Áttekintés
Losonci járás
Az Ipoly völgyében, a Losonci-medence nyugati részén, a Jelsőci-dombság déli lábánál fekszik, az 585-ös (Losonc-Nógrádszentpéter) út mentén. Nagydályópuszta Vilke központjától 1, Kisdályópuszta pedig 3 km-re délnyugatra fekszik.
Közigazgatás
A 17. században elpusztult község később pusztaként települt újjá. A 19. század második felében Nagydályópusztát Vilke, Kisdályópusztát pedig Ipolytarnóc községekhez csatolták. A trianoni határ megvonása után Kisdályópuszta is Vilkéhez került. Jelenleg a két külterület egy településrészt alkot, Vilke kataszteréhez tartoznak.
Népesség
2011-ben 65 állandó lakosa volt, itt élt Vilke község lakosságának 6,9 %-a. Nagydályópusztán 17, Kisdályópusztán pedig 48 lakos élt.
Történelem
Dályó első írásos említése 1327-ben történt, amikor a somoskői uradalom része volt. A 16. században két részre oszlott: Kis- és Nagydályóra. 1598-ban Osgyány Lőrinc birtoka. A 17. század elején mindkét településrész megsemmisült, majd uradalmi majorként építették újjá. 1828-ban Dályónak 10 háza és 89 lakosa volt. A 19. század első felében a Forgách család birtoka.
Mai jelentősége
Külterületi lakóhely. A közeli Dályói-mocsár természetvédelmi terület.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
DÁLYO. Kis, és nagy Dalyó. Szabad puszták Nógrad Vármegyében, földes Ura Gróf Forgách Uraság, fekszenek Vilyke faluhoz nem meszsze, mellynek filiáji, ’s hozzá termésbéli tulajdonságaikra nézve hasonlítanak.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Kis-Dályó, puszta, Nógrád vgyében, N.-Dályó pusztával határos s Tarnóczhoz tartozik. Nagy-Dályó, puszta, Nógrád vgyében, az Ipoly széles, regényes völgyében, Tarnócz, Kis-Dályó puszta, Tőrincs, Kis-Libercse, Vilke faluk közt. Kiterjed 1616 holdra, mellyből 20 hold belsőség, 480 hold szántó, 350 hold rét, 766 hold erdő, melly tölgyes és cseres, s alacsony hegyeken terül el.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
A községhez tartozik Nagydályómajor melyről már a XIV. század elejétől kezdve vannak adataink. 1327-ben még csak birtokként szerepel, de 1383–1393-ban már önálló helység volt. 1548-ban Dállyay Zsigmond, György és László birtokában találjuk. Mellette feküdt Kisdályó, mely 1548-ban Balassa Zsigmondé volt. Az 1598. évi összeírásban már csak egy Dályó helységet találunk, melynek Osgyány Lőrincz volt a földesura. 1635-ben Balassa Imréné, szül. Bosnyák Judit nyerte osztályrészül. A XIX. század első felében a gróf Forgách család birtoka.