Dernő

A község a Csermosnya-völgy nyugati bejáratánál, a Csermosnya-patak partján, Rozsnyótól 11 km-re keletre fekszik. Áthalad rajta a Hárskutat (4 km) Barkával (10 km) összekötő, Csermosnya-völgyi mellékút. A völgytől délre a Tornai Felső-hegy (Szádelői-karszt) vonulata húzódik, északra pedig a Rozsnyói-hegység gerincéig (Pipityke, 1226 m) terjed Dernő határa, melynek mintegy háromnegyedét erdő borítja. Bővebben

Közigazgatás

1881-ig Torna vármegyéhez tartozott, majd 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (26,90 km²) az elmúlt száz évben nem változott.

Népesség

1910-ben 706, 1921-ben 577, 1938-ben pedig 707, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét napjainkig megőrizte. 1991-2011 között népessége 7 %-al nőtt (658 főről 704-re), ebben az időszakban a magyar nemzetiségűek aránya 72,2 %-ról 67,9 %-ra csökkent, a szlovákoké 27,1 %-ról 27,7 %-ra nőtt. A lakosság több mint egynegyede (27,1 %) a roma etnikumhoz tartozik. A többség (79,5 %) római katolikus vallású.

Történelem

A falut 1364-ben említik először, de valószínűleg sokkal előbb keletkezett. Régi források szerint már a 12. században német bányászok dolgoztak a környékbeli hegyekben. A falu kezdetben a krasznahorkai váruradalomhoz tartozott. A Bebekek, majd a kihalásuk után az Andrássyak birtoka. 1569-ben kétszer is feldúlta a török. Vasércbányáit a 17. században nyitották, 1650-ben a Szontágh család bérelte ki őket. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar tannyelvű alapiskola és szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma barokk-klasszicista stílusban épült 1779-ben, az Andrássyak kastélya pedig a 18. század végén. 19. századi vasolvasztójának romjai ma is láthatóak. Határának egy részét 1984-ben természetvédelmi területté nyilvánították 186 hektáron, 2002-től területének mintegy egyharmadát a Szlovák Karszt Nemzeti Parkhoz csatolták.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DERNŐ. Dernan. Magyar falu Torna Vármegyében, földes Ura Gróf Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Hárskutnak szomszédságában, mellynek filiája, Szepes, és Gömör Vármegyének szomszédságokban, Jólsvafőtöl két mértföldnyire, magos hegyek között, ’s az Uraságnak szép kastéllyával díszesíttetik, kies gyümöltsös, és nagy vadaskert, halas tó is vagyon itten; határja termékeny, tulajdonságai hasonlítanak Barka falujáéhoz, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága Rozsnyón, második Osztálybéli.;

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Dernő, Abauj-Torna v. magyar falu, ut. p. Rosnyóhoz keletre 1 1/2 mfdnyire: 683 kath., 253 ref. lak. Kath. fil. anyaszentegyház. Kastély. Sok erdő és gyümölcs. Hegyes határ. Fürészmalom. Látni itt ritka jelességü vashámorokat. F. u. gróf Andrásy György.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Csermoslya-patak regényes völgyében épűlt Dernő község az Andrássyak híres vasöntőjéről nevezetes.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dernő, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 193 házzal és 970 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és a Bebekek után az Andrássyak kezébe került, s ezek egyike, Andrássy István itt a XVIII. század vége felé kastélyt építtetett. A Szontágh családnak itt már 1650-ben vasérczbányája volt. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Dernő. A Bebek-család ősi birtoka volt a község, majd az Andrássynemzetség lett úrrá a vidéken. Impozáns kastélyt építtetett itt II. József idejében a család egyik tagja, Andrássy István. A kastélyt újabban tisztilaknak használták. A község közelében jóminőségű vasércet bányásztak. 1650-ben a Szontagh-családé volt a bánya, 1745-ben N. Rhaell Györgynek volt itt vaskohója, amelyet Andrássy György alapított. Bővebben