Divény

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DÉVÉN. vagy Divin. Magyar Mező Város, és omlott Vár Nógrad Vármegyében, földes Ura Gróf Zichy, és G. Balassa Uraságok, lakosai katolikusok, és tótok, fekszik Losontzhoz 2 1/2. mértföldre, határja középszerű hutája is van, fája mind a’ kétféle elég, legelővel együtt egyéb tulajdonságaira nézve, lásd Alsó Ludányt, mellyhez hasonló, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Divény, tót mezőváros, Nógrád vármegyében, mély, de kiterjedt völgyben, magas hegyre épült régi várának romjai alatt, ut. p. Losonczhoz északra 2 mfdnyire. Határa róna és hegyes s 4550 hold; mellyből 102 hold beltelek, 2434 hold szántóföld, 362 hold rét, 42 hold gyümölcsös, 1618 hold erdő, 65 hold legelő, 19 hold árkos tér. Ezekől ismét urbériség 14 telek után 400 szántó, 60 rét, 15 árkos; irtványi szántó 1842 hold, rét 210 hold; majorsági beltelek 61, szántó 192, rét 92, gyümölcsös 42, erdő 1618, legelő 65, árkos 4 hold. Szántóföldjei dombokon, sőt magas hegyeken, agyagosok, kövesek, buzát, áprát, zabot, burgonyát, ázalékot teremnek. – Rétjei, csatornákkal átmetszve igen termékenyek és jó szénát adnak. Hajdan szőlőt is müvelt, de most gyümölcsösnek használtatik. Erdejének északi része bikk, déli és nyugoti része makkot és gubacsot termő tölgyfákból áll. A lakosok irtványaikon nyáron át számos juhot tartanak, de őszszel jobbára eladják a szűk takarmány miatt. Juhturója a liptaival vetekedik. A lakosok foglalatossága ezenkivül kereskedés mészszel, abroncsokkal, rostákkal, és a fuvarozás. Népessége 1399, mellyből r. kath. 1393, ágostai 3, zsidó 3. A tomanovai pusztából és a budalehotai völgyből jön két patak, melly a város felett egyesülvén, jó nagy patakot képez, s itt 2 malmot hajtván, a Háji puszta mellett a Krivány patakba szakad. A város nyugoti oldalán, külön álló, magas, kősziklás hegyek láthatók, mellyeknek elsőjén van a Balassa nemzetség várromja.