Dalmad

Dalmad az Ipolymenti-hátság északi részén, a Búr-patak mellékágának, a Dalmadi-pataknak (Domanický potok) a völgyében, 160 méteres tengerszint feletti magasságban, a Litási-hegy (246 m) déli oldalán fekszik, Lévától 19 km-re keletre, Ipolyságtól 23 km-re északnyugatra, Báttól 14 km-re délre. Határa 144-250 méteres magasságban fekvő dombvidék, legalacsonyabb része a Dalmadi-patak mentén, legmagasabb pontja pedig a Somlyó határrészben, Hontmarót határánál található. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Báti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz tartozott. 1939-45 között a Szlovák Államhoz csatolták (Garammenti megye, Korponai járás). 1950 után határának 4,8 %-át (legészakibb határrészét Hercegpusztánál) Hontnádashoz csatolták, területe ezzel 14,28 km²-ről 13,62 km²-re csökkent.

Népesség

Dalmad a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 2011-ben 241 lakosa volt, melynek 95,4 %-a volt szlovák és 2,5 %-a (6 fő) magyar nemzetiségű (a magyar anyanyelvűek száma 11 fő volt). 1880-ban lakosságának egyhatoda (15,5 %), 1910-ben 27 %-a, 1921-ben már csak 9,2 %-a vallotta magyarnak magát. 1940-1991 között népességének csaknem felét elvesztette (541 főről 298-ra csökkent), majd 1991-2011 között további 19,1 %-os lakosságszám-csökkenés figyelhető meg. Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1138-ból származik Villa Dalmadi alakban. 1245-ben Dolmod, 1276-ban már Dalmad néven szerepelt. Birtokosa kezdetben a Hont-Pázmány nemzetség volt, majd 1245-ben a sági konvent tulajdonába került. 1332-ben már egyházközség volt. 1570-ben 8 háztartás volt a faluban. 1664-ben 25 háztartást és 31 adózót írtak össze. A 18. században a Balassa és Sembery családok voltak legnagyobb birtokosai. Bővebben

Mai jelentősége

Az elöregedő népességű aprófaluban sem alapiskola, sem óvoda nem található. Szent Pálnak szentelt római katolikus temploma 1779-ben épült késő barokk stílusban. A Szent Kereszt-kápolna 19. század eleji, klasszicista alkotás. Szakrális kisemlékei közül kiemelkedik az 1804-ben emelt temetői nagykereszt, valamint Nepomuki Szent János szobra (1889).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DALMAD. Domoditze. Elegyes magyar, és tót falu, Hont Vármegyében, földes Ura Gróf Balassa Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett, Nádasnak szomszédságában, mellynek filiája, Bácstól, egy és három fertály mértföldnyire. Határja jó termékenységű, legelője elég, fája mind a’ kétféle szükségeire elég, szőlö hegye középszerű, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Dalmad, (Damodicze), Hont m. magyar falu, 284 kath. 14 evang. lak. Bort termeszt; jó lovakat nevel; legelője rétje igen hasznos. F. u. többen. Ut. p. Szántó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dalmad, tót-magyar kisközség, 80 házzal és 526 róm. kath. vallású lakossal; saját postája van, vasúti állomása Ipolyszakálloson, távirója Báton van. Körjegyzőségi székhely. A falu neve már 1138-ban Dalmady alakban, 1625-ben pedig Dolmod alakban szerepel, a mikor a sági konvent birtoka volt; ugyanígy emlékezik meg a helységről egy másik oklevél, 1342-ben. Bővebben

Helységnévtár

Dalmad (Dalmod), rk. 372 Nádas, rk. 372 Nádas, ág. 19 Csánk, ref. 3 Bori, izr. 6 Ipolyság.