SK
BA
.....

Dévény

Város

címer zászló
203 10% magyar 1910
40 2% magyar 2011
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Devín
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Pozsony vármegye
Pozsonyi járás
nagyközség
Más földrajzi nevek:
Anjelské Záhrady, Benčík, Benčíkov les, Biela hora, Biela studnička, Breh, Brezovica, Červená cesta, Čierna ba...
Koordináták:
48.17335510, 16.98660278
Terület:
14,01 km2
Rang:
város
Tszf. magasság:
158 m
Körzethívószám:
+421 (0) 2
Irányítószám:
84110
Település kód:
529401
Szervezeti azonosító:
603422
Adóazonosító:

Dévény a Kárpát-medence nyugati kapujában, a Duna bal partján, a Morva torkolatánál, a Dévényi-kapu (Porta Hungarica) nyugati bejáratánál fekszik, a szlovák-osztrák határon, 158 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kis-Kárpátok részét képező Dévényi-hegycsoportnak a nyugati lábánál, Pozsony központjától 12 km-re nyugatra. Határa a Dévényi-hegycsoport nagyrészt mészkőből álló hegyvidékének nagy részét magába foglalja, annak legmagasabb pontja, a Dévényi-tető (Devýnska Kobyla, 514 m) Dévény és Dévényújfalu határán emelkedik. Határának több mint felét (2010-ben 58,6 %-át – 819 ha) erdő borítja, a kertek 84 hektárt (6,0 %), a szőlők 79 hektárt (5,7 %), a vízfelületek pedig 85 hektárt (6,1 %) foglalnak el. A két folyó összefolyásánál található 195 méteres (60 méterrel a Duna fölé magasodó) sziklaszirten állnak Dévény várának romjai, a várhegy lábánál terül el a település központja. A Duna bal partján a Károlyfalu felé vezető út mentén a központtól 3 km-re keletre találjuk Kőbányatelep (Kameňolom), 4,5 km-re pedig Kráľova hora településrészeket. Dévényt mellékutak kötik össze Dévényújfaluval (4,5 km), valamint Károlyfalun (8 km) keresztül Pozsony központjával és hajójárat Pozsonnyal, valamint az ausztriai Hainburggal. Északról Dévényújfalu, északkeletről Pozsonyhidegkút, délkeletről Károlyfalu pozsonyi városrészekkel, nyugatról Engelhartstetten, délről pedig Hainburg an der Donau és Wolfsthal ausztriai községekkel határos. Nyugati határát a Morva, déli határát a Duna középvonala képezi, mely egyben államhatárt alkot Szlovákia és Ausztria között.

Közigazgatás

1946-ig önálló község, azóta Pozsony városrésze, 1972-től a IV. körzet (obvod), 1996-tól a Pozsony – IV. járás részeként. 1920-ig nagyközségként (1871-ig mezővárosként) Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Pozsonyi járáshoz. 1938. októberétől 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz csatolták (Alsó-Duna tartomány, Bruck an der Leitha járás). Pozsonyhoz csatolása után 1949-1954 között a XIII. kerületet alkotta, 1954-1960 között az I. körzet része volt (az Óvárossal, Károlyfaluval és 1957-ig Pozsonyligetfaluval), 1960-1972 között pedig Károlyfaluval együtt alkotta a VI. kerületet. Területe a 20. század folyamán jelentős mértékben csökkent: 1922-ben az új államhatár megvonásakor a Dunán túlra eső határrészeit Ausztriához csatolták, ezzel korábbi határának csaknem egyötödét elveszítette (területe 23,24 km²-ről 18,91 km²-re csökkent). 1938-ban az új német-szlovák határ kijelölésekor a korábban Dévényhez tartozó Károlyfalu Csehszlovákiában maradt (1939-től a Szlovák Állam része lett), területe ezzel tovább csökkent, mivel 1945-ben, amikor Dévény visszakerült Csehszlovákiához, Károlyfalut már Pozsonyhoz csatolták. Területe 2001-ben 13,98 km², 2011-ben 14,01 km² volt.

Népesség

Dévénynek 2011-ben 1096 lakosa volt, ezzel Pozsony második legkisebb népességű városrésze volt Horvátjárfalu után. 2011-ben lakosságának 92,7 %-a volt szlovák és 1,6 %-a (18 fő) magyar nemzetiségű. A település 1930-ig német többségű volt, a németek aránya 1880-1930 között folyamatosan csökkent (1880-ban 71,2 %, 1910-ben 63,3 %, 1921-ben 49,8 %, 1930-ban 37,4 %), a (cseh)szlovákoké pedig folyamatosan emelkedett (az 1880-as 19,8 %-ról 1930-ig 53,0 %-ra). A magyarok száma és aránya sosem volt számottevő (1910-ben 9,8 %, 1930-ban 4,0 %). Miután 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához a német megszállás alól, teljes megmaradt német lakosságát kitelepítették (nagy részük már korábban elmenekült), ezzel alapvetően megváltoztatva a település nemzetiségi arculatát. A népességének nagy részét elvesztett és egynemzetiségűvé vált településnek még 1980-ban (1093 fő) is kevesebb, mint feleannyi lakosa volt, mint 1930-ban (2365 fő). 1980-1991 között drasztikus mértékben, 29,5 %-kal csökkent népessége (1093 főről 771 főre), majd a rendszerváltás utáni első két évtizedben mérsékelt, de folyamatos növekedés kezdődött. A szuburbanizáció felgyorsulásával 2010 után a falusias jellegű, szép fekvésű városrész népessége is ugrásszerű növekedésnek indult (40,3 %-os növekedés 2011-2017 között, 1096 főről 1538 főre). 1921-ben lakosságának 94,9 %-a római katolikus és 4,5 %-a evangélikus vallású volt, 2011-ben a római katolikusok a népesség 48,7 %-át, a felekezeten kívüliek 34,6 %-át, az evangélikusok pedig 4,7 %-át tették ki. 2011-ben a váorsrész népességének 80 %-a (876 fő) élt a településközpontban, Kőbányatelep lakossága 19 fő, Kráľova horáé 73 fő, Nad Devínom településrészé pedig 128 fő volt. Népsűrűsége 2011-ben (78,2 fő/km²) a pozsonyi városrészek közül a 3. legalacsonyabb volt.

Történelem

Dévény története összefonódik a történelmi Magyarország határán épült dévényi váréval. A stratégiailag jelentős helyen, a római limes és a Borostyánút mentén fekvő település az ókorban is lakott hely volt (kelta, majd germán lakossággal). A 4. században, Valentinianus császár uralma alatt épült fel a dévényi vár legrégebbi része, az északi sánc. A honfoglaláskor már állt itt egy szláv palánkvár, ezt Bél Mátyás azonosította a fuldai kolostor krónikáiban, a 864. évi, szlávok elleni frank hadjárat leírásában szereplő, Rastislav fejedelem birtokában lévő várral, „Dowinával”. A régészeti kutatások egy 9. századi templom alapjait is feltárták, a 19. század óta a szlovák nacionalisták Dévényt Szent Cirill és Metód tevékenységével kötik össze. Nevét a szláv „Děva” (szűz, hajadon) szóból származtatják (tkp. „egy Deva nevű személy vára”). A 13. században a régi palánkvár helyén épült fel az Árpád-kori kővár, mely kezdetben egyetlen őrtoronyból állt. 1234-ben a várat Babenbergi Frigyes osztrák herceg elfoglalta, de hamarosan békét kötött IV. Bélával és kivonult a környékről. 1271-ben II. Ottokár cseh király foglalta el egy időre. A falut a 13. században felépült határvár szolgálófalujaként 1327-ben villa Thebyn néven említik először, de szőlőhegyéről már 1254-ből tudomásunk van. Első privilégiumát 1362-ben Nagy Lajostól kapta, 1397-ben már önálló plébánia volt Szűz Mária tiszteletére szentelt templomával. 1288-ban a várat Dywen alakban említik az okiratok. 1301-1323 között egész Pozsony vármegyével az osztrák Tellesbrunni család igazgatta, majd a pozsonyi várispánság birtokába került. 1386-89 között a vár a cseh őrgrófoké, majd Lessel Hering báróé, 1414-ben pedig Garai Miklós nádorispán szerezte meg. A Garaiak uralma alatt épült fel a középső vár a Garai-palotával. Német neve (Theben) egy 1474-es oklevélben fordul elő először. Mátyás király a Bazini és Szentgyörgyi családnak adományozta, a 16. század elején pedig az ecsedi Báthoryak szerezték meg, akik tovább bővítették a reneszánsz palotát (itt hunyt el 1530-ban a „sánta” Báthory István nádor). A váruradalom részét alkotó falu a 15. században állandó vásárokat tartó földesúri városkává fejlődött. 1565-ben mezővárosi privilégiumokat kapott, évi két vásár és hetipiac tartására. 1605-ben a vár a császár birtokába került, négy évvel később azonban már a Keglevichek zálogbirtoka volt. 1616-ban Dévény lakói fellázadtak a Keglevich család uralma ellen. 1620-ban Bethlen Gábor hadai ostrom nélkül foglalták el, de már a következő évben visszafoglalták a császáriak. 1635-től a vár a Pálffy család birtokába került. 1683-ban a Bécs ellen vonuló oszmán hadak felgyújtották Dévényt, de a várat nem tudták bevenni. 1688-ban I. Lipót császár megerősítette a mezőváros privilégiumait. A 17. században alakult meg a halászok céhe, ezt a 18. században a hajósok, szőlőgazdák, fazekasok és szabók céhei követték. A Rákóczi-szabadságharc idején a császárhű erők biztos támaszpontja volt a vár, később azonban elveszítette katonai jelentőségét, de továbbra is a Pálffyak birtokközpontja maradt. 1715-ben 166 porta volt a mezővárosban. 1786-ban fonalgyártó manufaktúra létesült (1791-ig). Az Ausztria és Magyarország határán fekvő városban vámhivatal is működött. 1809-ben a Pozsony ellen vonuló napóleoni csapatok Dévényt is megszállták és felrobbantották a várat, romjainak nagy részét a következő évtizedekben széthordták építkezésekhez. 1828-ban 229 háza és 1521 lakosa volt. 1836. április 24-én Ľudovít Štúr és diáktársai „nemzeti zarándoklata” a dévényi várhoz a szlovák nemzeti mozgalom zászlóbontása volt. 1841-ben az egész település leégett. 1851-ben Fényes Elek geográfiai szótárában Dévény fazekasiparát, baracktermesztését és folyami kereskedelmét emeli ki, de megemlíti vendégfogadóját és serházát is. 1871-ben a mezővárosok megszüntetésével Dévény nagyközségi rangot kapott. Lakói szőlő- és gyümölcstermesztéssel, fazekasiparral, borászkodással (ribizlibora is híres volt), dunai hajózással foglalkoztak, illetve a Lafranconi-féle gránitkőfejtőben dolgoztak. Az itt termett gyümölcsöket (főként barackot és ribizlit) hajón szállították a bécsi piac ellátására. 1891-ben 1867 lakosa volt. 1896-ban a Millenium alkalmából a dévényi vár fokán felavatták a honfoglalási emlékművet. A 20. század első felében a pozsonyiak népszerű kirándulóhelyévé vált. 1910-ben 2063 lakosának csaknem kétharmada német nemzetiségű volt. 1920-ig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. Az új határ megvonásával 1922-ben a Duna jobb partjára eső határrészeit (összesen 433 hektár területet) elveszítette, ma Hainburg an der Donau (Jägerhaussiedlung) és Wolfsburg községekhez tartoznak. 1921. januárjában felrobbantották a milleniumi emlékművet. Az első köztársaság idején szláv történelmi emlékhelyet hoztak létre a dévényi várban, mely számos tömegrendezvény színhelye volt (1927-ben nemzeti zarándoklat Szent Cirill születésének 1100. évfordulóján, 1936-ban Sokol-ünnepség). 1935-36-ban új iskolát építettek a községben. 1938. októberében a müncheni egyezmény után a náci Németország (Pozsonyligetfaluval együtt) Dévényt is annektálta, bár a korábban hozzá tartozó Károlyfalu Csehszlovákia (1939. márciusától a szlovák bábállam) része maradt. Az akkori államhatár ugyanakkor nem egyezett meg a mai Dévény-Károlyfalu határral, mivel a károlyfalui szőlőhegy (Dlhé diely) nyugati egyharmada Dévény része maradt. A német uralom idején a Theben (an der March) névre átkeresztelt községet rendszeres kompjárat kötötte össze Hainburggal, valamint autóbuszjárat (Pozsonyon keresztül) Pozsonyligetfaluval, ekkor építették az amfiteátrumot is a várhegy oldalában. 1939. május 29-én itt rendezték meg a határon túli németek találkozóját (az úgynevezett „határország-találkozót”). A szlovák nyelvű oktatás megszűnt. A község 1945. április 5-én szabadult fel, július 5-én „Össz-szláv nap”-ra került sor a dévényi várban, de az 1950-es évek elejétől a Cirill és Metód napi emlékünnepségek fokozatosan megszűntek. 1945 után a falu megmaradt német lakosságát kitelepítették. 1946. április 1-jén hat másik községgel együtt Dévényt is Pozsonyhoz csatolták. 1961-ben a dévényi várat nemzeti kulturális emlékké nyilvánították, több évtizedes feltáró munka után az 1980-as években nyílt meg újra a látogatók számára. A hidegháború évtizedeiben a határsávba eső település hanyatlásnak indult, 1991-ben lakossága alig több, mint egynegyede volt az 1930-asnak, ugyanakkor falusias jellegét megőrizte, itt nem épültek lakótelepek (domborzati és stratégiai okokból) a szomszédos Dévényújfalutól, Pozsonyhidegkúttól és Károlyfalutól eltérően. 1989. december 10-án a „Nyilvánosság az Erőszak ellen” mozgalom tömegrendezvényén (dévény-hainburgi „zarándoklat”) több ezren vettek részt. A rendszerváltás után a lassan meginduló, 2010-től felgyorsuló szuburbanizáció révén itt is növekedésnek indult a lakosság száma. 2002-ben súlyos árvíz pusztított, a lakosság nagy részét ekkor kitelepítették. Az elmúlt években itt is megkezdődött az új utcák kiépítése a régi faluközpont feletti domboldalakon (Nad Devínom településrész).

Mai jelentősége

A falusias jellegű városrészben egy szlovák tannyelvű magániskola és egy óvoda működik. Kedvelt kirándulóhely (Dévényi-tető), vára országos jelentőségű műemlék (vármúzeum, reneszánsz palota romjai, nagymorva templom maradványai, őrtorony és kilátóhely, Dévényi-kapu, Morva-kapu). Szent Keresztnek (eredetileg Szűz Máriának) szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. 1677-ben és 1772-ben felújították, mai alakjában barokk és klasszicista jegyeket visel. A településen található két 17. századi (barokk és reneszánsz) kastély és a volt Zsigray-kúria (mely az óvodának ad otthont). Dévény gazdag szakrális kisemlékekben is: Maria Imaculata-, Szent Flórián-, Nepomuki Szent János-szobor, Szent Sebestyén és Rókus szobra, valamint több modern emlékművet is állítottak itt (Rastislav fejedelem szobra, „Szabadság kapuja”, Vasfüggöny-emlékmű). Határának nagy része 1976 óta a Kis-Kárpátok Tájvédelmi Körzet része. A Dévényi-tető 1964 óta 101 hektáros területen, a Fialková dolina (Ibolyák völgye) 1993 óta 20,5 hektáron, a Slovanský ostrov („Szláv-sziget”) pedig 2009 óta 35 hektáron természetvédelmi rezervátum.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DIVIN. Dévén Thében. Német Mező Város Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Posontól egy mértföldnyire, Morava vizének a’ Dunában való béfolyásánál. Hajdani Vára meglehetős vala, mellynek viszontagságait leírta Bél Mátyás is Notitia Hungariae novae T. II. pag. 252. Nevezetesítetik Bátori Istvánnak Magyar Ország hajdani Nádor Ispánnyának, I. Ferdinándnak uralkodása alatt itt történt haláláról, ’s eltemettetéséröl, határja szoross, de termékeny, bora meglehetős, eladásra Posonban jó alkalmatossága van, hegye Khoblnek neveztetik, jó tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Dévén, (Theben), Pozson m. német mváros. Fekszik Pozsontól 1 1/2 órányira, épen az ország határszélén, ott, hol a Morva zavaros habjai a Dunába ömlenek. Van egy kath. paroch. temploma, harminczad-hivatala a Dunaparton, vendégfogadója, és serháza. Szántóföldje felette kevés; rétje, legelője is szűk; de szőlőhegye tágas; erdeje elég. Lakosai, kik 1618 kath., 14 evangelikus, 21 zsidókra mennek, mesterséget folytatnak, sok gyümölcsöt termesztenek, (hires kiváltképen baraczkjok), cserépedényeket csinálnak, hajókáznak. Az edényekkel, gyümölcsökkel, és fával kereskedés nem megvetendő.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Híres főleg a dévényi Nagytető növényzete, melynek meszes talajában a pozsonyi hegyekétől sajátszerűen eltérő növényzet virúl. E hegy ormai és lejtői dús virágszőnyeggel borítvák nyaranta, s kevés hely van hazánkban, hol a természetkedvelő édesebb és zavartalanabb örömeket élvezhetne, mint itt, hol szemei messze elkalandozhatnak a tágas morva lapályon, a Duna mosolygó vidékén, a festői Lajtahegységen. (....) A Pozsony és Dévény kőzelében levő Lanfranconi-féle gránitkőfejtők a dunai partszabályozásokhoz szükségelt követ szolgáltatják; a múlt évben körűlbelűl 300 ezer köbmétert szállítottak. (....) A Morvának a Dunába való torkolatánál Dévény nagy kőbányákkal s a meredek hegyen álló gyönyörű várrommal, melynek tetején emelkedik az ezredévi ünnep alkalmából 1896-ban országos költségen állított emlék. Dévény az agyagipar egyik élénkebb helye.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dévény, a Dunától és a Morva folyótól alkotott félszigeten fekvő német nagyközség, 382 házzal és 2000 nagyobbrészt róm. kath. vallású lakossal. A vármegye egyik legrégibb községe és hajdan a dévényi vár tartozéka. Dévény a történetírók szerint már 864-ben morva határvár volt. 1233-ban Frigyes osztrák herczeg bevette és a várost fölégette. 1272-ben a cseh Ottokár foglalta el, de azután ismét Magyarországra szállott vissza. Zsigmond király korában az osztrák Hering László birta, kitől Garai Miklós nádor 8000 arany forintért váltotta vissza. A várat és a várost, tartozékaival együtt, 1414-ben Zsigmond király Garai Miklós nádornak adta el 12,000 arany frtért; egy évvel később még 12,000 arany forintot fizettetett vele. A XVI. század elején, a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai; e család kihaltával ismét királyi vár lett, melyet I. Ferdinánd Báthory István nádornak adományozott. II. Mátyás 1609-ben 400,000 r. forintért Keglevich Jánosnak adta el. Bethlen seregeinek a vár megadta magát, de 1621-ben Bouquoi osztrák vezér ismét elfoglalta. Később a Palocsaiak zálogbirtoka lett, kiktől 1635-ben Pálffy Pál nádor kiváltotta és a birtokra II. Ferdinándtól adományt nyert. Nagyváthi Szapora Antalnak is nagyobb birtoka volt itt, mely 1629-ben, ennek jogutóda, Patachich István végrendelete alapján, a pozsonyi jezsuita kollégiumra szállott. 1683-ban a törökök ostromolták, eredménytelenül. 1703-11 között a község háromszor leégett és a lakosok sok sanyarúságot szenvedtek hol a kuruczoktól, hol pedig a labanczoktól. 1809-ben az üresen álló várat a franczia csapatok légberöpítették. A várhegy hatalmas sziklaszirtjén, mely meredeken ereszkedik le a Morvába, áll a millenáris év alkalmából emelt Árpád-oszlop. Volt hajdan vámháza és harminczad-hivatala is. Ez az épület még ma is fennáll. Azonkívül itt van még a jezsuiták emeletes épülete, hol később ennek a rendnek sörháza volt. A község több szabadalomlevelet őriz. Az egyik II. Miksa király 1563-ból való kiváltságlevele, melylyel Mátyás király vásárszabadalmait kibővíti, II. Ferdinándnak 1617-ben és I. Lipótnak 1688-ban kelt levele, melylyek a város korábbi szabadalmait megerősítik. A község és a vár neve az idők folyamán, az oklevelekben többféle változatban szerepel. Legrégibb alakja Dyuen, azután Dévén, majd Dyven; német Theben nevét Mátyás királynak 1474-ben Pozsony városához intézett oklevelében Wolffgang von Theben nevében találjuk először említve. A község birtokában régi nagyságát hirdető több érdekes jelvény van. Így egy renaissance stilű díszes bíróbot 1621-ből, melynek nyelén az akkor előljárók neve olvasható. E nevek világosan bizonyítják, hogy a község akkor is német volt. Érdekes a pellengér-jelvény és a czéh-jelvény is; amaz kis fekete táblán nyitott szájból kilógó nyelvet ábrázol, melyet az átkozódók és rágalmazók nyakába akasztottak, lent "All hier ist die Lose Zunge" felirattal; emez a szőlőmívesek 1749-ben készűlt jelvénye. A községben levő katholikus templom árpádkori építmény. Régi írók szerint 974 körül Urolf passaui püspök itt püspökséget alapított. Tény, hogy 1397-ben itt már plébánia volt. A mai templom majdnem minden kornak a stilusát magán viseli. A templomon kívül megemlítendő a Zsigray-kápolna, melyet hajdan az itt lakott Zsigray nemesi család építtetett. A lakosok szépítő egyesületet, szőlőmívesczéhet és hajós-egyesületet tartanak fönn. 1841-ben az egész község leégett. Galgenberg nevű dűlője a rajta állott akasztófától vette nevét. Az akasztófa, melyet a mult század közepe táján rontottak le, mintegy négy méter magasságú, két gömbölyű téglaoszlopból állott, melyeket fent tölgyfagerenda kötött össze s ebbe horgok voltak erősítve. A községhez tartozó Károlyfalu telepen álló kápolnát 1860-ban Lucsenics Mátyás építtette. Ide tartoznak Bencsiklak, Schaflerhof és Kőbánya telep, melyet utóbbi Lanfranconi Alajos vállalata. A községben van posta, távíró és gőzhajó-állomás, vasúti állomása pedig Dévényujfalu.

Magyar Katolikus Lexikon

Dévény, v. Pozsony vm. (Devín, Szl.): 1. település a Duna és a Morva folyó találkozásánál, a Morva bal partján. A ~i tető (514 m) és a Duna jobb partján emelkedő Lajta hegység alkotja a Porta Hungarica-szorost. Morva vára a 11-12. sz: elpusztult. Helyére a tatárdúlás (1241-42) után a Ny-i határ védelmére m. kir. vár épült. 1271: a csehek foglalták el, 1300 k. rövid időre az osztrákoké lett. Főbb birtokosai a Garai, Szentgyörgyi, Báthory és a Pálffy család. Bethlen csapatai megszállták. 1683: a törökök sikertelenül ostromolták. 1700 u. pusztulásnak indult, 1809: a fr-k felrobbantották. A belső vár hatalmas, 4 emeletes tömbjét négyszögű tornyokkal védett külső vár övezte. Jelentős maradványai állnak. A területén emelt millenniumi emlékoszlopot a csehek lerombolták. - 2. plébánia a v. esztergomi egyhm. stomfai esp. ker-ében. 1233: Tewen. Tp-át 1397 e. Szt Kereszt tiszt. sztelték. Kegyura 1880: Pálffy Antal hg. Anyakönyvei 1700-től. Anyanyelve 1840: ném.; 1910: ném., szl., m. - Lakói 1910: 2014 r.k., 1 g.k., 38 ev., 5 ref., 5 izr., össz. 2063. ** 1. Varjú 1932:38. - Fügedi 1977:123. - Vártúrák III:137. - 2. Némethy 1894:69. - Schem. Strig. 1917:190.

Névelőfordulások
1233
Tewen
1237
Thebyn
1288
Dyven
1773
Divinum, Dévén, Theeben, Teeben
1786
Diwin, Theben
1808
Dévén, Theben, Diwín, Děwín
1863
Dévény
1920
Devín
1938
Theben
1945
Devín

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: (Kremeľská) 39
Telefon:

Honlap: devin.sk
Polgármester:
Kolková Ľubica (SIEŤ, MOST - HÍD, SDKÚ-DS, SaS, KDH)

Képviselő-testület:
Kunst Rastislav (DS)
Šulovská Katarína (Független)
Gúcky Peter (Független)
Cenká Elena (SIEŤ, MOST - HÍD, SDKÚ-DS, SaS, KDH)
Prieložný Igor (SIEŤ, MOST - HÍD, SDKÚ-DS, SaS, KDH)
Distler Peter (SIEŤ, MOST - HÍD, SDKÚ-DS, SaS, KDH)
Kilársky Štefan (SIEŤ, MOST - HÍD, SDKÚ-DS, SaS, KDH)
DS 14% DS 1 képviselö Független 29% Független 2 képviselö SIEŤ, MO... 57% SIEŤ, MOST - HÍD, SDKÚ-DS, SaS, KDH 4 képviselö 7 képviselö
Mestská časť Bratislava - Devín

Kremeľská 39

Óvoda

Kremeľská 36

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
ukránok
csehek
németek
lengyelek
egyéb
ismeretlen
1880
1910
1921
1991
2001
2011
Nemzet Százalék
összlétszám 1655
magyarok 65 4%
szlovákok 327 20%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 1179 71%
lengyelek 0 0%
egyéb 84 5%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 2063
magyarok 203 10%
szlovákok 509 25%
ukránok 0 0%
csehek 21 1%
németek 1306 63%
lengyelek 0 0%
egyéb 24 1%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 1974
magyarok 56 3%
szlovákok 810 41%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 983 50%
lengyelek 0 0%
egyéb 125 6%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 771
magyarok 18 2%
szlovákok 698 91%
ukránok 1 0%
csehek 34 4%
németek 5 1%
lengyelek 0 0%
egyéb 4 1%
ismeretlen 11 1%
összlétszám 884
magyarok 13 1%
szlovákok 813 92%
ukránok 1 0%
csehek 22 2%
németek 3 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 1 0%
ismeretlen 31 4%
összlétszám 2192
magyarok 40 2%
szlovákok 2015 92%
ukránok 2 0%
csehek 46 2%
németek 11 1%
lengyelek 3 0%
egyéb 32 1%
ismeretlen 43 2%






Mai közigazgatás

Választások

Választási részvétel
2018
Választásra jogosult: 1447
Választási részvétel: 57.57 %
Kiadott boríték: 833
Bedobott boríték: 833

Polgármester

Érvényes szavazólap: 798
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Kolková Ľubica 489 61.28 % Független
Denková Andrea 309 38.72 % Független

Képviselőválasztás

# Név Szavazat Párt
Murín Pavol 474 Progresívne Slovensko, SPOLU
Kunst Rastislav 471 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, KDH, NOVA, Zmena zdola, DÚ
Prieložný Igor 454 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, KDH, NOVA, Zmena zdola, DÚ
Šulovská Katarína 414 Független
Jakubkovič Jana 395 Független
Šubová Zuzana 385 Progresívne Slovensko, SPOLU
Drobniak Gabriel 345 Független

Képviselők

2014
SIEŤ, MOST - HÍD, SDKÚ-DS, SaS, KDH 57.14% SIEŤ, MOST - HÍD, SDKÚ-DS, SaS, KDH 4 képviselö Független 28.57% Független 2 képviselö DS 14.29% DS 1 képviselö 7 képviselö
2018
Progresívne Slovensko, SPOLU 28.57% Progresívne Slovensko, SPOLU 2 képviselö SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, KDH, NOVA, Zmena zdola, DÚ 28.57% SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SME RODINA - Boris Kollár, KDH, NOVA, Zmena zdola, DÚ 2 képviselö Független 42.86% Független 3 képviselö 7 képviselö
Képviselőjelöltek eredményei pártok szerint
Választásra jogosult: 1125
Választási részvétel: 29.87 %
Kiadott boríték: 336
Bedobott boríték: 336
Választásra jogosult: 1124
Választási részvétel: 25.89 %
Kiadott boríték: 291
Bedobott boríték: 291
Választásra jogosult: 1 341
Választási részvétel: 39,59 %
Kiadott boríték: 531
Bedobott boríték: 531

Elnökválasztás

1.forduló
Érvényes szavazólap: 328
1.forduló
Érvényes szavazólap: 119422
Érvényes szavazólap: 527
Érvényes szavazólap: 180490
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Pavol Frešo 173 52.74 % SDKÚ - DS, SZ, OKS, SMK-MKP, SaS, MOST - HÍD, KDH
Monika Flašíková - Beňová 78 23.78 % SMER - SD
Daniel Krajcer 41 12.50 % NOVA
Oskar Dobrovodský 13 3.96 % NaS - ns
Jaroslav Paška 9 2.74 % SNS
Karol Ondriáš 6 1.83 % KSS
Zdenka Beňová 4 1.22 % ĽS Naše Slovensko
Rastislav Blaško 4 1.22 % Független
Roman Ruhig 0 0.00 % NP
Anton Čulen 0 0.00 % MS
Gabriel Karácsony 0 0.00 % PD
Peter Marček 0 0.00 % SOSKA
Monika Flašíková - Beňová 76 26.30% SMER - SD
Juraj Droba 153 29.03 % SaS, OĽaNO, NOVA, SMK-MKP, OKS, ZZ
Ján Mrva 89 16.89 % Független
Milan Ftáčnik 85 16.13 % Független
Pavol Frešo 59 11.20 % Független
Daniel Krajcer 47 8.92 % MOST - HÍD, Skok, SZ
Rudolf Kusý 43 8.16 % Független
Ľubomír Huďo 27 5.12 % Független
Lukáš Parízek 6 1.14 % SNS
Natália Hanulíková 5 0.95 % SZS
Jozef Uhler 4 0.76 % Független
Martin Jakubec 3 0.57 % Független
Rastislav Blaško 2 0.38 % Független
Jozef Danko 2 0.38 % Független
Jalal Suleiman 1 0.19 % KSS
Andrej Trnovec 1 0.19 % SĽSAH
Milan Lopašovský 0 0.00 % SMS
Marián Leinerovič 0 0.00 % NP
Ľubomír Kolárik 0 0.00 % SZaSZO
Pavol Frešo 57777 48.38 % SDKÚ - DS, SZ, OKS, SMK-MKP, SaS, MOST - HÍD, KDH
Monika Flašíková - Beňová 28781 24.10 % SMER - SD
Daniel Krajcer 16205 13.57 % NOVA
Oskar Dobrovodský 6434 5.39 % NaS - ns
Jaroslav Paška 2972 2.49 % SNS
Zdenka Beňová 1894 1.59 % ĽS Naše Slovensko
Rastislav Blaško 1653 1.38 % Független
Anton Čulen 1194 1.00 % MS
Karol Ondriáš 1184 0.99 % KSS
Roman Ruhig 704 0.59 % NP
Gabriel Karácsony 388 0.32 % PD
Peter Marček 236 0.20 % SOSKA
Monika Flašíková - Beňová 25714 25.75% SMER - SD
Juraj Droba 36864 20.42 % SaS, OĽaNO, NOVA, SMK-MKP, OKS, ZZ
Rudolf Kusý 33489 18.55 % Független
Milan Ftáčnik 31638 17.53 % Független
Ján Mrva 28842 15.98 % Független
Pavol Frešo 19640 10.88 % Független
Daniel Krajcer 13934 7.72 % MOST - HÍD, Skok, SZ
Ľubomír Huďo 6063 3.36 % Független
Jozef Uhler 3954 2.19 % Független
Natália Hanulíková 1444 0.80 % SZS
Martin Jakubec 1219 0.68 % Független
Lukáš Parízek 702 0.39 % SNS
Rastislav Blaško 631 0.35 % Független
Jalal Suleiman 548 0.30 % KSS
Jozef Danko 525 0.29 % Független
Andrej Trnovec 454 0.25 % SĽSAH
Milan Lopašovský 182 0.10 % SMS
Marián Leinerovič 181 0.10 % NP
Ľubomír Kolárik 180 0.10 % SZaSZO

Képviselőválasztás

Érvényes szavazólap: 313
Érvényes szavazólap: 502
Érvényes szavazólap: 4907
# Név Szavazat Százalék Párt
Martin Berta 119 38.02% SZ, MOST - HÍD, SaS, KDH, SDKÚ - DS, OKS, SMK-MKP
Igor Bendík 106 33.87% KDH, MOST - HÍD, SaS, SMK-MKP, OKS, SZ, SDKÚ - DS
Jana Cigániková 98 31.31% SZ, KDH, MOST - HÍD, SaS, SMK-MKP, OKS, SDKÚ - DS
Juraj Kadnár 97 30.99% SDKÚ - DS, MOST - HÍD, KDH, SaS, SMK-MKP, OKS, SZ
Mária Dubčeková 65 20.77% SMER - SD
Iveta Hanulíková 55 17.57% SMER - SD
Ivan Bielik 53 16.93% ĽS Naše Slovensko
Jaromír Šíbl 48 15.34% Zmena zdola, DÚ
Vladimír Dulla 45 14.38% Független
Radomír Bučák 44 14.06% Független
Vladislav Hečko 44 14.06% NOVA
Ľuboš Krajčír 38 12.14% NOVA
František Palko 37 11.82% SMER - SD
Andrej Kovarik 36 11.50% Zmena zdola, DÚ
Karol Ondriáš 27 8.63% KSS
Michal Hušek 23 7.35% KDS
Igor Strasser 22 7.03% NaS - ns
Ján Garaj 20 6.39% SNS
Denis Svoboda 14 4.47% DÚ, Zmena zdola
Viera Haruštiaková 9 2.88% PD
Alena Dušatková 7 2.24% 99%
Jaroslav Hrubý 7 2.24% NP
Peter Mikletič 6 1.92% 99%
Andrej Kovarík 236 47.01% NOVA, OKS, DÚ, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, Zmena zdola, SMK-MKP
Veronika Veslárová 92 18.33% Független
Štefan Sojka 73 14.54% ĽS Naše Slovensko
Vladimír Mráz 40 7.97% NF
Štefan Sekáč 21 4.18% SKOK - ELD, SZ, SDKÚ-DS, STAROSTOVIA A NEZÁVISLÍ KANDIDÁTI, MOST - HÍD, SMER-SD
Villiam Liedl 17 3.39% SZS
Juraj Strempek 15 2.99% SNS
Milan Mošať 7 1.39% SME RODINA - Boris Kollár
Jozef Pacacha 1 0.20% NP
Martin Berta 3654 0.00% MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SZ, OKS, KDH, SMK-MKP, SaS
Igor Bendík 3624 0.00% MOST - HÍD, SaS, SMK-MKP, OKS, SZ, SDKÚ - DS, KDH
Jana Cigániková 3576 0.00% SMK-MKP, KDH, OKS, MOST - HÍD, SZ, SDKÚ - DS, SaS
Juraj Kadnár 3448 0.00% SDKÚ - DS, OKS, SMK-MKP, SaS, MOST - HÍD, KDH, SZ
Iveta Hanulíková 2969 0.00% SMER - SD
Mária Dubčeková 2267 0.00% SMER - SD
Vladimír Dulla 1773 0.00% Független
František Palko 1745 0.00% SMER - SD
Jaromír Šíbl 1729 0.00% DÚ, Zmena zdola
Radomír Bučák 1598 0.00% Független
Vladislav Hečko 1516 0.00% NOVA
Andrej Kovarik 1220 0.00% Zmena zdola, DÚ
Ľuboš Krajčír 1141 0.00% NOVA
Ivan Bielik 890 0.00% ĽS Naše Slovensko
Karol Ondriáš 698 0.00% KSS
Ján Garaj 651 0.00% SNS
Viera Haruštiaková 515 0.00% PD
Denis Svoboda 494 0.00% DÚ, Zmena zdola
Michal Hušek 475 0.00% KDS
Alena Dušatková 392 0.00% 99%
Peter Mikletič 362 0.00% 99%
Igor Strasser 352 0.00% NaS - ns
Jaroslav Hrubý 171 0.00% NP
Andrej Kovarík 1536 31.30% NOVA, OKS, DÚ, KDH, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, Zmena zdola, SMK-MKP
Veronika Veslárová 1359 27.70% Független
Juraj Strempek 610 12.43% SNS
Vladimír Mráz 587 11.96% NF
Štefan Sojka 261 5.32% ĽS Naše Slovensko
Villiam Liedl 199 4.06% SZS
Milan Mošať 179 3.65% SME RODINA - Boris Kollár
Štefan Sekáč 147 3.00% SKOK - ELD, SZ, SDKÚ-DS, STAROSTOVIA A NEZÁVISLÍ KANDIDÁTI, MOST - HÍD, SMER-SD
Jozef Pacacha 29 0.59% NP

Képviselők

Párt:
# Város Szavazat Százalék
Dévényújfalu 1 300 84.64 %
Dévény 236 15.36 %
Dévényújfalu 28 96.55 %
Dévény 1 3.45 %
Dévényújfalu 595 97.54 %
Dévény 15 2.46 %
Dévényújfalu 172 96.09 %
Dévény 7 3.91 %
Dévényújfalu 1 267 93.23 %
Dévény 92 6.77 %
Dévényújfalu 182 91.46 %
Dévény 17 8.54 %
Dévényújfalu 547 93.19 %
Dévény 40 6.81 %
Dévényújfalu 126 85.71 %
Dévény 21 14.29 %
Dévényújfalu 188 72.03 %
Dévény 73 27.97 %
Választások eredményeinek változása százalékban
Párt neve Voksok Arány
HZDS
198 36.60%
SDĽ
119 22.00%
SNS
48 8.87%
DS-ODS
45 8.32%
ODÚ
30 5.55%
SDSS
26 4.81%
SKDH
21 3.88%
KDH
12 2.22%
SZS
9 1.66%
Együttélés-MKDM
8 1.48%
HZOS
5 0.92%
SZ
3 0.55%
KSS
3 0.55%
HZSP-SRÚ
3 0.55%
Egyéb
11 2.03%
Érvényes szavazatok 541
HZDS-RSS
166 31.56%
SP-VOĽBA
104 19.77%
53 10.08%
SNS
44 8.37%
KDH
43 8.17%
DS
41 7.79%
ZRS
23 4.37%
MK
13 2.47%
SPK
10 1.90%
KSÚ
8 1.52%
NS
6 1.14%
SD
5 0.95%
HZPCS
5 0.95%
KSS
4 0.76%
Egyéb
1 0.19%
Érvényes szavazatok 526
SDK
239 39.70%
HZDS
166 27.57%
SDĽ
86 14.29%
SNS
37 6.15%
SOP
28 4.65%
MKP
19 3.16%
KSS
8 1.33%
NSK
6 1.00%
ZRS
4 0.66%
HTC
4 0.66%
NEI
3 0.50%
Egyéb
2 0.33%
Érvényes szavazatok 602
SDKU
164 31.12%
HZDS
87 16.51%
SMER
60 11.39%
KDH
47 8.92%
ANO
41 7.78%
KSS
26 4.93%
HZD
18 3.42%
MKP
17 3.23%
SNS
13 2.47%
SDA
12 2.28%
LB
11 2.09%
SDĽ
7 1.33%
PSNS
7 1.33%
OKS
5 0.95%
ZAR
3 0.57%
Egyéb
9 1.71%
Érvényes szavazatok 527
SDKU DS
209 39.14%
SMER
89 16.67%
SNS
57 10.67%
KDH
46 8.61%
ĽS HZDS
32 5.99%
SF
30 5.62%
KSS
16 3.00%
MKP
14 2.62%
ANO
12 2.25%
PS
8 1.50%
OKS
6 1.12%
ASV
4 0.75%
SLS
4 0.75%
NADEJ
4 0.75%
Egyéb
3 0.56%
Érvényes szavazatok 534
SMER
200 28.82%
SDKU DS
178 25.65%
SaS
125 18.01%
KDH
66 9.51%
Most-Híd
43 6.20%
SNS
27 3.89%
ĽS HZDS
24 3.46%
SDĽ
10 1.44%
Únia
6 0.86%
Paliho Kapurkova
5 0.72%
ZRS
4 0.58%
MKP
1 0.14%
Egyéb
5 0.72%
Érvényes szavazatok 694
SMER SD
231 32.26%
SaS
116 16.20%
SDKU DS
95 13.27%
KDH
76 10.61%
OĽaNO
64 8.94%
Most-Híd
37 5.17%
SNS
36 5.03%
Zmena zdola DU
21 2.93%
ĽS HZDS
13 1.82%
LSNS
8 1.12%
Zelení
4 0.56%
SOSKA
4 0.56%
99 Percent
3 0.42%
SZ
3 0.42%
Egyéb
5 0.70%
Érvényes szavazatok 716
SaS
226 26.81%
SMER SD
156 18.51%
OĽANO-NOVA
125 14.83%
Most-Híd
70 8.30%
SNS
62 7.35%
SME RODINA
54 6.41%
#SIEŤ
52 6.17%
LSNS
38 4.51%
KDH
28 3.32%
SKOK!
16 1.90%
SZS
5 0.59%
TIP
4 0.47%
MKP
1 0.12%
Egyéb
6 0.71%
Érvényes szavazatok 843
Pozsony IV járás
Szlovákia

Bejelentések