Dunacsún

Dunacsún a Kisalföld nyugati peremén, a Lajtazug (Fenyér) kistájon, 130 méteres tengerszint feletti magasságban, a Duna (Körtvélyesi-víztároló) jobb partján fekszik, Pozsony központjától 19 km-re délkeletre, Mosonmagyaróvártól 21 km-re északnyugatra, a szlovák-magyar-osztrák hármashatárnál. Dunacsúnnál ágazik el a Mosoni-Duna-ág és a Bősi-üzemvízcsatorna (a településtől keletre 1992-ben megépült zárógátnál és duzzasztóműnél). Bővebben

Közigazgatás

1972-ig önálló község, azóta Pozsony városrésze a Pozsony-V. járás részeként. 1947-ig kisközségként Moson vármegye (1923-tól Győr, Moson és Pozsony egyesített vármegye) Rajkai járásához tartozott. Trianon után Magyarország része maradt, de területe megváltozott; az új csehszlovák-magyar határt a Duna főmedre alkotta, a folyó bal partjára eső határrészét (melyet ma a víztároló vize borít) Csehszlovákiához csatolták (ma Szemet községhez tartozik), míg a korábban Gútorhoz tartozó Gútori-szigetet (melynek nagy része szintén víz alá került 1992-ben) Dunacsúnhoz csatolták. Bővebben

Népesség

Dunacsún volt Pozsony legkisebb népességű városrésze 2011-ben, ekkor 1010 lakosa volt, melynek 74,6 %-a volt szlovák, 12,3 %-a horvát és 6,5 %-a (66 fő) magyar nemzetiségű. 1910-ben 688, 1941-ben 782, 1961-ben pedig 698 lakosa volt. 1991-2011 között népessége folyamatosan, de viszonylag mérsékelt ütemben növekedett (23,8 %-os gyarapodás két évtized alatt, 816 főről 1010-re), a Pozsony belsőbb kerületeiből történő tömeges beköltözés révén azonban 2011-2016 között már ugrásszerű, 38,8 %-os gyarapodás (1010 főről 1402-re) figyelhető meg. Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1232-ből származik, ekkor „Chun” formában említik. Nevét a magyar „csúnya” és a cseh „čuna” (disznó) szóból egyaránt eredeztetik. Első lakosai szlávok és magyarok voltak, a tatárjárás után a német lakosság került túlsúlyba. A 14. század végén a pestisjárvány pusztításai után újra német telepesek érkeztek a faluba. A 15. század óta ismert német neve is (Schandorf), mely elsőként egy 1451-es okiratban (Swndorf formában) szerepelt. Bővebben

Mai jelentősége

Dunacsún egyike Pozsony legkisebb és legkevésbé városiasodott településrészeinek, bár (elsősorban 2010 óta) rohamosan szuburbanizálódik. A településen szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Szent Mihálynak szentelt római katolikus temploma 1783-ban épült késő barokk stílusban. Kúriája klasszicista stílusban épült a 18. század végén. Központjától 2,5 km-re keletre épült fel az 1992-re befejezett dunacsúni zárógát és duzzasztómű, mely mellett 1995-96-ban hozták létre az ország legnagyobb vízisport-központját. Határában található az 1988-ban létrehozott Ostrovné lúčky rezervátum (54,93 ha), a Dunai rétek Természetvédelmi Terület része.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSUNY. Sandorf. Elegyes falu Mosony Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Duna vize mellett, Oroszvárhoz mintegy fél mértföldnyire, kies helyen, határja homokos, de közép termésű, legelője a’ Dunántúl vagyon, és Guton, Posony Vármegyebéli falunak határjában, réttyei középszerű szénát teremnek, erdeje elegendő volt, míg ki nem vagdalták, vagyonnyaikat jó áron eladhattyák a’ lakosok, de földgyeit, réttyeit, és erdejét is a’ Duna gyakorta elszokta önteni, melly miatt harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csuny, (Sandorf), horváth falu, Moson vgyében, a Duna mellett, ut. p. Rajka. Lakja 650 kath., 20 evang., kath. paroch. templommal. A lakosok birnak 41 1/8 telek után 276 h. harmadik, 552 h. negyedik osztályu szántóföldet, 146 h. rétet. A gazdák főleg csak lovakat és teheneket tartanak. Van 4 vizimalma, derék uradalmi épülete. Birja gr. Zichy Manó; de a Zsitvay család is bir egy nemes udvart.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Az országútról letérve, a Duna partján fekvő Csúnyhoz érünk, a hol ennekelőtte szintén több köznemes lakott, de jelenleg maradékuk sincs. Határa az oroszvári Henckel-Donnersmark-féle uradalomnak egyik kerülete. Csúnynak leghíresebb birtokosa az a Szapáry Péter volt, ki 1657-ben a csákvári ütközetben három sebet kapván, török fogságba esett, melyben négy évig sínylett, míg 22.000 magyar aranyforint (közadakozás utján összegyűlt) váltságdíjért szabadságát vissza nem nyerte. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Dunacsún, Csún, Schandorf, v. Moson vm. (Čunovo, Szl.): plébánia a v. győri egyhm. magyaróvári esp. ker-ében. - 1232: Chun. Tp-át 1232 e. Szt Mihály tiszt. sztelték, a mait 1783: építették. - 1947: csatolták CS-hoz mint Pozsony hídfőjét. Kegyura 1880: Henckel Laura grnő. Anyanyelve 1840: horvát. ** Búzás kz. 274.

Helységnévtár

Csúny (Schandorf), RK. 665 Győr.