legfontosabb mozzanatát. A vár ekkor már jelentékeny polgári lakosságot fogadott falai közé, a kik a körülötte volt, elpusztult helységekből menekültek ide. 1704-ben Rákóczy Ferencz, Bottyán Jánossal, minden nehézség nélkül hatalmába kerítette a várat, melyet Bercsényi Miklós 1705-ben kijavíttatott. Innentúl azonban már nem játszhatott többé szerepet. A Rákóczy-szabadságharcz lezajlása után elhatározták megszüntetését, minthogy Komárom mellett egyáltalában nem volt rá szükség. Védőműveit 1725-ben - III. Károly parancsára - lerombolták. Az erődnek ma már nincs maradványa; de nyomát egy szögben törő utcasor, mely a kálváriától nyugotra vonul s házainak lejtős gyepűje határozottan mesterségesen emelt magaslatra mutat, máig fenntartotta. Minthogy a város alig másfél százada vesztette el erőd jellegét, éppen akkor, midőn a magyarországi városoknak hosszú időre kiható hanyatlása kezdődött: nem mutathat föl egy nagyobb műbecsű épületet sem. Csinosodása csak a legujabb időben fölkeltett izlés hatása alatt, főleg az alkotmányos korszak óta halad. Most már szemlátomást jelölhetjük meg a különböző származású letelepedettek által meghonosított népies jellegü apró lakóházak közt a modern házakat, melyek egyúttal a város gyarapodásának biztos útmutatói. A Nyitra mellékének termékeny áradványföldjét kihasználva, a városi hatóság dícséretes módon gondoskodott az utczák és terek, valamint a város közvetlen környezetének befásításáról. A budapest-bécsi vonal nagy állomása körül, melybe az uj komáromi és surányi szárnyvonalak is be fognak ágazni, egész park terül el. A vasúttól majdnem egyenesen a Nyitra-folyóval párhuzamosan vezet be a város közepébe (az ó-városba), a körülbelül két kilométer hosszú Széchenyi-utcza, melyet több helyen már nagyobb és csinosabb, modern lakóházak szegnek be. A Széchenyi-utcza a Kossuth Lajos nevét viselő nagy térre torkol. A tér keleti oldalán áll a r. kath. plébánia, templomával, melyet 1877-ben Simor János herczegprímás restauráltatott; ugyanezen soron, a szögleten, a városi iskolaépület, az emeletes főgimnáziumi és vele kapcsolatban az elemi iskolai épület. A tér déli homlokzatát a városháza foglalja el, nyugotra pedig a nagy városi vendégfogadó emelkedik. A nyugoti oldalhoz csatlakozik a Pázmány-utcza, melyben a szt.-Ferencz-rendiek kolostora és szép temploma áll. A Ferenczieket Pázmány Péter telepítette itt meg és a legujabb időkig a gimnázium tanárai ők voltak. Miután a város nagy áldozatkészséggel főgimnáziummá emelte a kis gimnáziumot, a tanítást a város által kinevezett világi tanárok vették át. A kolostor könyvtárában őrizték sokáig az érsekujvári kodexet, kodex-irodalmunk egyik drága kincsét, mely jelenleg a Nemzeti Múzeum könyvtárában van. A középületek közül még említést érdemel a két zsinagóga, a hosszu földszintes honvédlovaskaszárnya, mely egy nagy terjedelmü udvart zár közbe legénységi épületével és istállóival; e mögött van a házak fölött kiemelkedő Kálvária-domb. Főékessége pedig a városnak a Nyitra mellett külön emelkedő közkórház, melynek megteremtésében Kapisztóry Ferencz kir. tanácsos fejtett ki nagyobb buzgóságot és áldozatkészséget. Az utczák rendre történeti nevekkel ékeskednek: ilyenek a már említett Széchenyi- és Pázmány-utczák, Kossuth Lajos-tér, Forgách-utcza (Érsekujvár hős védőjéről elnevezve), Báthory-utcza stb. Érsekujvár lakossága nagyrészt földművelésből és a kisiparból él. Kulturális törekvését a város által a modern haladás követelményei szerint átalakított iskolák és kórháza jellemzik. Értelmiségének gyarapításához ez intézetek nem kevésbbé járulnak hozzá, mint állami hivatalai, katonai tisztikara és előkelő vasúti állomásának nagy tisztikara. Van itt telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróság, adóhivatal, ellenben nincs megyei közigazgatási hatóság, mert az érsekujvári nevet viselő járás főszolgabírósága a közeli Surányban székel.

Magyar Katolikus Lexikon

Érsekújvár, Neuhäusel, Novum Castellum (Nové Zámky, Szl.): 1. vár. Várdai Pál esztergomi érs. az érsekség birtokainak védelmére kezdte építtetni 1543: Esztergom török kézre kerülése után a Nyitra folyó bal partján egy döngölt falú, 4 bástyás várat. 1545: Novum Castellum, 1571: Uyuar. Ez a vár az árvízek miatt tönkrement. A folyó jobb partján 1580: készült el Ottavio Baldigara ol. hadmérnök tervei alapján a hatágú csillag alakú, négyzetes hálózatú belső utcarendszerrel kialakított vár, az akkoriban legmodernebb rendszerű fülesbástyákkal. Mivel az építkezés Oláh Miklós érs. alatt fejeződött be, Oláhújvárnak is nevezték. A vár körül kialakult település a mai ~. - 1605: Bocskai István, 1619: Bethlen Gábor serege foglalta el. 1621. VII. 10: Bethlen vezére, Horvát István nagy győzelmet aratott az ~t ostromló császáriak fölött, akiknek tábornoka, Bouquoi maga is elesett. ~ karbantartartására nagy gondot fordított Pázmány Péter, aki itt ferences ktort is alapított. A 17. sz. közepén a Bányavárosi Főkapitányság alá tartozó kir. vár. 1663. VIII: a Forgách Ádám kapitány vezetésével védett várat 40 napi véres ostrom után Körülü Ahmed nagyvezír (ur. 1661-76) török hadai elfoglalták. 1685. VIII. 10: Lotharingiai Károly csapatai visszafoglalták, e napot Európa-szerte megünnepelték. 1704. XI: Rákóczi serege bevette ~t, s a szabharc idején a kurucok fontos központja, 1706: innen bocsátotta ki a fejed. ~i Kiáltványát. Itt készült a Mercurius Veridicus több száma. 1710. I. 3: ~ főterén végezték ki az áruló Ocskay László brigadérost. (E helyet a kockaköves útburkolatban sötétebb kővel kirakott kereszt jelöli.) III. Károly kir. (ur. 1711-40) rendeletére 1724: lerombolták, hadászati jelentősége megszűnt. Az egyik bástya 10 m. magas dombja 1998: is a Kálvária.- 2. ~ mint az esztergomi érsekség mezővárosa 1725 u. indult fejlődésnek. 1779: megmaradt bástyájára barokk kálváriát építettek, egyik márványkapuját Komáromba vitték ktorkapunak (1996: a ref. tp. udvarán látható). 1867: a kiegyezés után ~ vasúti csomópont épült. 1919. I. 8: a 7. cseh-szlovák légió csapatai megszállták. Az I. →bécsi döntés alapján 1938. XI-1945. IV: visszacsatolták Mo-hoz. - 3. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Bajcs, Bánkeszi, Imely, Komját, Nagykér, Nagysurány, Naszvad, Szimő, Tardoskedd, Tótmegyer. - 4. plébánia. 1546: alapították. Tp-át 1546: a Szt Kereszt tiszt. sztelték. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1840: m., szl., ném.; 1910: m., szl., ném.; 1940: m., szl., ném. - Filiája 1917: Andod. - Lakói 1840: 6966 r.k., 2 ev., 1 ref., össz. 6969; 1910: 14.309 r.k., 19 g.k., 9 g.kel., 128 ev., 221 ref., 1 unit., 1540 izr., 1 egyéb vall., össz. 16.228, 91,4 %-a magyar; 1940: 19.728 r.k., 88 g.k., 32 g.kel., 293 ev., 661 ref., 2 unit., 2492 izr., 10 egyéb vall., össz. 23.306, 1970: össz. 25.332, 28,2 %-a m.; 1991: össz. 42923, m. 13350 (31,10%); 2001: össz. 42262, m. 11632 (27,52%). - 5. Iskolái: →Érsekújvári Gimnázium - Az Isteni Megváltó Leányai 1939: alapították a Szt Katalin nőnev. int-et, melyben tanítónőképzőt és 25 fős internátust szerveztek. 13 tanárnője volt. 1945: a m. isk-kal együtt megszüntették. - Szt Imre r.k. polg. fiúisk. 1938: szervezték újra államsegéllyel. 1942/43: 11 o-ban 15 tanár 496 fiút okt. - A r.k. polg. leányisk-t 1894: alapították államsegéllyel. 1942/43: 9 o-ban 13 tanár 466 leányt okt. 1945: a m. okt-t betiltották, mint m. isk. megszűnt. - 6. Szerzetesek. Szt Ferenc Sebei ferences konvent és tp. 1626: Pázmány Péter a mariánusoknak alapította, 1631: a tp-ot ő szent. 1663: a törökök feldúlták, de hamarosan újjáépült. 1786: II. József létszámát 18 főben határozta meg. A tp. kistáji jelentőségű búcsújáró hely. Búcsúnapja: Porciunkula, VIII. 2. utáni vasárnap. Andód, Csíz, Kürt, Nagycétény, Szimő és Tardoskedd m., Bánkeszi, Surány és Tótmegyer szl. lakossága látogatja. Szombat du. csoportokban végzik a keresztutat a Kálvárián. A távolról jöttek a tp-ban éjszakáznak. A m-ok saját énekeskv-et használtak: Egyh. énekek. Érsekújvár, 1938. - 7. Kat. sajtója: 1902-11: Kis Magyar Alföld, 1911-14: Érsekújvár, Kis Magyar Alföld, 1922-44: Szűz Mária Új Virágos Kertje, 1924: Hajnal, 1928-33: Újvári Újság, 1929-33: Világosság, 1932-33: Érsekújvár, 1933-44: Érsekújvár és Magyar Vidék, 1940: Védjük Nyelvünket. Bá.B-B.G. 1. Szabó Iván közlése. Érsekújvár, 1998. jún. 1. - Hadtört. közlem. 1889. (Balás Gy.: Újvár építészeti rendszere és katonai szerepe); 1897. (Matunák M.: ~ második alapítása 1573-1580.); 1974:49. (Marosi: Itáliai hadiépítészek) - Matunák M.: Érsekújvár a török uralom alatt 1663-1685. Nyitra, 1901. (Klny. Nyitramegyei Szle). - Vártúrák III:190. - 2. Haiczl Kálmán: Érsekújvár múltjából. Érsekújvár, 1932. - Kočiš, Ladislav: Nové Zámky v minulosti a súlanosti. Nové Zámky, 1967. - Kiss 1978:207. - 3. Némethy 1894:83. - Gerecze II:553. - Schem. Strig. 1917:84. - 4. Polg. Isk. 1942/43:252.- MTC 1943:557. - Mészáros 1988:183. - 5. Schem. SM. 1834:29; 1905:30. - Rupp III:264.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Érsekújvár a 16. és 17. században, de még a 18. század elején is katonai erődítmény volt, kétszer alapították: 1545-ben és 1580-ban. Mind a két esetben az esztergomi érseket illette az alapítás érdeme; ők emelték a török támadások idején az érsekújvári erősséget, később is ők teremtettek az erődítményből mezőgazdasággal, iparral és kereskedelemmel foglalkozó szabados várost. Az első Érsekújvárt, az egyszerű, hárombástyás magyar módra épült palánkvárat Várdai Pál alapította érsekléki birtokán. Hadászati jelentősége abban állott, hogy abba a várvonalba illeszkedett be, amely a Duna bal partján a török támadások ellen a Bécsbe vezető országutat védte. Sok költséget és fáradságot fordítottak rá Várdav Pál utódai: Oláh Miklós, majd Verancsics Antal esztergomi érsekek is. A vár falait és bástyáit tölgyfagerendák képezték, a gerendák közét földdel töltötték ki. Széles, vízzel telt árok vette körül a palánkfalat, a víz azonban az erős tölgyfagerendákat hamar megrongálta. A megrongált gerendák kicserélése, az épületeknek jókarban tartása, az őrség zsoldjának fizetése, az érsekek jövedelmét majdnem teljesen felemésztette. Rudolf király sürgetésére 1580-ban hadászati okokból a Nyitra folyó jobb partján új várat építenek, és a régi várat lerombolják. Az új vár építési költségeit nagyobbrészt az esztergomi érsekség jövedelméből fedezték, de ehhez hozzájárult a királyi ldncstár is. Az új vár az esztergomi érseknek györögi birtokán épült; hat bástyás, tekintélyes erődítmény volt. A bástyák nevei: Frigyes, Zserotin, Forgách, Cseh, Ernő és Császár-bástya voltak. Érsekújvárnak első országos szereplése 1605-ben volt, amikor Bocskay István erdélyi fejedelem hadjáratával Rudolf magyar királyt a törvények megtartására, különöskép a vallásszabadság biztosítására kényszeríti. A hadjárat sorsát az a körülmény döntötte el. hogy Bocskay hadvezére, Homonnai Drugeth Bálint 1605. október 17-én Érsekújvárt elfoglalta. A várkapitányok Strein Gábor és Thurv Ferenc voltak. A várat Rhédey Ferenc, Bocskay hadvezére ostromolta, de nem tudta bevenni, és Bocskay szövetségese, a török nagyvezér Szinan egri basát küldte segítségül. Homonnai Drugeth Bálint, aki Szinánnal egyidőben érkezett, rábeszélte Strein Gábort, hogy adja át neki a várat, mert ha Szinán találja elfoglalni, akkor azt a török kezéből sohasem fogják visszaszerezni. A bécsi béke után 1607-ben, Bocskay halála után újból a magyar király kezébe kerül Érsekújvár. Másik nagy, egész Európára kiható szerepe Érsekújvárnak az 1621. évben volt. A Bethlen Gáboriéle mozgalmak idején, 1619. szept. 30-án Széchy György és Rhédey Ferenc, Bethlen Gábor vezérei foglalták el Koháry Pétertől, akit katonái megkötöztek és a vár átadására kényszerítettek. Mikor Tilly császári kapitány a Fehérhegynél Pfalzi Frigyes seregét és a felkelő cseh nemességet teljesen leverte, Csehország elveszítette függetlenségét. A fehérhegyi csatának sikerein felbuzdulva, Ferdinánd király gróf Bucquoy Károly belga származású kapitányát Magyarország ellen küldötte, hory épp úgy semmisítse meg Bethlen Gábort és a felkelő magyar nemességet, ahogy ezt Tilly a cseh nemességgel tette Fehérhegynél. Bucquoinak első akadálya Érsekújvár volt. Bethlen Gábor jól ismerte Érsekújvárnak nagy katonai jelentőségét, Horváth István vezetése alatt 6.000 embert küldött Érsekújvár megsegítésére. Egy összeütközés alkalmával Bucquoi az Antód község és Érsekújvár között elterülő síkságon elesett. Bucquoi halála megmentette Magyarországot attól, hogy Csehország sorsára kerülve, függetlenségét elveszítse és lassanként az ausztriai háznak egyik tartományává váljék. A nikolsburgi béke után újból a király birtokába kerül a vár. A vár őrségét ekkor már a király fizeti, de az esztergomi érsekeknek is tekintélyes összeggel kellett az őrség zsoldjához hozzájárulniok. A vár erődítési költségeihez is hozzájárultak az esztergomi érsekek, különösen Lippay György, aki oly nagy összeget fordított a várfalak javítására, hogy az 1655-iki országgyűlés IV. törvénycikkében köszönetet mondott áldozatkészségéért. De nagy érdemet szereztek Forgách Ferenc, meg Pázmány Péter bíbornok-érsekek is. A hadikiadásokon kívül az elsőnek nevéhez a plébániatemplom újjáépítése is fűződik (1612-ben), Pázmány Péter pedig 1631-ben a Szent Ferenc-rend számára kolostort alapít, templomot épít és a kolostor fenntartására tekintélyes alapítványt tesz. 1663. szeptember 26-án török kézre kerül a vár és 1685-ig volt török uralom alatt. Küprili Achmed, török nagyvezér, 1663. augusztus 15-én kezdte ostromolni Érsekújvár várát. Tudta jól, hogyha a várat elfoglalja, egészen Bécsig nyomulhat előre győzelmes seregével, amint azt Kara Musztafa 1683-ban meg is tette. Az 1663-ik évben Forgách Ádám volt a várkapitány, aki Locatelli ezredessel vitézül védte az erősséget. A királyi sereg Montecuccoli, Heister és Spork tábornokok vezetése alatt Pozsonynál gyülekezett az erősség felmentésére, azonban a taktikázó tábornokok sehogysem tudtak előbbre jutni seregükkel. A vár őrsége lázongott és amikor egy katona vigyázatlansága folytán a lőporos torony levegőbe repült, a lázongó katonaság arra kényszerítette a vár parancsnokait, hogy szabad elvonulás feltétele mellett egyességet kössenek a nagyvezérrel. Szeptember 26-án Forgách a várat feladta és zeneszóval vonult ki 3.600 katonájával a várból; magával vitte a sebesülteket is. Az Érsekújvárral együtt meghódított területet egy basa kormányozta, akinek nagyobb katonai erő állott rendelkezésére. A török a katolikus templomokat, a plébániatemplomot és a ferencesek templomát, továbbá az evangélikusok és reformátusok templomát is mecsetekké alakította át. Az Érsekújvár körül fekvő községeket, nyugatra a Vágig, északra a Tribecs hegyláncig meghódoltatja, a lakosokat adófizetésre kényszeríti, a földet szpáhi-birtokká alakítja át. Érsekújvár akkor szabadult fel a török hódoltság alól, amikor Kara Musztafa 1683-ban Bécs alatt súlyos vereséget szenvedett és szétszórt hadait Párkánynál Szobieszki János lengyel király, meg Lotharingiai Károly császári fővezér teljesen megsemmisítették. Lotharingiai Károly 1685-ben a bécsi haditanácstól azt a parancsot kapta, hogy Érsekújvár felszabadításával kezdje meg a hódoltsági Magyarország visszaszerzésének nagy katonai műveletét. Lotharingiai Károly 1685. július 7-én kezdette meg Érsekújvár ostromát császári zsoldosokból, bajor, liinneburgi és magyar katonákból, továbbá francia önkéntesekből álló seregével. A török is érezte, hogy Érsekújvár sorsa szorosan összefügg a nagy ozmán birodalom fennmaradásával avagy bukásával. Ibrahim nagyvezér az ozmán haderővel Érsekújvár felé siet, hogy a várat felmentse és megmentse egy utolsó nagy mérkőzésben az ozmán hatalmat. A lotharingiai herceg seregét kétfelé osztotta: Caprara Eneász tábornagyot az ostrom folytatására Érsekújvár falai alatt hagyja, ő maga pedig a nagyvezér feltartóztatására siet. Nyergesújfalunál állta el a török sereg útját és augusztus 16-án döntő csapást mért rája. A győzelem hírére Caprara is rohamra vezeti katonáit és sikerül is neki augusztus 19-én a várat ostrommal bevenni. A győzelemnek 250 éves jubileumát a város 1935-ben ünnepelte meg; a várbástyák maradványaiból jubileumi emlékmüvet állított fel a Czuczor-téren. Az ostrom alatt Érsekújvár erődítményei nagyon megrongálódtak és a hosszú török háború idején nem volt módja a katonai kincstárnak a bástyákat, a falakat, a vízí árkot rendbe hozatni, úgyhogy amikor Tollius Jakab holland tudós a várat 1687-ben meglátogatta, megdöbbenve írt az erődítmények elhanyagolt állapotáról. Később sem sokat javítottak rajta és amikor II. Rákóczi Ferenc fegyvert fogott a bécsi udvarnak Magyarország önállóságát fenyegető kísérletei ellen, a hozzácsatlakozott Bottyán János dandárnok 1704. november 16-án rohammal foglalta el Érsekújvárnak bástyáit. Pedig tekintélyes német őrség védelmezte azokat. II. Rákóczi Ferencet XIV. Lajos francia király támogatta, majd később szövetségese lett neki. Rákóczi a francia királytól több jeles hadmérnököt kapott, akik Érsekújvárból modern erődöt teremtettek. Legtöbb érdeme van a vár megerősítésében De la Rivière kapitánynak, aki a Nyitra mellett levő vízimalmot redout-tá alakította át a nyugat felől jövő támadások feltartóztatására. Nyugat felé Érsekújvár volt Rákóczi Ferencnek legfontosabb erődítménye. Az 1706. évben maga a fejedelem is hosszabb időt tölt itt, és a várban levő fejedelmi palotájában találkozik feleségével, Sarolta Amáliával. A fejedelemasszony a bécsi udvar megbízásából keresi fel férjét, hogy őt a béke megkötésére hír ja. A béke nem jön létre és 1708-ban Heister Siegbert tábornagy veszi ostrom alá és nehéz mozsarakkal löveti a várat. De csak a malomerődöt tudja bevenni; október közepén beállanak az esős idők és az ostromot abbahagyni kényszerül. Két év múlva, 1710-ben Heister Pálffy János horvát bánnal együtt zárja körül a várat és bár bevenni nem tudja, mégis sikerül neki egyességre lépni a vár parancsnokával, Nagyszeghy Gáborral, aki azon feltétel mellett, hogy a magyar őrség szabadon elvonulhat, a várat Heisternek és Pálffy Jánosnak átadja. Ezután Érsekújvárnak mint erődnek élete rövid ideig tart. III. Károly király 1724-ben lebontatja falait, köveivel a lipótvári erődöt erősítteti meg. A folytonos harcok idején a vár környéke lakatlanná vált; a régi magyar lakosokat fegyver és tűz pusztította el. A földek műveletlenül. parlagon hevertek és a magyar földesurak onnét hoztak jobbágyokat, ahol felesleges embert találtak. Magyar jobbágy már nem volt, a morva határról telepítettek be munkásnépet, és a Komjátiöböl régi magyar falvait már ők építik újra. Surány, Komját, Várad, Egyháznagyszeg, Malomszeg, Tótmegver stb. ősi magyar falvakba így kerülnek a szlovák települők. Érsekújvárnak mint mezővárosnak élete 1691ben kezdődött meg. Mikor Érsekújvár a török fennhatósága alól megszabadult, 1685-ben Széchenyi György volt az esztergomi prímás. És bár majdnem 100 év nyomta a vállait, még mindig igen fürge, tevékeny ember volt. A várat a katonai kincstártól visszaváltotta, és mivel az volt a terve, hogy a vár területén iparos, kereskedő és mezőgazdasági várost alapítson, települőket hívott a várba, házhelyeket, telkeket osztott ki közöttük. Jönnek városi, falusi lakosok, földművelők, iparosok, katonák, akik mind az új város területén keresik boldogulásukat. Legnagyobbrészt magyarok telepednek le, de vannak szlovák, német, horvát, sőt olasz és francia bevándorlók is. Egy megkeresztelkedett török is akad a régi, a vár idejéből ittmaradt tiszta magyar lakosok között. Az érsek 1691. október 29-én kiváltságlevelet adott Érsekújvár mindenkori lakosságának, amelyet Lipót király is megerősített. Az oklevél 8 fejezetre oszlik. Érsekújvárnak nem volt határa, mert csak várterület volt, miért is az érsek az Érsekújvár körül elpusztult négy érseki községnek: Lék, Gúgh, Györög és Nyárhíd községek határait érsekújvári határrá olvasztja össze. Az érsekújvári lakosokat felmenti minden robot alól, csupán csak 7 rajnai forint fizetésére kötelezi azokat a birtokosokat, akik az érsektől Érsekújvár határában 50 szapus földet kaptak. Akik csak 25 szapus földhöz jutottak, azok a 7 rajnai forintnak csak a felét tartoznak fizetni. Az oklevél megengedi a lakosoknak Szent Mihálytól karácsonyig a bormérést, megengedi a helypénzszedést, továbbá hogy a mezőváros polgárai szabadon kereskedhessenek. Magánjogi ügyekben és kisebb kihágásokban a város bírája szolgáltat igazságot. Az oklevélnek 8. pontja biztosítja Érsekújvár lakosainak a szabad kereskedelmet az egész országban és tulajdonképen ez a pont az. amelyik Érsekújvárnak úrbéres községéből iparral és kereskedelemmel is foglalkozó mezővárost alkotott. Ez az oklevél azonban nem csatolta a mezővároshoz az érsekségnek a vár alatt letelepedett jobbágyait, akik továbbra is közvetlenül az érsekség jogszolgáltatása alatt állottak és nem részesültek a város lakosainak kiváltságaiban. Jogilag két Érsekújvár alakult 1691-ben: az egyik a vár területén, ez volt a kiváltságos mezőváros, a másik a vár alatt, ez volt az esztergomi érsek úrbéreseinek községe. A két községet jogilag Esterházy Imre érsek 1733. június 6-án kelt oklevelével olvasztotta egybe, és a vár alatti jobbágyokat a kiváltságolt mezővárosba kebelezte be. A város az esztergomi érsekek joghatósága alatt állott egészen 1848-ig, amikor az 1848. évi IX. t.-c. a földesúri joghatóságot és az úrbéres tartozásokat megszüntette. A törvény ígéretet tett arra, hogy a legközelebbi országgyűlés részletesen fog foglalkozni azzal, hogy a földesurak mily módon nyerjenek kárpótlást elvesztett úrbéri jövedelmeikért. Azonban az 1848— 1849. esztendőknek a szabadságért vívott küzdelmei, utána pedig a rideg abszolútizmus kormányzata a legközelebbi országgyűlés idejét a messze bizonytalan jövőbe tolták ki. Ferenc József császár a kártalanítás kérdését nem ejtette el s az országgyűlés helyett pátenssel szabályozta. A császári parancs 1853. március 2-án jelent meg és az érsekség is bejelenti kártalanítási jogigényét érsekújvári birtokaira vonatkozólag a földtehermentesítési igazgatóságnál. Érsekújvár városa azonban azt a meglepetésszerű kijelentést tette, hogy az esztergomi érseket a város részéről semminemű kárpótlás nem illeti meg, mert az érsek még 1691-ben lemondott mindennemű földesúri jogigényéről és amit Érsekujvár városa az esztergomi érseknek fizetett, az az egyházfőt megillető egyházi tizednek rovatába tartozik. A vitás kérdést hosszú pereskedés után a nyitrai törvényszék döntötte el 1874 jún. 11-én, és bírói úton állapította meg a kárpótlás öszszegét. Érsekujvár városa a 18. században élénk részt vett ezen századnak gazdasági életében. Fejlett marhatenyésztése, gabonatermelése, ipara és kereskedelme a Kis-Alföld egyik legforgalmasabb városává teszik. Szerencsés fekvése a buda—bécsi országúton, később pedig, mikor a vasutat megnyitották, a bécs—pesti fő vasútvonal mentén gazdasági életének fejlődését nagyban elősegítette. Marháit a bécsi és pesti vásárokra hajtotta, gabonájával a virágzó dunai gabonakereskedelembe kapcsolódott, mesterembereinek iparcikkeit, jóhírű kereskedőinek boltjait a messze falvakból is felkereste a közönség. Iparosai céhszerve zetben éltek. Mindenféle iparág helyet talált a városban, de különösen három iparág: a csizmadia- szűcsés szabóipar virult, fejlődött és szerzett a város polgárságának messze vidékek vásárain megbecsülést és hírnevet. A 19. század első felének végén a kultúrális élet is erősebb lendületet vett. Ennek magyarázatát részben a magyarnyelvű középiskolának, a kat. gimnáziumnak működésében találjuk, amelyet 1842-ben alapított Érsekújvár polgársága. Az 1867-iki kiegyezés után a városnak kultúrális és gazdasági fejlődése az általános országos kultúrális és gazdasági életnek visszatükrözését mutatja. Amikor is két körülmény hozza a város szellemi és gazdasági életét nagyobb lendületbe: az egyik az iskolák szaporítása, a másik a gyáriparnak támogatása, fejlesztése volt. Érsekújvárnak az erődítés korából nem sok emléke maradt fenn, épületeit harcok pusztították el, falait pedig a Rákóczi-felkelés után lebontották. Csak a plébániatemplom, a ferencesek temploma meg kolostora, a városháza, az érseki székház és a kálvária emlékeztetnek még a régi harcias időkre. A róm. kat. plébániatemplom a 16. század végén épült, 1584—1594 között, de az eredeti templom többször elpusztult, úgyszólván ahány ostromot állottak ki a vár falai, annyiszor omlott romokba a templom is. Az 1605-iki ostrom után 1612-ben Forgách Ferenc érseknek romjaiból kellett kiemelni. Ő maga szentelte fel az újra emelt templomot a Szt. István megkeresztelését ábrázoló oltárképet is ő ajándékozta újvári katonáinak és népének, a templom mellett levő plébániát is ő emeltette. De újra kellett építtetni a Bucquoi-féle ostrom után is. Pázmány Péterre, a híres bíboros érsekre várt ez a feladat, aki saját szemével tekinthette meg az elpusztított templomot, amikor 1631. május 24-én a Szt. Ferenc-rend kolostorát és templomát felszentelte. Azóta is többször restaurálták, legutoljára 1874-ben, amikor a mai szentéllyel bővítették ki és tornyát is Simor János érsekprímás áldozatkészségéből magasabbra emelték. A Szt. Ferenc-rendi zárda és templom Pázmány Péter alapítása. Pázmány különösen tisztelte Szt. Ferencet, hiszen az ő ünnepén született, Szt. Ferenc rendjét pedig nagyrabecsülte, mert a ferences szerzetesek a jezsuitákkal versenyezve vettek részt a visszatérítések, a lelkek gondozásának nagy munkájában, öt évig épült a templom és 1631-ben maga az érsek szentelte fel hozzáépített kolostorral együtt. A tágas piacnak északi oldalán van az érseki székház, ugyancsak Pázmány Péter alapítása. A Rákóczi-felkelés idején a fejedelemnek palotája volt és itt lakott Rákóczi Ferenc, ha Újvárba látogatott. Ebben a házban találkozott 1706-ban feleségével Sarolta Amáliával, akit Récsben fogolyként őriztek, azonban most József király maga küldötte el, hogy látogassa meg férjét és beszélje rá, tegye le a fegyvert. Éppen nagy hadiszemle volt az újvári mezőkön, bent a palotában követek jönnek-mennek, itt ülésezik a fejedelmi szenátus is, udvari katonák állanak őrséget: színes, eleven kép tárul a fejedelemasszony szemei elé. A piac déli felén, a városházának egyemeletes épülete szintén a vár idejéből származik, valamikor fegyvertár volt. Amikor Küprili Achmed 1663-ban megostromolta a várat, egy kíváncsi török tudós is ott settenkedik a katonák közt táborában. Amikor a vár Küprili nagyvezér kezei közé került, ő mindenüvé bekukkant, végigjárja a falakat, meg a bástyákat, megbámulja a nagy négyszögű piacot, a piacon a kutat, ineg az óratornyot, amelynek pincéjében a török rabokat tartották. Megnézi a városházát, az akkori hadiszertárt is. Az emeleten a sebesültek ápolására szükséges kötőszerek között néhány orvosi könyvet is talált. Kíváncsian forgatja a könyveket és nagy az öröme, mert a tudós Avicennának egy müve is kezei közé kerül. A földszinten golyók, fegyverek, lőporoshordók voltak. Közel a piachoz, Érsekújvár belső területén emelkedik a kálvária-domb, az egyetlen épen maradt bástya, a Forgách-bástva. Tisztán kivehetők rajta a bástyatorok, a bástyaoldal (flanc), a bástyahalánték (face), a vállpont (point ďepaule). A bástya emeletes része (chevalier) arra szolgált, hogy mögötte az őrség fedezetet találjon, az ellenséges lövegek golyói ellen. Ma az Üdvözítő keresztje a békét hirdeti a chevalier ormán. Érsekújvárt közel négyszáz évvel ezelőtt emelték a délfelől fenyegető pogány török terjeszkedés feltartóztatására és a megmaradt Magyarország védelmére. Ezt a végvári jellegét története folyamán majdnem mindig megtartotta. Volt később kuruc erősség a labanc ellen és kisebbségi végvár a cseh megszállás alatt. És ma is végvárként áll a délfelé tekintő szláv törekvésekkel szemben. Érsekújvárt a cseh megszállás készületlenül találta. Senkisem gondolta, hogy az új csehszlovák állam határai Érsekújvárig, sőt a Dunáig fognak terjedni. Történtek is kísérletek a megszálló cseh csapatok feltartóztatására. Egy kis önkéntes csapat Vágsellyénél próbálta megállítani a cseheket, de sokáig nem tudta tartani magát. Még mielőtt komolyabb összeütközésre került volna sor, szétszéledt. A csehek szabadon és nyugodtan foglalhatták el 1919 január 8-án a várost. Nem találtak komolyabb ellenállásra sehol. A lakosság tehetetlenül és házaiba rejtőzve élte át a megszállás első napjait. A cseh megszállók minden magyar megnyilvánulást, még a magyar beszédet is provokációnak tekintették és igyekeztek elfojtani. 1919 nyarán rövid időre felszabadult a város, amikor a vöröscsapatok visszafoglalták, de az antant közbelépésére ismét át kellett adni a cseheknek. A csehek rengeteg katonát és tisztviselőt helyeztek a városba az elbocsájtott és kiutasított magyar tisztviselők és vasutasok helyébe. De a város magyar jellegét húsz év alatt nem tudták megváltoztatni. Legnagyobb vérveszteséget a magyarság számbelileg az 1919—1920-as években szenvedte, amikor száma 9378 lélekre esett, az 1910. évi 14.838 lélekszámmal szemben. Mik voltak ennek az okai? Lássuk először az adatokat: 1910. évben 14.838 magyar, 964 szlovák volt 16.228 lakosból. 1921. évben 9378 magyar, 7686 szlovák és 1455 zsidó volt, 19.023 lakosból, míg 1930-ban 10.193 magyar, 9561 szlovák, 1609 zsidó és 289 cigány volt 22.457 lakosból, nem számítva még a németeket és egyéb nemzetiségüeket. Maguk a csehek is három okra vezették vissza a magyarság számának csökkenését, ami meg is felel a valóságnak. Nagyon sok magyar tisztviselő és alkalmazott hagyta el a várost a csehek bevonulása előtt, főleg a vezető hivatalnokosztály. Ezek számát szaporították a csehek által elbocsájtott és kiutasított tisztviselők és vasutasok, akik mind Magyarországra költöztek. Számuk néhány ezerre tehető. Csökkentette továbbá a magyarság számát egyrészt a zsidóság kiválása és önálló nemzetiségként való jelentkezése, másrészt az opportunistáknak a csehszlovák nemzetiséghez való átpártolása. Ez utóbbit a csehek visszaszlovákosodásnak nevezték. Később a cseh politika még a cigányokat is külön nemzetiségnek tüntette fel, csakhogy csökkentse a magyarság számát. Mindezek a praktikák azonban csak 1921-ben okoztak riadalmat. 1921 után megszűnt a további apadás, sőt az 1930-as népszámlálásnál már közel ezer fővel, 815 lélekkel szaporodott a magyarság száma, ami megfelelt a természetes szaporulatnak. Megállt a magyarság fogyása. Növekedni kezdett. Ha ez az emelkedés nem is tartott olyan arányban, mint a szlovák és cseh elemé, mégis biztató jel volt a jövőre nézve, hogy Érsekújvár nem veszik el a szláv tengerben. Míg a népszámlálásnál érvényesülhettek olyan törekvések, melyek befolyásolták az egyén szabad bevallási lehetőségét, — a titkos alapon történő választásoknál már szabadon érvényesülhetett valamely nemzetiséghez való tartozás érzésének kinyilvánítása. A cseh nacionalista törekvések módszerei mindig akkor mondottak csődöt, amikor a demokráciát alkalmazni kellett a kisebbségekkel szemben is. így volt ez a titkos választásoknál. Míg a népszámlálás adatai szerint a magyarság száma 49°/o, majd 1930 után 46% volt csak, addig a magyar pártokra leadott szavazatok száma és a városi képviselőtestületben helyet foglaló pártok kiküldötteinek nemzetiségi megoszlása 70—80°/o-os magyar többséget mutatott. A magyarság legelőször a magyar ellenzéki pártok keretében szervezkedett. A kisebbségi magyarság országos politikai indulásával egyidőben mozdult meg az érsekújvári magyarság is és mindvégig vezető szerepet játszott mind a város, mind az országos politikában. Érsekújvárt a parlamentben egy képviselő és egy szenátor képviselte, mindkettő a magyarság kiküldöttje volt. A községi választásoknál a legtöbb szavazatot nyert párt az együtt dolgozó és harcoló Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt volt. A két párt az 1923. évi községi választásoknál 4269 szavazatot, az 1925. évi parlamenti választásoknál 4507 szavazatot, az 1933. évi községi választásoknál 4523 szavazatot és végül a legutolsó választásnál az 1935. évi parlamenti választásoknál 5052 szavazatot kapott. A város vezetése ennek a két egységesen fellépő magyar pártnak a kezében volt. A városbíró és annak második helyettese szintén a magyar pártok kiküldöttje volt. Az érsekújvári magyarság választási győzelmei és egységes fellépése Érsekújvárt a kisebbségi magyar politika fellegvárává és a magyar egység városává avatta, amelyre büszkén tekintett az egész csehszlovákiai magyarság. Itt zajlottak le a kisebbségi magyar politikai élet fő eseményei. Érsekújvárott kötötte 1925-ben a két magyar párt az ú. n. „érsekújvári egyezményt” és ugyancsak Érsekújvárott mondották ki 1936 nyarán a két magyar párt egyesülését. A politikai mozgalmak mellett a kultúrális élet volt a legintenzívebb ebben a városban. Már a háború előtti években rendszeres ismeretterjesztő előadásokat rendeztek a gimnáziumi tanárok. Ezeket az előadásokat a megszállás után is folytatták a Társaskörben. Hallgatói főleg az értelmiség és a gimnáziumi ifjúság. Élénk működést fejtenek ki a többi egyesületek is közvetlenül a megszállás után. A Katolikus Kör maga köré gyűjti a fiatalságot és az intelligenciát a húszas években. A magyar multat és a katolicizmust ápolja a szabadgondolkodó csehekkel szemben. Erős kultúrális működést fejtettek ki a szociáldemokrata és kommunista párt kultúrális osztályai is. Ismeretterjesztő előadásokat és színdarabokat rendeztek a munkásság részére. A műkedvelő színielőadások ekkor kezdenek a kisebbségi magyarság életében olyan nagy szerepet játszani. Ennek legfőbb oka az volt, hogy ebben az időben rendes színtársulatok még nem működtek és a műkedvelő gárdák vették át azok szerepét. A kultúrális életbe változást és tervszerűséget a magyar főiskolások hoztak, akik 1926-ban megalakították országszerte főiskolás egyesületeiket, a MAKK-okat és erőteljes ifjúsági és kultúrális munkába kezdtek. Első kultúrestjükön Mécs László, Sziklay Ferenc és Ölvedi László szerepeltek. Ez bevezetője volt a később rendezett kultúrelőadásoknak. Társadalmilag is erős szervezést fejtenek ki a főiskolások. Nagy reprezentációs bálokat rendeznek kiváló művészek felléptével, majd megrendezik Móricz Zsigmond előadó körútját, amelynek óriási sikere van. A főiskolás mozgalmakban és rendezésekben az újvári fiúk vezető szerepet vittek. Közülök kerültek ki a diákmozgalmak vezérei. A főiskolások és tanárok munkáját folytatta a SzMKE, amely 1934-től minden évben megrendezte szabadegyetemi előadássorozatát és annak keretében megszólaltatta a kisebbségi magyarság legkitűnőbb szellemi képviselőit. A SzMKE kultúrális munkája hatásos volt. Életet vitt a kisvárosba és szellemi értékeket váltott ki. Szinte hihetetlen volt, hogy ebben a városban, ahol pár éve komoly előadásnak alig volt hallgatója, évente harminc komoly előadást tömegek hallgattak végig. Ennek magyarázata, hogy a SzMKE-nek és a többi kultúrális megmozdulásnak sikerült szellemileg felrázni és lelki egységbe kovácsolni a magyarságot. Hozzájárultak ehhez az olyan nagy rendezések, mint a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség 1935. évi nagy dalosünnepélye, melyet 1200 dalos részvételével tízezres tömeg hallgatott végig, vagy az ugyancsak 1935-ben rendezett városi ünnepségek a törökök kiűzésének 250-ik évfordulója alkalmából, amelyen a csehek tüntetőleg nem vettek részt és az így kizárólag a magyarság ünnepe volt. A kultúrális egyesületek munkáját támogatta és a szellemi élet szószólója volt a helyi sajtó, élén a legjobb vidéki magyar lappal, az „Érsekújvár és Vidékével”, amely az egész megszállás alatt hűen kitartott a magyarság mellett és erős támasza volt a magyar politikai és kultúrális megmozdulásoknak. Nagy szerepet játszott a közönség művelődésének irányításában s ízlésének alakításában az 1927-ben megnyílt városi magyar közkönyvtár, amely a FMKE könyveit vette át s kezdetben 3200 könyvvel indult. A könyvtár nem várt eredménnyel működött és működik még ma is. Évről évre nőtt látogatóinak száma és 1938-ban már több mint 33.000 kötet könyvet kölcsönzött ki. A közművelődésben nagy szerepet játszott a köztársaságban az iskoláztatás problémája. A csehek sok iskolát létesítettek Érsekújvárott, de a maguk számára. A magyar iskoláztatást lehetőleg gátolták. A gimnáziumot államosították és az eredeti magyar gimnáziumot a csehszlovák reálgimnázium tagozatára süllyesztették és kiszorították az épületből is. Az egész húsz év alatt a magyarság részére új iskolát nem nyitottak. Megvolt már békében a gimnázium, fiú- és leány elemi, leánypolgári és női kereskedelmi, továbbá az iparos tanonciskola. Hiányzott a fiúpolgári, s ezt csak 1938 szeptemberében sikerült megnyitni, addig mindenféle módon akadályozták. így azok, akik gyakorlati pályára készültek és gimnáziumot nem akartak végezni, kénytelenek voltak cseh polgáriba járni. A cseh iskolák gyönyörű épületekben voltak elhelyezve, míg a magyar fiúiskola egy öreg épületben, az öreg gimnáziumban tengődött, mert a város képtelen volt a csehek újabb és újabb iskolaépület követelései miatt új épületet adni saját magyar iskolájának. A csehszlovák lakosság a város 43°%-át alkotta ugyan, de az iskolásoknak 63%-a járt cseh iskolákba, aminek az oka az volt, hogy a cseh iskolákba járó gyermekek nagy része vidéki bejáró volt. Azonkívül a csehek sokszor magyar gyermekeket is kényszerítettek cseh iskolába, ha nem erőszakkal, úgy előnyök nyújtásával. A cseh iskolák államiak voltak, új épületekben, jól felszerelve, mindennel ellátva. A A Bata-gyárba vagy dohánybeváltóba járó magyar munkás, ha nem akarta, hogy rövidesen utcára tegyék, cseh iskolába adta gyermekét. Ezek a szerencsétlenek legtöbbnyire bizony elvesztek a magyarság számára, mert szüleik nem igen voltak abban a helyzetben, hogy magyar nevelést és művelődést nyújtsanak az iskola helyett. A város kereskedelme és ipara a néhány kisiparostól eltekintve zsidó kézen volt. Ez sokban a régi mentalitás bűne volt, amely lehetetlenné tette, hogy magyar ember, vagy pláne középosztálybeli fiú kereskedői vagy iparos pályára menjen. Csak évek multán kezdett a magyar középosztály a kereskedői pálya iránt érdeklődni, amikor látta, hogy fiait állami állásokba nem juttathatja és fontos a magyarság számára az önálló exisztenciák teremtése. Sajnos a magyaroknál nagyobb tért hódítottak a csehek, akik sok évtizedes tapasztalatokkal és gyakorlattal dolgoztak és akiket honfitársaik minden erővel támogattak. A cseh kereskedők pár év alatt olyan vagyont szereztek, hogy az 1935—1930-os években már emeletes házaik voltak Újvárban. Erősödésüket csak a visszacsatolás akasztotta meg, amennyiben el kellett hagyniok az országot. A vasúton kívül három nagyobb üzem volt, amely nagyobb tömegű munkást alkalmazott. Az állami dohánybeváltó, a bőrgyár és lengyár. A paprikatermelés terjedésével három paprika-malom is létesült a városban, ezek azonban nem foglalkoztattak sok munkást. Ugy a bőrgyár, mint a lengyár budapesti érdekeltségű volt. Később, 1930-ban a bőrgyárat megvette a zlini Bata-cég. Nemzetiségi szempontból a Bata-féle cipőgyár a cseh nacionalizmus legerősebb úttörője volt. Munkásai részére sportegyesületet, könyvtárt, zenekart, éttermet stb. létesített, amik természetesen mind a cseh törekvések szolgálatában állottak. Fejlődést és változást mutat a húsz év mezőgazdasági vonatkozásban is. Érsekújvár fekvésénél fogva erősen mezőgazdasági jellegű város. Lakosságának jelentős része foglalkozik mezőgazdasággal. Az érsekújvári gazda piaci lehetőségei mindig jók voltak, de azért nagyrészt gabonát termelt. Az elmúlt húsz évben rájött azonban arra, hogy gabonából megélni nem tud, többet jövedelmez, ha zöldség- és gyümölcstermesztésre tér át. Takarékos és józan, konzervatív gondolkozású az újvári gazda. De konzervatizmusa haladó. Az elmúlt húsz évben a város vezetése a magyar pártok többségét alkotó parasztság és a közülük származó dr. Holota János városbíró kezében volt. Kormányzásuk alatt Érsekújvár sokat tett a modern haladás felé. Utcákat köveztetett, házakat, kislakásokat épített, parkosított és mindent megtett, hogy a város külső képét emelje anélkül, hogy túlságosan megterhelné a város teherbíró képességét. Közel két millió pengőt invesztált a város saját maga s legalább ugyanolyan összeggel támogatta a különböző középítkezéseket. És mindezt az újvári parasztság tette óriási áldozatokkal annak tudatában, hogy magának is viselnie kell a haladás minden következményét. Érsekújvár mintaképe volt az okosan vezetett várospolitikának a cseh köztársaságban. És ebben nem kis része volt a parasztság modern idők szavát megértő józan konzervativizmusának. Az elviharzott húsz év, mely csak rossz álomként él bennünk, kétségtelenül belevéste nyomait az újvári ember lelkébe. A kisebbségi sors, az elesettség tudata közelebb hozta az urat, parasztot és munkást és bizonyos lelki közösséget alakított ki benne. Az egyszerű paraszt és munkás megérezte, hogy a nadrágos ember az elnyomók elleni harcban az ő érdekeit és kenyerét is védi. Ebben a városban, amely kimondottan paraszti jellegű volt, nem volt dzsentriosztály. Az urak is legtöbbnyire a parasztságból és az iparosságból emelkedtek ki és így lelkileg nem volt köztük elválaszthatatlan vonal. A kisebbségi élet pedig még ezt a gyönge vonalat is elmosta. Megszűnt a különbség „úr” és „nem úr” között. Ember és ember között csak értékbeli különbség volt. Érsekújvár jövője abban áll, hogy lakosságának alaprétegét a parasztság képezi, amelynek felfelé jutott fiai az elmúlt húsz év tanulságai után nem fogják megtagadni a közösséget ezzel a várossal.

Agócs Gergely - Bajcsi Lajos - Bauer Ferenc - Bauer Győző - Bencze Lajos - Conlegner Károly - Csicsatka Antal - Angyel Miklós - Bábi Tibor - Bernolák, Anton - Boda Domokos - Esterházy Miklós - Fábián János - Feichtinger János - Forbáth Imre - Gaál Ida - Galántai Balogh János - Gudmon Ilona - Jócsik Lajos - Juhász Ilona, L. - Kaprinai István - Kassák Lajos - Kubovics Imre - Kukán Ferenc - Lacza Tihamér - Liszka József - Majzon László - Molnár László - Nyürő Zsigmond - Ölvedi János - Ottava Ignác - Palotás László - Pray György - Sajó Péter - Schneider Miklós - Sidó Zoltán - Smidt Lajos - Strba Sándor - Thain János - Tirinda Péter - Turczel Lajos - Vadkerty Katalin - Viszolajszky Károly - Vörös Péter - Zoltvány Irén Lajos -

Esterházy Miklós

1583.4.8.
Galánta - megszületett
Érsekújvár - katonaként szolgált
1618
Zólyom főispán
névjegyzék

Kaprinai István

1714.9.14.
Érsekújvár - megszületett
1785. 12. 26.
Nagyszombat - elhunyt
névjegyzék

Pray György

1723.9.11.
Érsekújvár - megszületett
Nagyszombat - tanult
névjegyzék

Galántai Balogh János

1796. 2. 22.
Barsendréd - megszületett
1872.1.11.
Érsekújvár - elhunyt
névjegyzék

Nyürő Zsigmond

1804. 9. 23.
Nagyfödémes - megszületett
Érsekújvár - tanított
névjegyzék

Feichtinger János

1811. 12. 13.
Szőgyén - megszületett
Érsekújvár - egyházi szolgálatot végzett
névjegyzék

Conlegner Károly

1812.10.18.
Érsekújvár - megszületett
1892. 12. 21.
Néver - elhunyt
névjegyzék

Bernolák, Anton

Cseklész - egyházi szolgálatot végzett
katolikus pap, író, nyelvész; a szlovák irodalmi nyelv megalapítója.
1813.1.15.
Érsekújvár - elhunyt
névjegyzék

Fábián János

1832. 1. 20.
Sirak - megszületett
Nagyölved - egyházi szolgálatot végzett
Érsekújvár - egyházi szolgálatot végzett
névjegyzék

Viszolajszky Károly

1843. 11. 3.
Érsekújvár - megszületett
1860 - 1874
Zselíz - egyházi szolgálatot végzett Hontnádas, Szenográd, Zselíz, Alsószemeréd
1929. 6. 2.
Alsószemeréd - elhunyt
névjegyzék

Ottava Ignác

1852.7.27.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Zoltvány Irén Lajos

1859.4.24.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Forbáth Imre

1875.4.14.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Thain János

1885.9.5.
Érsekújvár - megszületett
1911-1945
Érsekújvár - tanított
1953.11.17.
Érsekújvár - elhunyt
névjegyzék

Kassák Lajos

1887.3.21.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Schneider Miklós

1897.12.1.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Kukán Ferenc

1898.10.6.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Smidt Lajos

1903.10.31.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Majzon László

1904.1.12.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Palotás László

1905.1.26.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Jócsik Lajos

1910.5.4.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Csicsatka Antal

1911.1.18.
Érsekújvár - megszületett
1976. 07. 09.
Utica - elhunyt
névjegyzék

Bencze Lajos

1912.8.15.
Érsekújvár - megszületett
2007. 07. 24.
Sopron - elhunyt
névjegyzék

Ölvedi János

1914.7.20.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Turczel Lajos

1917. 9. 2.
Szalka - megszületett
2007.9.26.
Érsekújvár - elhunyt
névjegyzék

Boda Domokos

1921. 4. 19.
Alistál - megszületett
Érsekújvár - tanult
névjegyzék

Molnár László

1921.11.29.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Angyel Miklós

1925. 10. 28.
Nyitra - megszületett
Érsekújvár - tanult
Udvard - kutatott
Udvard község helytörténetével, néprajzával foglalkozott. F. m.: Udvard múltja és jelene. Egy királyi kúria története, Udvard nevezetességei, Udvardi mindenes gyűjtemény I-II.
2007.6.7.
Érsekújvár - elhunyt
névjegyzék

Bábi Tibor

1925. 10. 30.
Nagybáb - megszületett
1937 - 1940
Érsekújvár - tanult
1978. 6. 23.
Pozsonyligetfalu - elhunyt
névjegyzék

Kubovics Imre

1925. 11. 5.
Nagymácséd - megszületett
Érsekújvár - tanult
névjegyzék

Vadkerty Katalin

1928.4.21.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Sidó Zoltán

1939.4.11.
Komárom - megszületett
1963-1972
Udvard - tanított
2013.7.2.
Érsekújvár - elhunyt
névjegyzék

Sajó Péter

1941.5.1.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Bauer Győző

1942.5.31.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Strba Sándor

1946.10.18.
Érsekújvár - megszületett
Nyitra - tanult
Udvard - tanított
1988-1992
Érsekújvár A Honismereti Múzeum munkatársa volt.
névjegyzék

Vörös Péter

1947. 6. 25.
Marcelháza - megszületett
2004.4.3.
Érsekújvár - elhunyt
névjegyzék

Lacza Tihamér

1948. 11. 29.
Bátorkeszi - megszületett
1948 - 1952
Bátorkeszi - élt
1952 - 1972
Köbölkút - élt
1955 - 1964
Köbölkút - tanult
1964 - 1967
Érsekújvár - tanult
2003 - 2008
Komárom - tanított
2013
névjegyzék

Gaál Ida

1948.11.10.
Érsekújvár - megszületett
1973-2004
Komárom
A Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, 1994-től igazgatóhelyettese.
névjegyzék

Tirinda Péter

1948.7.26.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék

Bauer Ferenc

1950. 11. 12.
Magyarbél - megszületett
Érsekújvár Az érsekújvári kórház újszülött-osztályának orvosa.
Nagyszombat - tanított
névjegyzék

Gudmon Ilona

1952. 3.13.
Perbenyik - megszületett
Érsekújvár - kutatott
névjegyzék

Liszka József

1956.4.6.
Köbölkút - megszületett
Érsekújvár - tanult
Keszegfalva - élt
Komárom - kutatott
A Duna Menti Múzeum munkatársaként dolgozott, 1997-től a Forum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának vezetője.
Nyitra - tanított
1980-1991
Érsekújvár - kutatott
névjegyzék

Juhász Ilona, L.

1960. 3. 18.
Rozsnyó - megszületett
Pelsőc A könyvtár munkatársa.
Érsekújvár - kutatott A Honismereti Múzeum néprajzosa.
Komárom A Duna Menti Múzeum alkalmazottja.
Keszegfalva - élt
Rozsnyórudna - élt
névjegyzék

Bajcsi Lajos

1961. 10. 10.
Érsekújvár - megszületett
Udvard - tanult
1961 - 1980
Gúta - élt
névjegyzék

Agócs Gergely

1969. 10. 27.
Érsekújvár - megszületett
névjegyzék
Névelőfordulások
1773
Erseg-Ujvár, Neü-Haüsel, Nowe Zamky,
1786
Neuhäusel, Ersek-Ujvár, Nowé Zamky,
1808
Érsek-Újvár, Neuhäusel, Nowé Zámky,
1863
Érsekújvár,
1920
Nové Zámky,
1927
Nové Zámky, Érsek-Újvár,
1938
Érsekújvár,
1945
Nové Zámky, Érsek-Újvár,
1948
Nové Zámky
1994
Érsekújvár

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: Fő tér (Hlavné námestie) 10
Telefon: 0356400225
Fax: 0356400229

Honlap: novezamky.sk

Hivatali órák:

Polgármester:
Klein Otokar (Független)

Képviselő-testület:
Uhrin Pavol (DOMA DOBRE)
Hudák Pavol (Független)
Katona Ivan (Független)
Kádek Norbert (Független)
Forró Koloman (Független)
Podbehlý Peter (Független)
Valent Jaromír (Független)
Výžinkár Martin (Független)
Štefánik Lukáš (Független)
Rošková Anna (Független)
Prešinský Michal (Független)
Hozlárová Katarína (Független)
Balogh Marián (Független)
Ďurkovský Michal (Független)
Pivoda Štefan (Független)
Demo Silvester (Független)
Prešinský Štefan (Független)
Straňovský Tomáš (Független)
Danis Štefan (Független)
Katona Gabriel (Független)
Borbély Ladislav (Független)
Polerecká Eva (MOST - HÍD)
Mészáros Peter (SMER-SD)
Nagy Péter (SMK-MKP)
Török Jozef (SMK-MKP)
4% DOMA DOBRE 1 képviselö Független 80% Független 20 képviselö 4% MOST - HÍD 1 képviselö 4% SMER-SD 1 képviselö 8% SMK-MKP 2 képviselö 25 képviselö
Érsekújvár 1i Posta

Hlavné námestie 9

Érsekújvár 2i Posta

Námestie republiky 10

Érsekújvár 3i Posta

Bitúnková 8

Remény kora szociális intézmény, Érsekújvár

Šoltésová utca 2

Érsekújvári egyetemi kórház és rendelőintézet

Szlovák utca 11/A

Érsekújvári regionális közegészségügyi hivatal

Szlovák utca 13

Regionális Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet

Komjáti utca 65

Bakalár Érsekújvár, n.o.

Letomostie 3

Érsekújvár-kistérségi települési önkormányzatok regionális társulása

Fő tér 10

Pedagógiai-pszichológiai tanácsadói és prevenciós központ

Török utca 35

Érsekújvár-, Párkány- és Nagysurány-környéki települési önkormányzatok regionális társulása

Fő tér 10

Érsekújvári Római Katolikus Plébániahivatal

Flenger M. utca 2

Anton Bernolák Könyvtár

Török utca 36

Regionális Müvelödési Központ, Érsekujvár

SZNF utca 32

Thain János Múzeum

Pribina utca 6

Zmeták Ernő Galéria

Björnson utca 1

PIRAMIS Szabadidőközpont

Jánošík utca 1

Érsekújvári Járási Rendőrkapitányság

Baldigári fivérek utcája 7

Érsekújvári Rendőrőrs

Szlovák utca 6

Szlovák Tannyelvű Egyházi Alapiskola

Andódi utca 4

Szlovák Tannyelvű Alapiskola

Dévényi utca 12

Szlovák Tannyelvű Alapiskola

Bethlen Gábor utca 41

Szlovák Tannyelvű Alapiskola

Vár utca 22

Szlovák Tannyelvű Alapiskola

Híd utca 3

Szlovák Tannyelvű Alapiskola

Rakparti utca 95

Szlovák Tannyelvű Gimnázium

M.R. Štefánik utca 16

Szlovák Tannyelvű Egyházi Óvoda

Andódi utca 4

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda

Vágóhíd utca 6

Szlovák és Magyar Tannyelvű Óvoda

Cirill és Metód utca 42

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda

Rakparti utca 39

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda

Széchényi tér 3

Szlovák és Magyar Tannyelvű Óvoda

Pavel Blaha utca 23

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda

Šoltésová utca 12

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda

Györöki utca 4

Szlovák Tannyelvű Szakközépiskola

Jesenský utca 1

Szlovák és Magyar Tannyelvű Közös Igazgatású Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola és Kereskedelmi Akadémia

Komáromi utca 28

Szlovák és Magyar Tannyelvű Építészeti Szakközépiskola

Nyitrai út 61

Szlovák és Magyar Tannyelvű Egészségügyi Középiskola

Kálvária alatt 1

Szlovák Tannyelvű Vendéglátóipari és Kereskedelmi Szakközépiskola

Egészségügyi utca 3

Szlovák és Magyar Tannyelvű Speciális Alapiskola

Rákóczi Ferenc utca 5

Szlovák Tannyelvű Magán Alapiskola

Domb alatt 75

Szlovák Tannyelvű közös igazgatású iskola

Szlovák utca 11

Czuczor Gergely Magyar Tannyelvű Alapiskola

Czuczor Gergely utca 10

Pázmány Péter Magyar Tannyelvű Gimnázium

Letomostie 3

Érsekújvári járásbíróság

Rákóczi Ferenc utca 15

Érsekújvári munka-, szociális és családügyi hivatal

Kapisztóry Ferenc utca 1

Érsekújvári Anyakönyvi Hivatal

Fő tér 10

Érsekújvári Járási Ügyészség

Rákóczi Ferenc utca 15.

Érsekújvári Járási Hivatal

Váralja utca 25.

Nyitrai Adóhivatal Érsekújvári Kirendeltsége

Kukučín utca 1

Érsekújvári Városi Hivatal

Fő tér 10

Novovital

Bezruč utca 21

Novocentrum Érsekújvár

Fő tér 7

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
1910
1921
1991
2001
2011
2021
Nemzet Arány
magyarok 14838 91%
szlovákok 964 6%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 377 2%
lengyelek 0 0%
egyéb 49 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 16228
magyarok 9378 49%
szlovákok 7686 40%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 235 1%
lengyelek 0 0%
egyéb 1724 9%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 19023
magyarok 13349 31%
szlovákok 28681 67%
ruszinok 9 0%
romák 202 0%
ukránok 9 0%
csehek 391 1%
németek 17 0%
lengyelek 30 0%
egyéb 43 0%
ismeretlen 192 0%
összlétszám 42923
magyarok 11631 28%
szlovákok 29444 70%
ruszinok 8 0%
romák 241 1%
ukránok 8 0%
csehek 317 1%
németek 13 0%
lengyelek 25 0%
egyéb 8 0%
ismeretlen 567 1%
összlétszám 42262
magyarok 8863 22%
szlovákok 25618 65%
ruszinok 7 0%
romák 46 0%
ukránok 11 0%
csehek 216 1%
németek 18 0%
lengyelek 21 0%
egyéb 204 1%
ismeretlen 4642 12%
összlétszám 39646
magyarok 8101 21%
szlovákok 26543 70%
ruszinok 9 0%
romák 36 0%
ukránok 43 0%
csehek 212 1%
németek 12 0%
lengyelek 23 0%
egyéb 237 1%
ismeretlen 2575 7%
összlétszám 37791
összlétszám 19023
magyarok 9378 49%
szlovákok 7686 40%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 235 1%
lengyelek 0 0%
egyéb 1724 9%
ismeretlen 0 0%
Mai közigazgatás

Választások

Választási részvétel
2018
Választásra jogosult: 33089
Választási részvétel: 35.3 %
Kiadott boríték: 11680
Bedobott boríték: 11675

Polgármester

Érvényes szavazólap: 11532
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Klein Otokar 8113 70.35 % Független
Prešinský Štefan 2098 18.19 % Független
Borik Karol 892 7.73 % MOST - HÍD
Hudecová Andrea 429 3.72 % ĽS Naše Slovensko

Képviselőválasztás

# Név Szavazat Párt
Katona Ivan 718 Független
Uhrin Pavol 687 DOMA DOBRE
Borbély Ladislav 581 Független
Starzyk Martin 567 Független
Danczi Zoltán 449 MOST - HÍD
Peczár Károly 425 SMK-MKP
Bóna Bertalan 326 MOST - HÍD
Antalík Jozef 292 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Valovičová Miroslava 278 Független
Tárnok Ákos 253 Független
Ďuriš Tibor 203 SNS
Škorňák Marián 163 SME RODINA - Boris Kollár
Katona Gabriel 704 Független
Török Jozef 464 SMK-MKP
Danis Štefan 463 Független
Borik Karol 457 MOST - HÍD
Stégmár Tibor 403 Független
Hatina Peter 400 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Kis Peter 353 SMK-MKP
Moravčík Ivan 331 SMER-SD
Hudák Peter 305 NÁRODNÁ KOALÍCIA
Marko Jozef 274 SNS
Vörös Mário 224 Független
Dobrovodský Milan 220 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Straňovský Tomáš 857 Független
Prešinský Štefan 780 Független
Nagy Péter 567 SMK-MKP
Mészáros Peter 560 SMER-SD
Bohátová Helena 430 SMER-SD
Korej Peter 408 Független
Danczi József 360 SMK-MKP
Hortai František 309 MOST - HÍD
Holič Boris 249 SNS
Holomáň Ernest 245 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Hudecová Andrea 225 ĽS Naše Slovensko
Kuruc Radovan 129 ĽS Naše Slovensko
Demo Silvester 692 Független
Pivoda Štefan 596 Független
Ďurkovský Michal 527 Független
Balogh Marián 517 Független
Hozlárová Katarína 465 Független
Malperová Mária 465 Független
Koleják Kamil 460 Független
Sucharda František 439 SMK-MKP
Ivan Luboš 409 Független
Učeň Róbert 307 SMER-SD
Schwarz Richard 301 Független
Kővágóová Eva 262 SMK-MKP
Hanzlík Ondrej 259 MOST - HÍD
Mésároš Peter 258 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Tonka Ladislav 256 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Tóth Štefan 205 MOST - HÍD
Prešinský Michal 517 Független
Rošková Anna 496 Független
Polerecká Eva 425 MOST - HÍD
Nagy Dávid 387 SMK-MKP
Lisziczki Peter 245 Független
Balašková Andrea 235 SMER-SD
Gulišová Alžbeta 232 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Kajanovič Lambert 189 SME RODINA - Boris Kollár
Garai Ján 65 NÁRODNÁ KOALÍCIA
Štefánik Lukáš 497 Független
Výžinkár Martin 457 Független
Valent Jaromír 415 Független
Kisely Juraj 315 Független
Ács Kornel 302 Független
Matuška Tomáš 271 SMER-SD
Vadkerti Viktor 218 SMK-MKP
Kliský Ladislav 197 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Halámik Ondrej 156 MOST - HÍD
Tóthová Kinga 144 SMK-MKP
Podbehlý Peter 483 Független
Forró Koloman 410 Független
Kádek Norbert 407 Független
Hudák Pavol 403 Független
Legény Dušan 381 Független
Tóth Michal 380 SMK-MKP
Gondžala Denis 343 Független
Solár Dionýz 328 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Berta Zoltán 264 SMK-MKP
Hlavatý Oto 253 SMER-SD
Bernát Ján 252 MOST - HÍD
Ágh Milan 222 SME RODINA - Boris Kollár
Bartoš Róbert 212 SME RODINA - Boris Kollár
Bernátová Jaroslava 190 SNS
Döme Gabriel 183 MOST - HÍD
Szegényová Lenka 135 KSS
Pásztor Emil 131 MOST - HÍD
Komlóši Zoltán 130 SPOLU

Képviselők

2014
KDH, SDKÚ-DS, SMER-SD 36.00% KDH, SDKÚ-DS, SMER-SD 9 képviselö Független 32.00% Független 8 képviselö 4.00% SIEŤ 1 képviselö MOST - HÍD, SMK-MKP 28.00% MOST - HÍD, SMK-MKP 7 képviselö 25 képviselö
2018
Független 80.00% Független 20 képviselö 4.00% DOMA DOBRE 1 képviselö 8.00% SMK-MKP 2 képviselö 4.00% SMER-SD 1 képviselö 4.00% MOST - HÍD 1 képviselö 25 képviselö
Képviselőjelöltek eredményei pártok szerint
Választásra jogosult: 34136
Választási részvétel: 14.78 %
Kiadott boríték: 5046
Bedobott boríték: 5044
Választásra jogosult: 34145
Választási részvétel: 12.53 %
Kiadott boríték: 4277
Bedobott boríték: 4277
Választásra jogosult: 33 334
Választási részvétel: 25,34 %
Kiadott boríték: 8 447
Bedobott boríték: 8 446

Elnökválasztás

1.forduló
Érvényes szavazólap: 4893
1.forduló
Érvényes szavazólap: 100543
Érvényes szavazólap: 8 280
Érvényes szavazólap: 152993
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Tomáš Galbavý 2316 47.33 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 1709 34.93 % SMER - SD
Peter Oremus 654 13.37 % Független
Stanislav Kováč 69 1.41 % DÚ, Zmena zdola
Robert Dick 60 1.23 % MS
Regan Belovič 57 1.16 % 7 STATOČNÝCH
Viliam Mokraň 28 0.57 % KĽS
Milan Belica 1661 39.08% SMER - SD
Milan Belica 2 541 30.69 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Peter Oremus 1 560 18.84 % Független
Ján Greššo 1 455 17.57 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
Milan Uhrík 1 365 16.49 % ĽSNS
Iván Farkas 1 066 12.87 % SMK-MKP
Renáta Kolenčíková 174 2.10 % Független
László Hajdu 84 1.01 % MKDA
Ján Marko 35 0.42 % NP
Milan Belica 47127 46.87 % SMER - SD
Tomáš Galbavý 37548 37.35 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Peter Oremus 10220 10.16 % Független
Regan Belovič 1889 1.88 % 7 STATOČNÝCH
Stanislav Kováč 1785 1.78 % DÚ, Zmena zdola
Robert Dick 1171 1.16 % MS
Viliam Mokraň 803 0.80 % KĽS
Tomáš Galbavý 39958 44.38% MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 52184 34.11 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Ján Greššo 26382 17.24 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
Milan Uhrík 23502 15.36 % ĽSNS
Peter Oremus 22827 14.92 % Független
Iván Farkas 21084 13.78 % SMK-MKP
Renáta Kolenčíková 3456 2.26 % Független
László Hajdu 2571 1.68 % MKDA
Ján Marko 987 0.65 % NP

Képviselőválasztás

Érvényes szavazólap: 4956
Érvényes szavazólap: 8 323
Érvényes szavazólap: 22536
# Név Szavazat Százalék Párt
Otokar Klein 1860 37.53% Független
Ladislav Marenčák 1570 31.68% SMER - SD, KDH
Helena Bohátová 1449 29.24% KDH, SMER - SD
Péter Nagy 1397 28.19% SMK-MKP
Bertalan Bóna 1394 28.13% NOVA, MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS
Dušan Kollár 1234 24.90% KDH, SMER - SD
Marek Oremus 1218 24.58% KDH, SMER - SD
Karol Borik 1163 23.47% MOST - HÍD, NOVA, OKS, SaS, SDKÚ - DS
Tibor Nagy 1123 22.66% SMK-MKP
Tibor Matuška 1121 22.62% KDH, SMER - SD
János Bób 1080 21.79% SMK-MKP
Juraj Šimunek 1059 21.37% SMER - SD, KDH
Eva Polerecká 1016 20.50% OKS, SDKÚ - DS, NOVA, MOST - HÍD, SaS
Jozef Kálazi 986 19.90% MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Igor Sádovský 977 19.71% KDH, SMER - SD
Karin Jaššová 925 18.66% KDH, SMER - SD
Tibor Dobai 919 18.54% SMK-MKP
Ľuboš Ivan 889 17.94% Független
Marián Tóth 878 17.72% SaS, OKS, NOVA, SDKÚ - DS, MOST - HÍD
Štefan Tóth 833 16.81% MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Peter Kijaček 685 13.82% MOST - HÍD, SDKÚ - DS, NOVA, OKS, SaS
Ján Volf 549 11.08% SNS
Ján Kováč 516 10.41% SaS, SDKÚ - DS, NOVA, OKS, MOST - HÍD
Ján Štark 437 8.82% Független
Eva Smolíková 348 7.02% SNS
Michal Alemayehu 279 5.63% 7 STATOČNÝCH
Rudolf Hlavatý 199 4.02% MS
Lenka Szegenyová 197 3.97% KSS
Lucia Matejková 176 3.55% SMS
Martin Barta 128 2.58% PD
Tünde Némethová 112 2.26% PD
Ján Garai 108 2.18% PD
Renáta Baloghová 107 2.16% PD
Otokar Klein 4 272 51.33% Független
Gabriel Katona 2 753 33.08% Független
Ivan Katona 2 624 31.53% Független
Branislav Becík 1 888 22.68% Független
Ladislav Marenčák 1 848 22.20% Független
Štefan Prešinský 1 846 22.18% Független
Helena Bohátová 1 595 19.16% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Dávid Nagy 1 553 18.66% SMK-MKP
Pavol Uhrín 1 479 17.77% DOMA DOBRE
Marek Oremus 1 458 17.52% SNS, SMER-SD, MOST - HÍD
Bertalan Bóna 1 451 17.43% SNS, MOST - HÍD, SMER-SD
Ľuboš Ivan 1 374 16.51% Független
Juraj Šimunek 1 247 14.98% SaS, OKS, ŠANCA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), KDH, NOVA
Daniel Žingor 1 219 14.65% Független
Eva Polerecká 1 209 14.53% MOST - HÍD, SMER-SD, SNS
Tibor Matuška 1 186 14.25% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
János Bób 1 145 13.76% SMK-MKP
Richard Schwarz 1 095 13.16% Független
Marcel Filaga 1 075 12.92% Független
Mária Czuczor 911 10.95% SMK-MKP
Igor Sádovský 820 9.85% OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, ŠANCA, KDH, SaS
Tibor Dobai 802 9.64% SMK-MKP
Andrea Hudecová 779 9.36% ĽS Naše Slovensko
Ladislav Balogh 753 9.05% ĽS Naše Slovensko
Martin Mikla 750 9.01% ĽS Naše Slovensko
Ján Volf 689 8.28% SNS, MOST - HÍD, SMER-SD
Karin Jaššová 666 8.00% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Radovan Kuruc 624 7.50% ĽS Naše Slovensko
Tatiana Svetlanská 618 7.43% Független
Martin Šteták 598 7.18% ĽS Naše Slovensko
Eva Smolíková 579 6.96% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Adrián Takáč 563 6.76% ĽS Naše Slovensko
Stanislav Kosec 499 6.00% ĽS Naše Slovensko
Ivan Solár 376 4.52% Független
Gizela Kevélyová 310 3.72% SME RODINA - Boris Kollár
Lenka Szegényová 255 3.06% KSS
Martin Búry 235 2.82% Független
Jozef Francel 235 2.82% Független
Jozef Zaťko 131 1.57% NP
Štefan Skok 119 1.43% NP
Marek Oremus 6134 0.00% KDH, SMER - SD
Ladislav Marenčák 5840 0.00% SMER - SD, KDH
Helena Bohátová 5636 0.00% KDH, SMER - SD
Karin Jaššová 5360 0.00% SMER - SD, KDH
Igor Sádovský 5272 0.00% SMER - SD, KDH
Tibor Matuška 5179 0.00% SMER - SD, KDH
Juraj Šimunek 4982 0.00% KDH, SMER - SD
Dušan Kollár 4895 0.00% SMER - SD, KDH
Péter Nagy 3030 0.00% SMK-MKP
Bertalan Bóna 2975 0.00% NOVA, MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS
Otokar Klein 2963 0.00% Független
János Bób 2895 0.00% SMK-MKP
Tibor Nagy 2761 0.00% SMK-MKP
Marián Tóth 2558 0.00% MOST - HÍD, NOVA, OKS, SaS, SDKÚ - DS
Tibor Dobai 2446 0.00% SMK-MKP
Karol Borik 2370 0.00% MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Eva Polerecká 2284 0.00% SDKÚ - DS, MOST - HÍD, SaS, NOVA, OKS
Štefan Tóth 2273 0.00% SDKÚ - DS, MOST - HÍD, OKS, NOVA, SaS
Ján Štark 2192 0.00% Független
Jozef Kálazi 2017 0.00% SDKÚ - DS, OKS, NOVA, SaS, MOST - HÍD
Ján Volf 1855 0.00% SNS
Ľuboš Ivan 1761 0.00% Független
Eva Smolíková 1682 0.00% SNS
Ján Kováč 1429 0.00% SDKÚ - DS, SaS, NOVA, MOST - HÍD, OKS
Peter Kijaček 1260 0.00% OKS, NOVA, SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD
Rudolf Hlavatý 898 0.00% MS
Michal Alemayehu 657 0.00% 7 STATOČNÝCH
Martin Barta 560 0.00% PD
Lucia Matejková 556 0.00% SMS
Renáta Baloghová 419 0.00% PD
Lenka Szegenyová 403 0.00% KSS
Tünde Némethová 315 0.00% PD
Ján Garai 262 0.00% PD
Otokar Klein 7357 32.65% Független
Marek Oremus 6055 26.87% SNS, SMER-SD, MOST - HÍD
Branislav Becík 5760 25.56% Független
Helena Bohátová 4834 21.45% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Ladislav Marenčák 4661 20.68% Független
Marcel Filaga 4539 20.14% Független
Gabriel Katona 4535 20.12% Független
Tibor Matuška 4245 18.84% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Ivan Katona 4105 18.22% Független
Juraj Šimunek 4018 17.83% SaS, OKS, ŠANCA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), KDH, NOVA
Karin Jaššová 4014 17.81% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Igor Sádovský 3741 16.60% OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, ŠANCA, KDH, SaS
Dávid Nagy 3355 14.89% SMK-MKP
Bertalan Bóna 3268 14.50% SNS, MOST - HÍD, SMER-SD
Eva Smolíková 3032 13.45% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
János Bób 2988 13.26% SMK-MKP
Štefan Prešinský 2981 13.23% Független
Eva Polerecká 2822 12.52% MOST - HÍD, SMER-SD, SNS
Daniel Žingor 2700 11.98% Független
Ľuboš Ivan 2555 11.34% Független
Martin Mikla 2417 10.73% ĽS Naše Slovensko
Andrea Hudecová 2366 10.50% ĽS Naše Slovensko
Ladislav Balogh 2334 10.36% ĽS Naše Slovensko
Mária Czuczor 2274 10.09% SMK-MKP
Pavol Uhrín 2265 10.05% DOMA DOBRE
Tatiana Svetlanská 2165 9.61% Független
Tibor Dobai 2124 9.42% SMK-MKP
Ivan Solár 2100 9.32% Független
Ján Volf 2000 8.87% SNS, MOST - HÍD, SMER-SD
Richard Schwarz 1963 8.71% Független
Martin Šteták 1920 8.52% ĽS Naše Slovensko
Stanislav Kosec 1904 8.45% ĽS Naše Slovensko
Radovan Kuruc 1829 8.12% ĽS Naše Slovensko
Adrián Takáč 1604 7.12% ĽS Naše Slovensko
Jozef Francel 1575 6.99% Független
Martin Búry 1179 5.23% Független
Gizela Kevélyová 993 4.41% SME RODINA - Boris Kollár
Jozef Zaťko 735 3.26% NP
Lenka Szegényová 495 2.20% KSS
Štefan Skok 264 1.17% NP

Képviselők

Párt:
# Város Szavazat Százalék
Érsekújvár 563 35.50 %
Nagysurány 192 12.11 %
Komját 101 6.37 %
Tótmegyer 80 5.04 %
Mánya 55 3.47 %
Bánkeszi 50 3.15 %
Komáromszemere 42 2.65 %
Csornok 37 2.33 %
Nyitramalomszeg 37 2.33 %
Zsitvafödémes 34 2.14 %
Özdöge 30 1.89 %
Jászfalu 29 1.83 %
Újlót 28 1.77 %
Hull 26 1.64 %
Nyitranagykér 25 1.58 %
Barsfüss 24 1.51 %
Ohaj 24 1.51 %
Rendve 21 1.32 %
Udvard 21 1.32 %
Tardoskedd 20 1.26 %
Szencse 20 1.26 %
Dögös 18 1.13 %
Gyarak 18 1.13 %
Jattó 17 1.07 %
Kolta 15 0.95 %
Szentmihályúr 12 0.76 %
Andód 12 0.76 %
Komáromcsehi 9 0.57 %
Szímő 9 0.57 %
Fajkürt 8 0.50 %
Kisbaromlak 7 0.44 %
Kamocsa 6 0.38 %
Barsbaracska 5 0.32 %
Valkház 4 0.25 %
Zsitvabesenyő 3 0.19 %
Pozba 2 0.13 %
Érsekújvár 779 32.42 %
Nagysurány 260 10.82 %
Komját 133 5.53 %
Tótmegyer 113 4.70 %
Bánkeszi 98 4.08 %
Mánya 73 3.04 %
Zsitvafödémes 67 2.79 %
Komáromszemere 61 2.54 %
Jattó 56 2.33 %
Özdöge 52 2.16 %
Udvard 50 2.08 %
Nyitramalomszeg 49 2.04 %
Újlót 48 2.00 %
Csornok 47 1.96 %
Tardoskedd 39 1.62 %
Ohaj 38 1.58 %
Rendve 36 1.50 %
Hull 36 1.50 %
Kolta 32 1.33 %
Nyitranagykér 30 1.25 %
Jászfalu 30 1.25 %
Szencse 28 1.17 %
Dögös 27 1.12 %
Barsfüss 27 1.12 %
Andód 26 1.08 %
Szímő 23 0.96 %
Gyarak 22 0.92 %
Szentmihályúr 18 0.75 %
Komáromcsehi 13 0.54 %
Fajkürt 11 0.46 %
Valkház 10 0.42 %
Pozba 9 0.37 %
Barsbaracska 8 0.33 %
Kisbaromlak 7 0.29 %
Kamocsa 6 0.25 %
Zsitvabesenyő 4 0.17 %
Érsekújvár 1 451 44.45 %
Tardoskedd 216 6.62 %
Udvard 204 6.25 %
Nyitranagykér 138 4.23 %
Nagysurány 135 4.14 %
Szímő 127 3.89 %
Zsitvabesenyő 88 2.70 %
Andód 84 2.57 %
Pozba 78 2.39 %
Bánkeszi 65 1.99 %
Tótmegyer 64 1.96 %
Kamocsa 60 1.84 %
Komját 45 1.38 %
Újlót 44 1.35 %
Szentmihályúr 44 1.35 %
Barsbaracska 34 1.04 %
Özdöge 33 1.01 %
Komáromszemere 32 0.98 %
Szencse 30 0.92 %
Nyitramalomszeg 30 0.92 %
Fajkürt 29 0.89 %
Mánya 29 0.89 %
Zsitvafödémes 27 0.83 %
Komáromcsehi 22 0.67 %
Gyarak 21 0.64 %
Jattó 20 0.61 %
Dögös 20 0.61 %
Barsfüss 19 0.58 %
Kolta 17 0.52 %
Csornok 17 0.52 %
Jászfalu 15 0.46 %
Valkház 11 0.34 %
Hull 9 0.28 %
Ohaj 4 0.12 %
Rendve 3 0.09 %
Kisbaromlak 3 0.09 %
Érsekújvár 1 888 33.35 %
Udvard 763 13.48 %
Nagysurány 439 7.75 %
Bánkeszi 198 3.50 %
Tótmegyer 191 3.37 %
Komáromszemere 155 2.74 %
Komját 150 2.65 %
Újlót 146 2.58 %
Zsitvafödémes 130 2.30 %
Ohaj 128 2.26 %
Tardoskedd 118 2.08 %
Kisbaromlak 117 2.07 %
Zsitvabesenyő 116 2.05 %
Jászfalu 102 1.80 %
Mánya 102 1.80 %
Kolta 100 1.77 %
Özdöge 90 1.59 %
Nyitramalomszeg 77 1.36 %
Hull 74 1.31 %
Andód 71 1.25 %
Szencse 69 1.22 %
Nyitranagykér 59 1.04 %
Barsfüss 54 0.95 %
Szímő 47 0.83 %
Jattó 45 0.79 %
Csornok 41 0.72 %
Fajkürt 40 0.71 %
Dögös 40 0.71 %
Rendve 36 0.64 %
Gyarak 36 0.64 %
Komáromcsehi 32 0.57 %
Pozba 29 0.51 %
Szentmihályúr 22 0.39 %
Kamocsa 22 0.39 %
Barsbaracska 18 0.32 %
Valkház 15 0.26 %
Érsekújvár 1 219 45.71 %
Nagysurány 290 10.87 %
Komját 110 4.12 %
Bánkeszi 108 4.05 %
Tótmegyer 96 3.60 %
Udvard 93 3.49 %
Tardoskedd 54 2.02 %
Jászfalu 44 1.65 %
Mánya 42 1.57 %
Újlót 40 1.50 %
Nyitranagykér 38 1.42 %
Zsitvafödémes 37 1.39 %
Nyitramalomszeg 36 1.35 %
Szencse 34 1.27 %
Andód 34 1.27 %
Jattó 30 1.12 %
Rendve 29 1.09 %
Dögös 27 1.01 %
Hull 27 1.01 %
Barsfüss 26 0.97 %
Kolta 26 0.97 %
Özdöge 25 0.94 %
Gyarak 23 0.86 %
Kisbaromlak 21 0.79 %
Zsitvabesenyő 20 0.75 %
Szentmihályúr 19 0.71 %
Komáromszemere 19 0.71 %
Ohaj 18 0.67 %
Csornok 18 0.67 %
Barsbaracska 17 0.64 %
Kamocsa 16 0.60 %
Pozba 14 0.52 %
Valkház 14 0.52 %
Szímő 14 0.52 %
Fajkürt 11 0.41 %
Komáromcsehi 11 0.41 %
Érsekújvár 1 553 46.54 %
Udvard 409 12.26 %
Szímő 272 8.15 %
Tardoskedd 267 8.00 %
Andód 168 5.03 %
Nyitranagykér 164 4.91 %
Kamocsa 131 3.93 %
Zsitvabesenyő 116 3.48 %
Pozba 77 2.31 %
Barsbaracska 38 1.14 %
Kolta 29 0.87 %
Nagysurány 24 0.72 %
Újlót 19 0.57 %
Jászfalu 9 0.27 %
Komáromszemere 9 0.27 %
Jattó 7 0.21 %
Kisbaromlak 6 0.18 %
Tótmegyer 5 0.15 %
Komját 5 0.15 %
Komáromcsehi 4 0.12 %
Bánkeszi 4 0.12 %
Szentmihályúr 4 0.12 %
Fajkürt 4 0.12 %
Ohaj 4 0.12 %
Szencse 4 0.12 %
Nyitramalomszeg 4 0.12 %
Mánya 3 0.09 %
Csornok 3 0.09 %
Hull 3 0.09 %
Barsfüss 2 0.06 %
Dögös 2 0.06 %
Zsitvafödémes 2 0.06 %
Özdöge 2 0.06 %
Valkház 1 0.03 %
Gyarak 1 0.03 %
Rendve 0 0.00 %
Érsekújvár 1 209 41.23 %
Nagysurány 210 7.16 %
Tardoskedd 127 4.33 %
Szímő 90 3.07 %
Bánkeszi 80 2.73 %
Tótmegyer 76 2.59 %
Udvard 73 2.49 %
Komját 71 2.42 %
Nyitranagykér 71 2.42 %
Zsitvabesenyő 63 2.15 %
Andód 49 1.67 %
Újlót 48 1.64 %
Szentmihályúr 45 1.53 %
Özdöge 40 1.36 %
Szencse 38 1.30 %
Mánya 38 1.30 %
Zsitvafödémes 36 1.23 %
Nyitramalomszeg 35 1.19 %
Kolta 33 1.13 %
Gyarak 32 1.09 %
Kamocsa 32 1.09 %
Jattó 30 1.02 %
Hull 28 0.95 %
Fajkürt 28 0.95 %
Barsfüss 26 0.89 %
Csornok 25 0.85 %
Ohaj 24 0.82 %
Pozba 24 0.82 %
Komáromszemere 23 0.78 %
Dögös 22 0.75 %
Rendve 20 0.68 %
Barsbaracska 18 0.61 %
Jászfalu 17 0.58 %
Komáromcsehi 15 0.51 %
Kisbaromlak 15 0.51 %
Valkház 11 0.38 %
Érsekújvár 579 19.35 %
Nagysurány 436 14.57 %
Ohaj 226 7.55 %
Bánkeszi 134 4.48 %
Hull 125 4.18 %
Mánya 114 3.81 %
Komját 114 3.81 %
Újlót 111 3.71 %
Zsitvafödémes 98 3.27 %
Szencse 81 2.71 %
Özdöge 81 2.71 %
Tótmegyer 79 2.64 %
Tardoskedd 60 2.00 %
Nyitramalomszeg 60 2.00 %
Szentmihályúr 59 1.97 %
Gyarak 54 1.80 %
Rendve 53 1.77 %
Udvard 52 1.74 %
Jászfalu 41 1.37 %
Nyitranagykér 41 1.37 %
Csornok 40 1.34 %
Jattó 39 1.30 %
Zsitvabesenyő 39 1.30 %
Barsfüss 39 1.30 %
Kolta 37 1.24 %
Komáromszemere 37 1.24 %
Dögös 36 1.20 %
Fajkürt 35 1.17 %
Szímő 26 0.87 %
Valkház 25 0.84 %
Pozba 21 0.70 %
Kisbaromlak 17 0.57 %
Komáromcsehi 13 0.43 %
Andód 12 0.40 %
Barsbaracska 11 0.37 %
Kamocsa 7 0.23 %
Érsekújvár 2 753 60.28 %
Nagysurány 212 4.64 %
Udvard 166 3.63 %
Andód 124 2.72 %
Bánkeszi 109 2.39 %
Tardoskedd 91 1.99 %
Szímő 86 1.88 %
Tótmegyer 86 1.88 %
Komját 84 1.84 %
Nyitranagykér 83 1.82 %
Kamocsa 75 1.64 %
Mánya 59 1.29 %
Jászfalu 44 0.96 %
Zsitvafödémes 41 0.90 %
Szencse 39 0.85 %
Újlót 37 0.81 %
Dögös 36 0.79 %
Kolta 36 0.79 %
Hull 35 0.77 %
Zsitvabesenyő 35 0.77 %
Nyitramalomszeg 34 0.74 %
Pozba 28 0.61 %
Jattó 28 0.61 %
Komáromszemere 26 0.57 %
Ohaj 25 0.55 %
Barsfüss 21 0.46 %
Szentmihályúr 20 0.44 %
Gyarak 19 0.42 %
Csornok 19 0.42 %
Kisbaromlak 17 0.37 %
Barsbaracska 16 0.35 %
Özdöge 14 0.31 %
Rendve 12 0.26 %
Komáromcsehi 10 0.22 %
Valkház 8 0.18 %
Fajkürt 7 0.15 %
Érsekújvár 310 30.97 %
Nyitranagykér 217 21.68 %
Nagysurány 81 8.09 %
Komját 72 7.19 %
Tótmegyer 38 3.80 %
Udvard 36 3.60 %
Nyitramalomszeg 28 2.80 %
Tardoskedd 24 2.40 %
Csornok 13 1.30 %
Bánkeszi 12 1.20 %
Mánya 11 1.10 %
Andód 10 1.00 %
Újlót 9 0.90 %
Zsitvabesenyő 9 0.90 %
Hull 9 0.90 %
Komáromszemere 8 0.80 %
Rendve 8 0.80 %
Özdöge 8 0.80 %
Zsitvafödémes 8 0.80 %
Ohaj 7 0.70 %
Szencse 7 0.70 %
Barsfüss 7 0.70 %
Jászfalu 6 0.60 %
Fajkürt 6 0.60 %
Pozba 6 0.60 %
Barsbaracska 6 0.60 %
Kamocsa 5 0.50 %
Szentmihályúr 5 0.50 %
Komáromcsehi 5 0.50 %
Dögös 4 0.40 %
Kisbaromlak 4 0.40 %
Szímő 4 0.40 %
Kolta 3 0.30 %
Gyarak 3 0.30 %
Jattó 3 0.30 %
Valkház 1 0.10 %
Érsekújvár 1 595 32.58 %
Nagysurány 437 8.93 %
Komját 257 5.25 %
Tótmegyer 236 4.82 %
Bánkeszi 208 4.25 %
Udvard 170 3.47 %
Özdöge 132 2.70 %
Mánya 122 2.49 %
Zsitvafödémes 113 2.31 %
Nyitramalomszeg 100 2.04 %
Csornok 86 1.76 %
Szencse 86 1.76 %
Tardoskedd 85 1.74 %
Újlót 85 1.74 %
Jattó 80 1.63 %
Dögös 78 1.59 %
Fajkürt 74 1.51 %
Ohaj 71 1.45 %
Szentmihályúr 69 1.41 %
Hull 66 1.35 %
Nyitranagykér 66 1.35 %
Andód 63 1.29 %
Gyarak 60 1.23 %
Barsfüss 60 1.23 %
Kolta 60 1.23 %
Komáromszemere 55 1.12 %
Jászfalu 52 1.06 %
Komáromcsehi 50 1.02 %
Szímő 38 0.78 %
Kisbaromlak 36 0.74 %
Rendve 32 0.65 %
Pozba 28 0.57 %
Valkház 28 0.57 %
Zsitvabesenyő 23 0.47 %
Kamocsa 17 0.35 %
Barsbaracska 16 0.33 %
Érsekújvár 820 22.29 %
Nagysurány 546 14.84 %
Mánya 261 7.09 %
Bánkeszi 214 5.82 %
Gyarak 191 5.19 %
Zsitvafödémes 143 3.89 %
Komját 133 3.62 %
Hull 114 3.10 %
Ohaj 110 2.99 %
Újlót 107 2.91 %
Barsfüss 101 2.75 %
Tótmegyer 100 2.72 %
Szencse 98 2.66 %
Rendve 77 2.09 %
Valkház 69 1.88 %
Özdöge 66 1.79 %
Szentmihályúr 62 1.69 %
Nyitramalomszeg 57 1.55 %
Csornok 50 1.36 %
Udvard 45 1.22 %
Kolta 44 1.20 %
Nyitranagykér 43 1.17 %
Jászfalu 40 1.09 %
Fajkürt 38 1.03 %
Tardoskedd 36 0.98 %
Dögös 29 0.79 %
Kisbaromlak 27 0.73 %
Komáromszemere 23 0.63 %
Jattó 19 0.52 %
Barsbaracska 18 0.49 %
Pozba 14 0.38 %
Komáromcsehi 12 0.33 %
Kamocsa 12 0.33 %
Szímő 10 0.27 %
Andód 9 0.24 %
Zsitvabesenyő 3 0.08 %
Érsekújvár 2 624 64.05 %
Nagysurány 178 4.34 %
Udvard 137 3.34 %
Andód 107 2.61 %
Bánkeszi 89 2.17 %
Tótmegyer 82 2.00 %
Komját 81 1.98 %
Szímő 77 1.88 %
Tardoskedd 73 1.78 %
Kamocsa 65 1.59 %
Nyitranagykér 62 1.51 %
Mánya 48 1.17 %
Zsitvafödémes 40 0.98 %
Zsitvabesenyő 36 0.88 %
Jászfalu 34 0.83 %
Hull 31 0.76 %
Jattó 27 0.66 %
Újlót 27 0.66 %
Nyitramalomszeg 26 0.63 %
Dögös 25 0.61 %
Szencse 24 0.59 %
Kolta 22 0.54 %
Komáromszemere 22 0.54 %
Ohaj 18 0.44 %
Szentmihályúr 17 0.41 %
Rendve 17 0.41 %
Kisbaromlak 16 0.39 %
Gyarak 16 0.39 %
Özdöge 14 0.34 %
Pozba 13 0.32 %
Csornok 13 0.32 %
Barsbaracska 12 0.29 %
Barsfüss 11 0.27 %
Valkház 10 0.24 %
Fajkürt 7 0.17 %
Komáromcsehi 4 0.10 %
Érsekújvár 376 18.16 %
Nagysurány 294 14.20 %
Ohaj 250 12.07 %
Mánya 102 4.93 %
Zsitvafödémes 95 4.59 %
Gyarak 92 4.44 %
Bánkeszi 80 3.86 %
Hull 79 3.81 %
Újlót 69 3.33 %
Barsfüss 61 2.95 %
Rendve 57 2.75 %
Szencse 55 2.66 %
Komját 53 2.56 %
Tótmegyer 45 2.17 %
Özdöge 43 2.08 %
Valkház 40 1.93 %
Nyitramalomszeg 34 1.64 %
Udvard 29 1.40 %
Csornok 25 1.21 %
Jászfalu 24 1.16 %
Fajkürt 22 1.06 %
Andód 20 0.97 %
Jattó 19 0.92 %
Nyitranagykér 17 0.82 %
Komáromszemere 16 0.77 %
Dögös 16 0.77 %
Kolta 15 0.72 %
Szentmihályúr 14 0.68 %
Tardoskedd 13 0.63 %
Zsitvabesenyő 13 0.63 %
Kisbaromlak 12 0.58 %
Komáromcsehi 7 0.34 %
Pozba 5 0.24 %
Barsbaracska 4 0.19 %
Szímő 3 0.14 %
Kamocsa 1 0.05 %
Komját 509 32.52 %
Érsekújvár 235 15.02 %
Nagysurány 201 12.84 %
Dögös 60 3.83 %
Bánkeszi 58 3.71 %
Tótmegyer 51 3.26 %
Nyitramalomszeg 42 2.68 %
Mánya 39 2.49 %
Csornok 37 2.36 %
Özdöge 28 1.79 %
Tardoskedd 25 1.60 %
Nyitranagykér 24 1.53 %
Barsfüss 23 1.47 %
Zsitvafödémes 23 1.47 %
Újlót 19 1.21 %
Hull 18 1.15 %
Udvard 16 1.02 %
Szencse 16 1.02 %
Ohaj 15 0.96 %
Jattó 15 0.96 %
Gyarak 14 0.89 %
Kolta 14 0.89 %
Szentmihályúr 14 0.89 %
Jászfalu 13 0.83 %
Kisbaromlak 10 0.64 %
Szímő 9 0.58 %
Valkház 9 0.58 %
Komáromszemere 8 0.51 %
Rendve 7 0.45 %
Fajkürt 6 0.38 %
Andód 5 0.32 %
Komáromcsehi 4 0.26 %
Zsitvabesenyő 3 0.19 %
Barsbaracska 3 0.19 %
Pozba 1 0.06 %
Kamocsa 1 0.06 %
Nagysurány 140 18.74 %
Érsekújvár 131 17.54 %
Ohaj 71 9.50 %
Komját 44 5.89 %
Bánkeszi 29 3.88 %
Hull 28 3.75 %
Tótmegyer 27 3.61 %
Mánya 25 3.35 %
Szencse 19 2.54 %
Udvard 19 2.54 %
Barsfüss 18 2.41 %
Gyarak 17 2.28 %
Újlót 17 2.28 %
Zsitvafödémes 16 2.14 %
Rendve 16 2.14 %
Özdöge 15 2.01 %
Nyitramalomszeg 9 1.20 %
Csornok 9 1.20 %
Barsbaracska 9 1.20 %
Kolta 8 1.07 %
Valkház 8 1.07 %
Jászfalu 6 0.80 %
Nyitranagykér 6 0.80 %
Zsitvabesenyő 5 0.67 %
Fajkürt 5 0.67 %
Dögös 5 0.67 %
Jattó 5 0.67 %
Szentmihályúr 5 0.67 %
Komáromszemere 4 0.54 %
Szímő 4 0.54 %
Pozba 4 0.54 %
Tardoskedd 3 0.40 %
Kisbaromlak 3 0.40 %
Komáromcsehi 2 0.27 %
Kamocsa 2 0.27 %
Andód 1 0.13 %
Érsekújvár 1 247 31.43 %
Bánkeszi 674 16.99 %
Nagysurány 595 15.00 %
Tótmegyer 137 3.45 %
Komját 132 3.33 %
Mánya 106 2.67 %
Gyarak 98 2.47 %
Újlót 90 2.27 %
Zsitvafödémes 73 1.84 %
Hull 70 1.76 %
Udvard 64 1.61 %
Nyitramalomszeg 59 1.49 %
Ohaj 53 1.34 %
Szencse 52 1.31 %
Nyitranagykér 48 1.21 %
Rendve 42 1.06 %
Tardoskedd 42 1.06 %
Jászfalu 40 1.01 %
Barsfüss 38 0.96 %
Komáromszemere 34 0.86 %
Özdöge 33 0.83 %
Kisbaromlak 33 0.83 %
Andód 31 0.78 %
Szentmihályúr 28 0.71 %
Dögös 26 0.66 %
Kolta 24 0.60 %
Valkház 23 0.58 %
Jattó 22 0.55 %
Csornok 22 0.55 %
Fajkürt 21 0.53 %
Szímő 16 0.40 %
Barsbaracska 13 0.33 %
Komáromcsehi 11 0.28 %
Kamocsa 11 0.28 %
Zsitvabesenyő 6 0.15 %
Pozba 4 0.10 %
Érsekújvár 689 34.66 %
Nagysurány 192 9.66 %
Kolta 95 4.78 %
Bánkeszi 76 3.82 %
Tótmegyer 64 3.22 %
Udvard 52 2.62 %
Komját 52 2.62 %
Újlót 50 2.52 %
Komáromszemere 49 2.46 %
Szencse 45 2.26 %
Szentmihályúr 40 2.01 %
Tardoskedd 39 1.96 %
Mánya 38 1.91 %
Ohaj 33 1.66 %
Nyitranagykér 33 1.66 %
Csornok 32 1.61 %
Zsitvafödémes 31 1.56 %
Nyitramalomszeg 30 1.51 %
Rendve 28 1.41 %
Szímő 28 1.41 %
Komáromcsehi 28 1.41 %
Gyarak 27 1.36 %
Jászfalu 25 1.26 %
Andód 24 1.21 %
Dögös 24 1.21 %
Jattó 23 1.16 %
Fajkürt 22 1.11 %
Özdöge 21 1.06 %
Hull 20 1.01 %
Barsfüss 19 0.96 %
Zsitvabesenyő 16 0.80 %
Pozba 13 0.65 %
Valkház 12 0.60 %
Kisbaromlak 11 0.55 %
Kamocsa 10 0.50 %
Barsbaracska 9 0.45 %
Érsekújvár 1 145 37.95 %
Szímő 415 13.76 %
Udvard 297 9.84 %
Tardoskedd 252 8.35 %
Nyitranagykér 201 6.66 %
Andód 190 6.30 %
Kamocsa 178 5.90 %
Zsitvabesenyő 89 2.95 %
Pozba 68 2.25 %
Barsbaracska 35 1.16 %
Tótmegyer 16 0.53 %
Újlót 15 0.50 %
Komáromszemere 10 0.33 %
Komját 9 0.30 %
Jászfalu 7 0.23 %
Kolta 6 0.20 %
Bánkeszi 5 0.17 %
Nagysurány 5 0.17 %
Ohaj 4 0.13 %
Dögös 4 0.13 %
Kisbaromlak 4 0.13 %
Szencse 3 0.10 %
Szentmihályúr 3 0.10 %
Valkház 3 0.10 %
Csornok 3 0.10 %
Özdöge 3 0.10 %
Jattó 3 0.10 %
Zsitvafödémes 3 0.10 %
Gyarak 2 0.07 %
Barsfüss 2 0.07 %
Mánya 2 0.07 %
Komáromcsehi 2 0.07 %
Nyitramalomszeg 2 0.07 %
Hull 1 0.03 %
Fajkürt 1 0.03 %
Rendve 0 0.00 %
Érsekújvár 666 16.95 %
Komját 563 14.33 %
Nagysurány 510 12.98 %
Nyitranagykér 296 7.53 %
Bánkeszi 189 4.81 %
Özdöge 139 3.54 %
Tótmegyer 131 3.33 %
Újlót 111 2.82 %
Mánya 108 2.75 %
Nyitramalomszeg 92 2.34 %
Zsitvafödémes 91 2.32 %
Szencse 77 1.96 %
Ohaj 74 1.88 %
Hull 70 1.78 %
Dögös 70 1.78 %
Csornok 69 1.76 %
Barsfüss 67 1.70 %
Udvard 61 1.55 %
Fajkürt 60 1.53 %
Tardoskedd 59 1.50 %
Szímő 58 1.48 %
Szentmihályúr 57 1.45 %
Jattó 56 1.42 %
Gyarak 47 1.20 %
Valkház 37 0.94 %
Rendve 33 0.84 %
Kolta 31 0.79 %
Komáromszemere 29 0.74 %
Komáromcsehi 25 0.64 %
Pozba 25 0.64 %
Jászfalu 23 0.59 %
Andód 23 0.59 %
Kisbaromlak 22 0.56 %
Barsbaracska 21 0.53 %
Kamocsa 14 0.36 %
Zsitvabesenyő 10 0.25 %
Érsekújvár 753 32.51 %
Nagysurány 244 10.54 %
Komját 139 6.00 %
Tótmegyer 91 3.93 %
Zsitvafödémes 71 3.07 %
Komáromszemere 67 2.89 %
Bánkeszi 65 2.81 %
Tardoskedd 64 2.76 %
Nyitramalomszeg 62 2.68 %
Nyitranagykér 60 2.59 %
Mánya 58 2.50 %
Csornok 57 2.46 %
Udvard 55 2.37 %
Újlót 46 1.99 %
Özdöge 39 1.68 %
Hull 37 1.60 %
Jászfalu 36 1.55 %
Kolta 35 1.51 %
Rendve 34 1.47 %
Ohaj 32 1.38 %
Szencse 30 1.30 %
Szímő 29 1.25 %
Andód 28 1.21 %
Dögös 27 1.17 %
Jattó 25 1.08 %
Gyarak 25 1.08 %
Barsfüss 23 0.99 %
Pozba 21 0.91 %
Szentmihályúr 16 0.69 %
Barsbaracska 13 0.56 %
Kamocsa 11 0.47 %
Komáromcsehi 10 0.43 %
Fajkürt 10 0.43 %
Zsitvabesenyő 8 0.35 %
Kisbaromlak 7 0.30 %
Valkház 6 0.26 %
Érsekújvár 1 848 39.70 %
Nagysurány 409 8.79 %
Bánkeszi 242 5.20 %
Komját 138 2.96 %
Mánya 132 2.84 %
Tótmegyer 131 2.81 %
Újlót 117 2.51 %
Fajkürt 109 2.34 %
Ohaj 107 2.30 %
Gyarak 106 2.28 %
Hull 100 2.15 %
Udvard 88 1.89 %
Zsitvafödémes 87 1.87 %
Rendve 76 1.63 %
Szencse 72 1.55 %
Barsbaracska 67 1.44 %
Nyitramalomszeg 63 1.35 %
Jászfalu 59 1.27 %
Barsfüss 58 1.25 %
Tardoskedd 57 1.22 %
Pozba 56 1.20 %
Komáromszemere 56 1.20 %
Csornok 55 1.18 %
Kolta 53 1.14 %
Kisbaromlak 52 1.12 %
Andód 47 1.01 %
Jattó 40 0.86 %
Nyitranagykér 38 0.82 %
Özdöge 34 0.73 %
Komáromcsehi 30 0.64 %
Dögös 29 0.62 %
Szentmihályúr 26 0.56 %
Szímő 25 0.54 %
Valkház 21 0.45 %
Kamocsa 21 0.45 %
Zsitvabesenyő 12 0.26 %
Érsekújvár 255 49.04 %
Nagysurány 51 9.81 %
Tótmegyer 16 3.08 %
Tardoskedd 12 2.31 %
Szímő 11 2.12 %
Komját 11 2.12 %
Szentmihályúr 10 1.92 %
Udvard 10 1.92 %
Zsitvafödémes 9 1.73 %
Szencse 9 1.73 %
Nyitranagykér 8 1.54 %
Mánya 8 1.54 %
Bánkeszi 7 1.35 %
Kamocsa 7 1.35 %
Kolta 6 1.15 %
Rendve 6 1.15 %
Nyitramalomszeg 5 0.96 %
Zsitvabesenyő 5 0.96 %
Jászfalu 4 0.77 %
Barsbaracska 4 0.77 %
Hull 4 0.77 %
Ohaj 4 0.77 %
Valkház 4 0.77 %
Pozba 4 0.77 %
Komáromszemere 4 0.77 %
Andód 3 0.58 %
Komáromcsehi 3 0.58 %
Özdöge 3 0.58 %
Jattó 2 0.38 %
Barsfüss 2 0.38 %
Csornok 2 0.38 %
Fajkürt 2 0.38 %
Újlót 1 0.19 %
Dögös 1 0.19 %
Gyarak 1 0.19 %
Kisbaromlak 1 0.19 %
Nagysurány 1 534 34.07 %
Érsekújvár 1 075 23.88 %
Bánkeszi 260 5.78 %
Tótmegyer 151 3.35 %
Nyitramalomszeg 147 3.27 %
Komját 130 2.89 %
Zsitvafödémes 129 2.87 %
Mánya 117 2.60 %
Szencse 82 1.82 %
Újlót 74 1.64 %
Ohaj 65 1.44 %
Hull 63 1.40 %
Udvard 60 1.33 %
Barsfüss 60 1.33 %
Özdöge 58 1.29 %
Rendve 55 1.22 %
Csornok 54 1.20 %
Dögös 45 1.00 %
Jászfalu 38 0.84 %
Gyarak 37 0.82 %
Tardoskedd 35 0.78 %
Nyitranagykér 31 0.69 %
Valkház 31 0.69 %
Jattó 28 0.62 %
Kolta 26 0.58 %
Komáromszemere 25 0.56 %
Andód 25 0.56 %
Szentmihályúr 22 0.49 %
Kisbaromlak 15 0.33 %
Szímő 14 0.31 %
Fajkürt 13 0.29 %
Komáromcsehi 10 0.22 %
Pozba 9 0.20 %
Barsbaracska 9 0.20 %
Kamocsa 7 0.16 %
Zsitvabesenyő 5 0.11 %
Érsekújvár 1 458 24.42 %
Nagysurány 1 204 20.16 %
Bánkeszi 391 6.55 %
Komját 292 4.89 %
Tótmegyer 201 3.37 %
Nyitramalomszeg 188 3.15 %
Újlót 158 2.65 %
Zsitvafödémes 149 2.50 %
Ohaj 147 2.46 %
Mánya 135 2.26 %
Udvard 122 2.04 %
Özdöge 122 2.04 %
Gyarak 114 1.91 %
Szencse 110 1.84 %
Nyitranagykér 108 1.81 %
Hull 100 1.67 %
Tardoskedd 93 1.56 %
Barsfüss 90 1.51 %
Komáromszemere 73 1.22 %
Szentmihályúr 69 1.16 %
Dögös 68 1.14 %
Jattó 67 1.12 %
Kolta 64 1.07 %
Fajkürt 64 1.07 %
Csornok 62 1.04 %
Rendve 61 1.02 %
Jászfalu 55 0.92 %
Szímő 49 0.82 %
Kisbaromlak 39 0.65 %
Andód 38 0.64 %
Pozba 36 0.60 %
Valkház 36 0.60 %
Komáromcsehi 28 0.47 %
Zsitvabesenyő 23 0.39 %
Barsbaracska 23 0.39 %
Kamocsa 18 0.30 %
Érsekújvár 235 20.19 %
Nagysurány 223 19.16 %
Rendve 97 8.33 %
Bánkeszi 59 5.07 %
Komját 43 3.69 %
Tótmegyer 42 3.61 %
Hull 39 3.35 %
Újlót 34 2.92 %
Mánya 32 2.75 %
Zsitvafödémes 31 2.66 %
Szencse 31 2.66 %
Nyitramalomszeg 29 2.49 %
Barsfüss 25 2.15 %
Ohaj 23 1.98 %
Udvard 21 1.80 %
Özdöge 20 1.72 %
Nyitranagykér 20 1.72 %
Dögös 17 1.46 %
Tardoskedd 16 1.37 %
Jattó 15 1.29 %
Gyarak 13 1.12 %
Jászfalu 13 1.12 %
Kolta 13 1.12 %
Komáromcsehi 12 1.03 %
Komáromszemere 12 1.03 %
Csornok 10 0.86 %
Fajkürt 9 0.77 %
Valkház 8 0.69 %
Andód 8 0.69 %
Barsbaracska 6 0.52 %
Szentmihályúr 6 0.52 %
Zsitvabesenyő 6 0.52 %
Kisbaromlak 5 0.43 %
Pozba 2 0.17 %
Szímő 2 0.17 %
Kamocsa 2 0.17 %
Érsekújvár 750 30.13 %
Nagysurány 295 11.85 %
Tótmegyer 208 8.36 %
Komját 159 6.39 %
Bánkeszi 101 4.06 %
Zsitvafödémes 70 2.81 %
Csornok 60 2.41 %
Mánya 58 2.33 %
Nyitramalomszeg 54 2.17 %
Komáromszemere 48 1.93 %
Özdöge 47 1.89 %
Újlót 45 1.81 %
Ohaj 38 1.53 %
Szencse 38 1.53 %
Tardoskedd 38 1.53 %
Hull 36 1.45 %
Nyitranagykér 33 1.33 %
Udvard 33 1.33 %
Rendve 31 1.25 %
Kolta 30 1.21 %
Barsfüss 29 1.17 %
Jászfalu 28 1.12 %
Dögös 28 1.12 %
Andód 25 1.00 %
Gyarak 23 0.92 %
Jattó 23 0.92 %
Szímő 16 0.64 %
Szentmihályúr 14 0.56 %
Fajkürt 14 0.56 %
Kisbaromlak 10 0.40 %
Komáromcsehi 9 0.36 %
Valkház 7 0.28 %
Kamocsa 7 0.28 %
Pozba 5 0.20 %
Barsbaracska 5 0.20 %
Zsitvabesenyő 2 0.08 %
Érsekújvár 598 31.29 %
Nagysurány 241 12.61 %
Tótmegyer 166 8.69 %
Komját 121 6.33 %
Bánkeszi 74 3.87 %
Mánya 54 2.83 %
Zsitvafödémes 48 2.51 %
Újlót 43 2.25 %
Komáromszemere 43 2.25 %
Csornok 43 2.25 %
Nyitramalomszeg 41 2.15 %
Özdöge 35 1.83 %
Szencse 34 1.78 %
Tardoskedd 29 1.52 %
Kolta 29 1.52 %
Nyitranagykér 27 1.41 %
Ohaj 27 1.41 %
Hull 27 1.41 %
Udvard 25 1.31 %
Barsfüss 24 1.26 %
Rendve 24 1.26 %
Gyarak 22 1.15 %
Dögös 22 1.15 %
Andód 19 0.99 %
Jászfalu 18 0.94 %
Jattó 16 0.84 %
Barsbaracska 11 0.58 %
Fajkürt 11 0.58 %
Szímő 11 0.58 %
Komáromcsehi 9 0.47 %
Szentmihályúr 8 0.42 %
Kisbaromlak 7 0.37 %
Kamocsa 5 0.26 %
Valkház 4 0.21 %
Pozba 2 0.10 %
Zsitvabesenyő 2 0.10 %
Érsekújvár 911 39.44 %
Szímő 258 11.17 %
Udvard 222 9.61 %
Tardoskedd 195 8.44 %
Andód 174 7.53 %
Nyitranagykér 132 5.71 %
Kamocsa 106 4.59 %
Zsitvabesenyő 76 3.29 %
Pozba 56 2.42 %
Barsbaracska 32 1.39 %
Nagysurány 21 0.91 %
Kolta 13 0.56 %
Újlót 12 0.52 %
Tótmegyer 9 0.39 %
Komáromszemere 7 0.30 %
Komját 7 0.30 %
Ohaj 4 0.17 %
Kisbaromlak 4 0.17 %
Jattó 4 0.17 %
Jászfalu 4 0.17 %
Bánkeszi 4 0.17 %
Szencse 3 0.13 %
Dögös 3 0.13 %
Zsitvafödémes 3 0.13 %
Szentmihályúr 2 0.09 %
Valkház 2 0.09 %
Nyitramalomszeg 2 0.09 %
Gyarak 2 0.09 %
Rendve 1 0.04 %
Barsfüss 1 0.04 %
Özdöge 1 0.04 %
Csornok 1 0.04 %
Mánya 1 0.04 %
Hull 1 0.04 %
Fajkürt 0 0.00 %
Komáromcsehi 0 0.00 %
Érsekújvár 4 272 57.93 %
Nagysurány 374 5.07 %
Udvard 346 4.69 %
Bánkeszi 230 3.12 %
Tardoskedd 210 2.85 %
Tótmegyer 184 2.49 %
Andód 163 2.21 %
Szímő 147 1.99 %
Nyitranagykér 115 1.56 %
Komját 113 1.53 %
Zsitvabesenyő 105 1.42 %
Kamocsa 76 1.03 %
Újlót 72 0.98 %
Jászfalu 70 0.95 %
Ohaj 69 0.94 %
Nyitramalomszeg 65 0.88 %
Jattó 62 0.84 %
Zsitvafödémes 60 0.81 %
Mánya 58 0.79 %
Kisbaromlak 57 0.77 %
Barsfüss 52 0.71 %
Komáromszemere 51 0.69 %
Fajkürt 48 0.65 %
Szencse 48 0.65 %
Pozba 45 0.61 %
Kolta 40 0.54 %
Dögös 34 0.46 %
Gyarak 32 0.43 %
Hull 31 0.42 %
Özdöge 28 0.38 %
Barsbaracska 22 0.30 %
Rendve 21 0.28 %
Csornok 18 0.24 %
Szentmihályúr 14 0.19 %
Valkház 14 0.19 %
Komáromcsehi 11 0.15 %
Érsekújvár 1 479 63.59 %
Bánkeszi 97 4.17 %
Nagysurány 89 3.83 %
Tótmegyer 75 3.22 %
Udvard 73 3.14 %
Andód 43 1.85 %
Újlót 40 1.72 %
Komját 31 1.33 %
Kisbaromlak 25 1.07 %
Ohaj 23 0.99 %
Komáromszemere 21 0.90 %
Tardoskedd 20 0.86 %
Jászfalu 19 0.82 %
Mánya 19 0.82 %
Hull 18 0.77 %
Zsitvafödémes 17 0.73 %
Szímő 15 0.64 %
Nyitramalomszeg 15 0.64 %
Barsfüss 14 0.60 %
Zsitvabesenyő 13 0.56 %
Kolta 12 0.52 %
Özdöge 12 0.52 %
Szencse 12 0.52 %
Dögös 10 0.43 %
Kamocsa 8 0.34 %
Rendve 8 0.34 %
Gyarak 8 0.34 %
Csornok 8 0.34 %
Nyitranagykér 8 0.34 %
Szentmihályúr 7 0.30 %
Pozba 6 0.26 %
Jattó 6 0.26 %
Komáromcsehi 5 0.21 %
Barsbaracska 3 0.13 %
Valkház 3 0.13 %
Fajkürt 3 0.13 %
Érsekújvár 624 34.65 %
Nagysurány 221 12.27 %
Komját 115 6.39 %
Tótmegyer 93 5.16 %
Bánkeszi 54 3.00 %
Zsitvafödémes 50 2.78 %
Mánya 50 2.78 %
Újlót 43 2.39 %
Csornok 42 2.33 %
Komáromszemere 42 2.33 %
Nyitramalomszeg 35 1.94 %
Hull 34 1.89 %
Ohaj 31 1.72 %
Szencse 30 1.67 %
Tardoskedd 30 1.67 %
Özdöge 30 1.67 %
Rendve 30 1.67 %
Jászfalu 30 1.67 %
Barsfüss 27 1.50 %
Udvard 24 1.33 %
Kolta 20 1.11 %
Nyitranagykér 20 1.11 %
Jattó 20 1.11 %
Dögös 19 1.05 %
Gyarak 18 1.00 %
Andód 15 0.83 %
Szímő 13 0.72 %
Komáromcsehi 12 0.67 %
Szentmihályúr 11 0.61 %
Barsbaracska 9 0.50 %
Fajkürt 8 0.44 %
Kisbaromlak 8 0.44 %
Zsitvabesenyő 7 0.39 %
Valkház 7 0.39 %
Pozba 4 0.22 %
Kamocsa 3 0.17 %
Érsekújvár 1 095 55.30 %
Nagysurány 148 7.47 %
Bánkeszi 71 3.59 %
Tótmegyer 70 3.54 %
Komját 54 2.73 %
Udvard 51 2.58 %
Tardoskedd 37 1.87 %
Mánya 32 1.62 %
Nyitranagykér 30 1.52 %
Andód 29 1.46 %
Újlót 26 1.31 %
Zsitvafödémes 25 1.26 %
Kisbaromlak 24 1.21 %
Szencse 23 1.16 %
Kolta 21 1.06 %
Dögös 18 0.91 %
Gyarak 18 0.91 %
Nyitramalomszeg 18 0.91 %
Jattó 17 0.86 %
Ohaj 17 0.86 %
Csornok 17 0.86 %
Szímő 14 0.71 %
Özdöge 14 0.71 %
Komáromszemere 13 0.66 %
Hull 13 0.66 %
Barsfüss 9 0.45 %
Kamocsa 9 0.45 %
Jászfalu 9 0.45 %
Rendve 8 0.40 %
Komáromcsehi 8 0.40 %
Zsitvabesenyő 6 0.30 %
Szentmihályúr 6 0.30 %
Barsbaracska 4 0.20 %
Pozba 3 0.15 %
Fajkürt 3 0.15 %
Valkház 3 0.15 %
Érsekújvár 499 26.06 %
Nagysurány 267 13.94 %
Mánya 120 6.27 %
Komját 119 6.21 %
Zsitvafödémes 85 4.44 %
Tótmegyer 82 4.28 %
Bánkeszi 57 2.98 %
Csornok 46 2.40 %
Komáromszemere 44 2.30 %
Özdöge 41 2.14 %
Nyitramalomszeg 40 2.09 %
Gyarak 40 2.09 %
Újlót 39 2.04 %
Hull 38 1.98 %
Ohaj 37 1.93 %
Rendve 35 1.83 %
Szencse 35 1.83 %
Barsfüss 32 1.67 %
Udvard 30 1.57 %
Kolta 25 1.31 %
Tardoskedd 24 1.25 %
Jászfalu 22 1.15 %
Nyitranagykér 21 1.10 %
Dögös 21 1.10 %
Szentmihályúr 19 0.99 %
Jattó 15 0.78 %
Fajkürt 14 0.73 %
Kisbaromlak 11 0.57 %
Valkház 11 0.57 %
Andód 9 0.47 %
Szímő 8 0.42 %
Komáromcsehi 8 0.42 %
Barsbaracska 4 0.21 %
Kamocsa 3 0.16 %
Pozba 2 0.10 %
Zsitvabesenyő 1 0.05 %
Érsekújvár 618 28.43 %
Bánkeszi 392 18.03 %
Nagysurány 324 14.90 %
Komját 86 3.96 %
Tótmegyer 81 3.73 %
Tardoskedd 48 2.21 %
Mánya 46 2.12 %
Zsitvafödémes 42 1.93 %
Ohaj 40 1.84 %
Újlót 34 1.56 %
Nyitramalomszeg 32 1.47 %
Jattó 32 1.47 %
Gyarak 29 1.33 %
Jászfalu 28 1.29 %
Szencse 28 1.29 %
Rendve 26 1.20 %
Udvard 26 1.20 %
Barsfüss 24 1.10 %
Nyitranagykér 21 0.97 %
Hull 21 0.97 %
Csornok 21 0.97 %
Dögös 20 0.92 %
Özdöge 19 0.87 %
Andód 17 0.78 %
Valkház 16 0.74 %
Komáromszemere 16 0.74 %
Kolta 16 0.74 %
Kisbaromlak 15 0.69 %
Szentmihályúr 10 0.46 %
Zsitvabesenyő 8 0.37 %
Barsbaracska 7 0.32 %
Fajkürt 7 0.32 %
Szímő 6 0.28 %
Pozba 4 0.18 %
Komáromcsehi 3 0.14 %
Kamocsa 2 0.09 %
Érsekújvár 802 36.04 %
Szímő 240 10.79 %
Udvard 225 10.11 %
Tardoskedd 188 8.45 %
Kamocsa 167 7.51 %
Nyitranagykér 124 5.57 %
Andód 100 4.49 %
Zsitvabesenyő 66 2.97 %
Pozba 58 2.61 %
Barsbaracska 39 1.75 %
Nagysurány 17 0.76 %
Kolta 11 0.49 %
Újlót 10 0.45 %
Szentmihályúr 8 0.36 %
Komját 8 0.36 %
Komáromszemere 6 0.27 %
Bánkeszi 6 0.27 %
Kisbaromlak 5 0.22 %
Nyitramalomszeg 5 0.22 %
Jászfalu 5 0.22 %
Jattó 4 0.18 %
Tótmegyer 4 0.18 %
Dögös 4 0.18 %
Komáromcsehi 3 0.13 %
Szencse 3 0.13 %
Zsitvafödémes 3 0.13 %
Hull 3 0.13 %
Valkház 3 0.13 %
Csornok 2 0.09 %
Özdöge 2 0.09 %
Gyarak 1 0.04 %
Ohaj 1 0.04 %
Mánya 1 0.04 %
Barsfüss 0 0.00 %
Rendve 0 0.00 %
Fajkürt 0 0.00 %
Érsekújvár 1 186 28.31 %
Nagysurány 483 11.53 %
Komját 216 5.16 %
Bánkeszi 152 3.63 %
Tótmegyer 148 3.53 %
Udvard 142 3.39 %
Tardoskedd 118 2.82 %
Mánya 112 2.67 %
Özdöge 105 2.51 %
Újlót 101 2.41 %
Szencse 91 2.17 %
Ohaj 84 2.00 %
Nyitranagykér 82 1.96 %
Zsitvafödémes 82 1.96 %
Nyitramalomszeg 76 1.81 %
Gyarak 71 1.69 %
Szímő 70 1.67 %
Komáromszemere 70 1.67 %
Hull 70 1.67 %
Dögös 65 1.55 %
Jattó 65 1.55 %
Szentmihályúr 64 1.53 %
Fajkürt 63 1.50 %
Kolta 61 1.46 %
Jászfalu 59 1.41 %
Barsfüss 51 1.22 %
Rendve 49 1.17 %
Csornok 44 1.05 %
Komáromcsehi 44 1.05 %
Kisbaromlak 40 0.95 %
Pozba 35 0.84 %
Valkház 34 0.81 %
Kamocsa 33 0.79 %
Andód 31 0.74 %
Zsitvabesenyő 28 0.67 %
Barsbaracska 20 0.48 %
Érsekújvár 1 374 52.36 %
Nagysurány 198 7.55 %
Bánkeszi 92 3.51 %
Tótmegyer 84 3.20 %
Komját 53 2.02 %
Udvard 46 1.75 %
Szencse 46 1.75 %
Mánya 41 1.56 %
Újlót 38 1.45 %
Tardoskedd 38 1.45 %
Barsfüss 38 1.45 %
Hull 37 1.41 %
Ohaj 36 1.37 %
Zsitvafödémes 35 1.33 %
Nyitranagykér 34 1.30 %
Jattó 33 1.26 %
Andód 30 1.14 %
Jászfalu 27 1.03 %
Nyitramalomszeg 26 0.99 %
Kolta 24 0.91 %
Gyarak 24 0.91 %
Dögös 23 0.88 %
Rendve 20 0.76 %
Fajkürt 17 0.65 %
Csornok 17 0.65 %
Komáromszemere 17 0.65 %
Özdöge 17 0.65 %
Szímő 15 0.57 %
Kisbaromlak 13 0.50 %
Valkház 13 0.50 %
Pozba 10 0.38 %
Szentmihályúr 9 0.34 %
Komáromcsehi 9 0.34 %
Zsitvabesenyő 9 0.34 %
Barsbaracska 6 0.23 %
Kamocsa 6 0.23 %
Érsekújvár 1 846 61.82 %
Komját 223 7.47 %
Nagysurány 155 5.19 %
Bánkeszi 85 2.85 %
Tótmegyer 73 2.44 %
Udvard 59 1.98 %
Nyitranagykér 51 1.71 %
Tardoskedd 43 1.44 %
Andód 43 1.44 %
Zsitvafödémes 33 1.11 %
Újlót 29 0.97 %
Jászfalu 26 0.87 %
Mánya 24 0.80 %
Komáromszemere 24 0.80 %
Dögös 22 0.74 %
Nyitramalomszeg 22 0.74 %
Csornok 21 0.70 %
Özdöge 16 0.54 %
Barsfüss 16 0.54 %
Szímő 15 0.50 %
Hull 15 0.50 %
Jattó 14 0.47 %
Szencse 13 0.44 %
Ohaj 12 0.40 %
Kamocsa 12 0.40 %
Zsitvabesenyő 12 0.40 %
Rendve 12 0.40 %
Gyarak 11 0.37 %
Szentmihályúr 11 0.37 %
Kolta 9 0.30 %
Kisbaromlak 8 0.27 %
Barsbaracska 7 0.23 %
Fajkürt 6 0.20 %
Valkház 6 0.20 %
Pozba 4 0.13 %
Komáromcsehi 3 0.10 %
Érsekújvár 119 44.24 %
Udvard 24 8.92 %
Nagysurány 15 5.58 %
Tótmegyer 12 4.46 %
Bánkeszi 8 2.97 %
Újlót 7 2.60 %
Mánya 7 2.60 %
Kolta 6 2.23 %
Nyitranagykér 5 1.86 %
Komját 5 1.86 %
Zsitvafödémes 5 1.86 %
Tardoskedd 4 1.49 %
Nyitramalomszeg 3 1.12 %
Fajkürt 3 1.12 %
Özdöge 3 1.12 %
Barsbaracska 3 1.12 %
Szencse 3 1.12 %
Komáromszemere 3 1.12 %
Rendve 3 1.12 %
Dögös 3 1.12 %
Andód 2 0.74 %
Szentmihályúr 2 0.74 %
Jattó 2 0.74 %
Barsfüss 2 0.74 %
Zsitvabesenyő 2 0.74 %
Ohaj 2 0.74 %
Kamocsa 2 0.74 %
Komáromcsehi 2 0.74 %
Pozba 1 0.37 %
Gyarak 1 0.37 %
Jászfalu 1 0.37 %
Hull 1 0.37 %
Csornok 1 0.37 %
Valkház 1 0.37 %
Szímő 1 0.37 %
Kisbaromlak 0 0.00 %
Választások eredményeinek változása százalékban
Párt neve Voksok Arány
VPN
8551 32.16%
Együttélés-MKDM
6507 24.48%
KSČ
3690 13.88%
SNS
2304 8.67%
KDH
1405 5.28%
SZ
1209 4.55%
DS
907 3.41%
SD
824 3.10%
SSL
396 1.49%
SPV
383 1.44%
SB
113 0.43%
HČSP
109 0.41%
Egyéb
187 0.70%
Érvényes szavazatok 26585
Együttélés-MKDM
5663 25.23%
HZDS
4579 20.40%
SDĽ
3238 14.43%
SDSS
1601 7.13%
Magyar Polgári Párt
1494 6.66%
SNS
1447 6.45%
ODÚ
1141 5.08%
DS-ODS
722 3.22%
KDH
685 3.05%
SZS
500 2.23%
SZ
405 1.80%
KSS
193 0.86%
SKDH
193 0.86%
SPI
133 0.59%
ZPR-RČS
105 0.47%
Egyéb
346 1.54%
Érvényes szavazatok 22445
MK
6896 30.93%
HZDS-RSS
3662 16.43%
SP-VOĽBA
3251 14.58%
2591 11.62%
ZRS
1415 6.35%
DS
1076 4.83%
SNS
843 3.78%
KDH
730 3.27%
KSS
611 2.74%
SPK
326 1.46%
HZPCS
323 1.45%
NS
236 1.06%
KSÚ
215 0.96%
Egyéb
119 0.53%
Érvényes szavazatok 22294
SDK
9912 35.60%
MKP
6603 23.71%
SDĽ
4276 15.36%
HZDS
3279 11.78%
SOP
1618 5.81%
SNS
1164 4.18%
KSS
455 1.63%
MLHZP
145 0.52%
NSK
115 0.41%
Egyéb
278 1.00%
Érvényes szavazatok 27845
MKP
9213 38.70%
SDKU
3488 14.65%
SMER
2606 10.95%
ANO
2439 10.25%
HZDS
1988 8.35%
KSS
821 3.45%
KDH
670 2.81%
SNS
573 2.41%
HZD
463 1.94%
SDA
330 1.39%
PSNS
251 1.05%
NOSNP
209 0.88%
SDĽ
200 0.84%
SZS
193 0.81%
Egyéb
361 1.52%
Érvényes szavazatok 23805
MKP
7219 39.90%
SMER
3577 19.77%
SDKU DS
3191 17.64%
SNS
1122 6.20%
ĽS HZDS
795 4.39%
SF
588 3.25%
KDH
527 2.91%
KSS
468 2.59%
ANO
242 1.34%
Egyéb
364 2.01%
Érvényes szavazatok 18093
Most-Híd
5209 26.31%
SMER
3912 19.76%
SDKU DS
3540 17.88%
SaS
2733 13.81%
MKP
1804 9.11%
SNS
692 3.50%
KDH
651 3.29%
SDĽ
376 1.90%
ĽS HZDS
369 1.86%
KSS
111 0.56%
LSNS
107 0.54%
Paliho Kapurkova
100 0.51%
Egyéb
191 0.96%
Érvényes szavazatok 19795
SMER SD
5172 28.23%
Most-Híd
4737 25.86%
MKP
1696 9.26%
OĽaNO
1330 7.26%
SDKU DS
1283 7.00%
SaS
1230 6.71%
KDH
848 4.63%
SNS
483 2.64%
99 Percent
292 1.59%
SSS NM
220 1.20%
Zmena zdola DU
197 1.08%
LSNS
159 0.87%
ĽS HZDS
124 0.68%
PaS
118 0.64%
KSS
111 0.61%
Egyéb
320 1.75%
Érvényes szavazatok 18320
Most-Híd
3683 20.10%
SMER SD
3469 18.93%
SaS
2202 12.02%
OĽANO-NOVA
1842 10.05%
MKP
1687 9.21%
SME RODINA
1475 8.05%
SNS
1040 5.68%
LSNS
1027 5.60%
#SIEŤ
876 4.78%
KDH
389 2.12%
SZS
152 0.83%
SKOK!
139 0.76%
KSS
88 0.48%
Egyéb
254 1.39%
Érvényes szavazatok 18323
Érsekújvári járás
Szlovákia

Bejelentések