Darnya

A község a Gömöri-erdőhát keleti részén, a Gömöri-medence déli peremén, a Macskás-patak (Darnya-patak) mentén fekszik, Rimaszombattól 18 km-re, Feledtől 6 km-re délkeletre. Zsákfalu, egyetlen, a szomszédos Rimasimonyiból ide vezető 1 km-es mellékúton közelíthető meg. Területének mintegy kétharmadát erdő borítja. Délnyugatról Gesztete, nyugatról Serke, északnyugatról Rimasimonyi, keletről Harmac és Hangony községekkel határos. Hangonnyal közös határa államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe (12,31 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 418, 1921-ben 412, 1938-ban pedig 388, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében (1938-91 között) népességének több mint felét elveszítette, 1991-2011 között a folyamat megfordult és népességszáma egyötödével nőtt (171 főről 204-re). A lakosság többsége ma is magyar nemzetiségű, 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 87,7 %-ról 75 %-ra csökkent, a szlovákok aránya 12,7 %, és magas a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya is (9,8 %). A lakosság több mint kétharmada (69,9 %) a roma etnikumhoz tartozik. Az eredetileg református többségű falu (1921-ben a lakosság háromnegyede református vallású volt) lakosságának mára 59,8 %-a római katolikus vallású, a reformátusok aránya 23,3 %-ra csökkent.

Történelem

A terület már az őskorban is lakott volt, Várhegy már ekkor is fontos védelmi funkciót látott el. Határában kelta temető leleteire bukkantak, valamint egy Árpád-kori földvár maradványait tárták fel, mely a Tuszavár nevet viseli. Első írásos említése 1246-ból származik, szláv eredetű nevét a patakról kapta. A környező erdőkben és hegyekben a kora középkorban szláv lakosság élt, a magyarság a Gömör-medencében telepedett le, a falu királyi várbirtokon keletkezett, lakossága kezdetektől magyar. A tatárjárástól a 17. századig a Jánosy-nemzetség birtoka. Bár 1566-ban és 1567-ben a tatár-török csapatok elpusztították, a falu folyamatosan lakott maradt. Lakosságát 1773-ban nagyrészt a 16-17. századi lakosok leszármazottai alkották. A falu lakói folyamatosan növelték a művelt területeket. A 16. században lakói református hitre tértek, elemi iskoláját 1771-ben említik először a források. Református temploma 1802-ben épült, a klasszicista templomépítés egyik első példája Gömörben. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, a trianoni határ megvonásával határközséggé vált. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. Mezőgazdasági szövetkezete 1956-ban alakult. Lakossága a 20. század végére kicserélődött és a falu roma többségűvé vált. Egykori pusztái (Kenyeretlenpuszta, Embertelenpuszta) mára teljesen eltűntek, Kenyeretlenpusztán az 1960-as években még laktak.

Mai jelentősége

Református temploma 1802-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Kenyeretlenpusztán 1,7 hektáros területet 1988-ban védett területté nyilvánították.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DARNYA. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai Gróf Lamot, Vajda, Kós, és Patay Uraságok, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik Gesztetének szomszédságában, ’s ennek filiája, Serkétöl sem meszsze, szántó földgyei néhol hegyeken vagynak, mellyek szorgalmatos munka után jól termők, Rimaszombatban piatzozása, legelője elegendő, ’s mind a’ kétféle fája, kendert áztató vize alkalmatos, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Darnya, Gömör v. magyar falu, ut. p. Rimaszombathoz délre 2 mföldnyire; a Macskáspatak mellett: 81 kath., 485 ref., 14 evang. lak. Róna és dombos határa egyaránt igen termékeny; rétje, legelője elég. F. u. gróf Dela Motte, Vajda, Koós, Patay örökösök s m.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Darnya, rimavölgyi magyar kisközség, 114 házzal és 438, nagyobb részben református vallású lakossal. E község 1427-ben a Jánosi család birtoka Darna és Darnia néven. Későbbi birtokosai a De la Motte, Vajda, Koós, Patay, Szathmáry-Király és a Madarassy családok. Ma báró Nyáry Sándornak van itt nagyobb birtoka. Református temploma 1802-ben épült. Ide tartoznak Kenyeretlen, Névtelen és Embertelen puszták.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Darnya. Több 1427-ben kelt oklevél Darna és Darnia néven említi. Ekkor a Jánosi-család birtokát képezte. Ujabb időkben a községi földeken a De la Motié-, Vajda-, Koós-, Palay-, Szathmáry-Király- és a Madarassy-családok gazdálkodtak. 1802-ben építették a református templomot. A világháborút követő cseh megszállás idején a színmagyar lakosságú község sok zaklatásnak volt kitéve. A községhez tartozó puszták: Kenyeretlen és Embertelen. A lakosság száma: 388, ebből 292 réf., 96 róm. kath.