Erdőszelestény

Erdőszelestény a Balassagyarmati-medence keleti részén, a Kürtös-patak jobb partján, a Záhorai-patak mentén, 150 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Balassagyarmattól 7 km-re északnyugatra, Ipolyságtól 36 km-re keletre, Nagykürtöstől 12 km-re délre. Határa nagyrészt mezőgazdaságilag művelt terület, 2010-ben 63,4 %-át (1140 ha) szántóföldek, 18,2 %-át erdők (328 ha) és 4,8 %-át szőlők (87 ha) foglalták el. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1907-ben alakult Erdőmeg és Szelestény egyesítésével. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a Kékkői járás része lett. 1939-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Balassagyarmati járás). 1949-1960 között ismét a Kékkői járáshoz, 1960-1968 között pedig a Losonci járáshoz tartozott. Területe 1910/38-hoz képest (17,85 km²) csak kismértékben változott (2011-ben 17,98 km²), amikor 1950 után az Ipoly szabályozásával és az államhatár kiigazításával területe 13 hektárral (0,7 %-kal) gyarapodott.

Népesség

A községnek 2011-ben 677 lakosa volt, melynek 93,2 %-a volt szlovák és 4,4 %-a magyar nemzetiségű (5,2 %-a magyar anyanyelvű). Erdőszelestény az Ipoly-völgyi magyar nyelvterületen belül szlovák nyelvszigetet alkot. A 19. század végén Erdőmeg többségében szlovák (1880-ban 72,5 %), Szelestény pedig magyar (1880-ban 59,7 %, 1900-ban 77 %) lakosságú település volt. Bővebben

Történelem

Erdőmeg első írásos említése 1236-ból származik, ekkor „Zachara” néven szerepelt. Neve szláv eredetű, 1404-ből ismert magyar alakban Erdőhát (Erdeuhath) néven is. A 15.-17. században a Balassi család volt a falu legnagyobb birtokosa. 1566-ban már a töröknek adózott, ekkor 21 portája volt. Lakói a 16. század második felében evangélikus hitre tértek. 1599. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Erdőmeg evangélikus temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban. A Hétfájdalmú Szűzanyának szentelt római katolikus temploma 2000-ben épült. Szelestény római katolikus kápolnáját 1934-ben építették.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Zahorcze. Tót falu Hont Várm. földes Urai Gr. Balassa, és Gr. Zichy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szilhez közel, mellynek filiája; határja középszerű, legelője, ’s fája van elég. SZELESTYÉN. Tót falu hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Zsilyhez nem meszsze, mellynek filiája; határja jeles, szőleje középszerű, fája, legelője elég van. PODLUSÁN. Szabad puszta Hont Vármegyében, földes Urai Gróf Balassa, és Gróf Zichy Uraságok, fekszik Zsilyhez nem meszsze, mellynek filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Záhora, Honth vm. magyar-tót falu, ut. p. B. Gyarmathoz 3/4 mfd., 139 kath., 271 evang. lak. F. u. gr. Zichy és b. Balassa. Szelestyén, puszta, Honth vmegyében, Zsély fil. 54 kath. 128 evang. lak. Podluzsán, népes puszta, Hont vmegyében, Zsély fil., 191 kath., 6 evang. magyar lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Erdőmeg, azelőtt Zahora, a Kürtös patak mellett fekvő tót-magyar kisközség, 92 házzal és 476 túlnyomóan ág. ev. lakossal; vasúti állomása, távírója és postája Balassagyarmat. a mult század elején a gróf Zichy és a báró Balassa családok voltak a földesurai; jelenleg a gróf Zichy-féle szeniorátusnak és Somogyi Albertnek van itt nagyobb birtoka. A község temploma 1852-ben épült. Bővebben

Helységnévtár

Zahora, [Podluzsány p.], rk. 252 Zsely Nógrádm., ág. 337 Balassa-Gyarmat, izr. 18 Ipolyság. Szelestyény (Szelestye), rk. 58 Zsely Nógrádm., ág. 76 Balassa-Gyarmat, izr. - Ipolyság.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Erdőszelestény. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Alsópodluzsány, Erdőmeg, Felsőpodluzsány, Ötörészmajor. A község területe 3102 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 856.