Dernő

A község a Csermosnya-völgy nyugati bejáratánál, a Csermosnya-patak partján, Rozsnyótól 11 km-re keletre fekszik. Áthalad rajta a Hárskutat (4 km) Barkával (10 km) összekötő, Csermosnya-völgyi mellékút. A völgytől délre a Tornai Felső-hegy (Szádelői-karszt) vonulata húzódik, északra pedig a Rozsnyói-hegység gerincéig (Pipityke, 1226 m) terjed Dernő határa, melynek mintegy háromnegyedét erdő borítja. A szomszédos Kiskovácsvágásától a Som-hegy 805 m magas, süveg alakú bérce választja el. Nyugatról Krasznahorkaváralja és Andrási, délnyugatról Hárskút, északról Dénes és Szomolnok, keletről Kiskovácsvágása, délről pedig Szádalmás községekkel határos. Nyugati határa 1881-ig megyehatárt alkotott Torna és Gömör-Kishont vármegyék között, déli határa 1881-től Gömör-Kishont és Abaúj-Torna megyék határa volt, Szomolnokkal közös határa pedig Gömör-Kishont és Szepes vármegyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

1881-ig Torna vármegyéhez tartozott, majd 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (26,90 km²) az elmúlt száz évben nem változott.

Népesség

1910-ben 706, 1921-ben 577, 1938-ben pedig 707, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét napjainkig megőrizte. 1991-2011 között népessége 7 %-al nőtt (658 főről 704-re), ebben az időszakban a magyar nemzetiségűek aránya 72,2 %-ról 67,9 %-ra csökkent, a szlovákoké 27,1 %-ról 27,7 %-ra nőtt. A lakosság több mint egynegyede (27,1 %) a roma etnikumhoz tartozik. A többség (79,5 %) római katolikus vallású.

Történelem

A falut 1364-ben említik először, de valószínűleg sokkal előbb keletkezett. Régi források szerint már a 12. században német bányászok dolgoztak a környékbeli hegyekben. A falu kezdetben a krasznahorkai váruradalomhoz tartozott. A Bebekek, majd a kihalásuk után az Andrássyak birtoka. 1569-ben kétszer is feldúlta a török. Vasércbányáit a 17. században nyitották, 1650-ben a Szontágh család bérelte ki őket. A 18. században a bányák is az Andrássyak tulajdonába kerültek. Andrássy György alapította és építtette a híres dernői vasgyárat, mely a budapesti lánczhídhoz is szállított alkatrészeket. 1779-ben épült egyszerű szalmatetős temploma, majd a század végén felépült az Andrássy-kastély is, anelyet később tisztilaknak használtak. Egymás után alakultak a vasipari vállalkozások. 1805-ben a falu területén négy vasolvasztót építettek. 1821-ben itt épült meg az akkori Magyarország legnagyobb vasgyára, 1838-ban pedig felépült a finomvasöntöde. Az 1848-49-es szabadságharcban a falu határában dúló harcokban 9 honvéd esett el. Az 1855-ös párizsi világkiállításon a vasgyár ezüstérmet kapott. 1873-ban kolera, 1878-ban árvíz pusztított. 1880-ban fűrésztelep épült a község határában. 1881-ben, Torna vármegye megszüntetésekor Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1947-ben bükkszentkereszti szlovák családok telepedtek le Dernőn. 1960-ban megszűnt a vasércbányászat Dernőn. 1968-ban teljes szervezettségű magyar tannyelvű alapiskolát nyitottak a községben, amit a Csermosnya-völgy falvainak gyerekei látogatnak.

Mai jelentősége

A községben magyar tannyelvű alapiskola és szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma barokk-klasszicista stílusban épült 1779-ben, az Andrássyak kastélya pedig a 18. század végén. 19. századi vasolvasztójának romjai ma is láthatóak. Határának egy részét 1984-ben természetvédelmi területté nyilvánították 186 hektáron, 2002-től területének mintegy egyharmadát a Szlovák Karszt Nemzeti Parkhoz csatolták.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DERNŐ. Dernan. Magyar falu Torna Vármegyében, földes Ura Gróf Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Hárskutnak szomszédságában, mellynek filiája, Szepes, és Gömör Vármegyének szomszédságokban, Jólsvafőtöl két mértföldnyire, magos hegyek között, ’s az Uraságnak szép kastéllyával díszesíttetik, kies gyümöltsös, és nagy vadaskert, halas tó is vagyon itten; határja termékeny, tulajdonságai hasonlítanak Barka falujáéhoz, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága Rozsnyón, második Osztálybéli.;

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Dernő, Abauj-Torna v. magyar falu, ut. p. Rosnyóhoz keletre 1 1/2 mfdnyire: 683 kath., 253 ref. lak. Kath. fil. anyaszentegyház. Kastély. Sok erdő és gyümölcs. Hegyes határ. Fürészmalom. Látni itt ritka jelességü vashámorokat. F. u. gróf Andrásy György.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Csermoslya-patak regényes völgyében épűlt Dernő község az Andrássyak híres vasöntőjéről nevezetes.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dernő, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 193 házzal és 970 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és a Bebekek után az Andrássyak kezébe került, s ezek egyike, Andrássy István itt a XVIII. század vége felé kastélyt építtetett. A Szontágh családnak itt már 1650-ben vasérczbányája volt. Andrássy György alapította és építtette a híres dernői vasgyárat, mely a budapesti lánczhídhoz is szállított vasrészeket. 1745-ben N. Rhaell György volt a hámor bérlője, most pedig a rimamurány-salgótarjáni vasmű r. t. A község azelőtt Torna vármegyéhez tartozott. Van itt olvasókör, vasgyári igazgatóság és bányagondnokság. 1848-ban kisebb harcz is volt határában. Az ekkor elesett honvédeket itt temették el. A róm. kath. templom 1839-ben épült. Postája van a községnek, de a távíró-állomása Krasznahorkaváralja, vasúti állomása pedig Rozsnyó. Ide tartozik Kornalippa puszta, mely már a középkorban is szerepel.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Dernő. A Bebek-család ősi birtoka volt a község, majd az Andrássynemzetség lett úrrá a vidéken. Impozáns kastélyt építtetett itt II. József idejében a család egyik tagja, Andrássy István. A kastélyt újabban tisztilaknak használták. A község közelében jóminőségű vasércet bányásztak. 1650-ben a Szontagh-családé volt a bánya, 1745-ben N. Rhaell Györgynek volt itt vaskohója, amelyet Andrássy György alapított. Később a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű tulajdonába ment át a hámor. A szabadságharc idejében a község közelében lefolyt ütközet hősi halottainak itt adtak sírhelyet. 1839-ben róm. kat. templom épült Dernőn. A község területe 4676 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 707.