SK
NZ
.....

Csúz

Község

címer zászló
1791 94% magyar 1910
766 49% magyar 2021
címer zászló
Hivatalos kisebbségi nyelvek:
magyar
Hivatalos magyar megjelölés:
Csúz
Hivatalos szlovák megnevezés:
Dubník
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Komárom vármegye
Udvardi járás
nagyközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyék (sz: Érsekújvár)
Érsekújvári járás
Természeti tájbeosztás:
- Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság
Más földrajzi nevek:
(Alsómajor), Békatói dűlő, (Bozómajor), Bunda-hegy, Dubniki-hegy, Felső-tábla, Hrabina, Káptalanpuszta, Klastrom-hegy, (Kopánkútpuszta), Liget, Ölveczkypuszta, Öreghegy, Örömhegypuszta, (Péterházpuszt
Koordináták:
47.95705795, 18.41108894
Terület:
41,01 km2
Rang:
község
Népesség:
1644
Tszf. magasság:
138 m
Körzethívószám:
+421 (0) 35
Irányítószám:
94135
Település kód:
503169
Szervezeti azonosító:
308889
Adóazonosító:
2021060690

A község a Kisalföld és a Garammenti-hátság dombvidékének határán, a Párizs-patak völgyében fekszik, Komáromtól 37 km-re északkeletre, Érsekújvártól 23 km-re keletre, a Jászfalut Kürttel összekötő országút mentén, Jászfalutól 4 km-re délre, Kürttől 7 km-re északra. Köigazgatásilag északról Jászfalu, északnyugatról Komáromszemere, nyugatról Udvard, délnyugatról Perbete, délről Fűr, délkeletről Szőgyén, keletről pedig Nagyölved községek határolják. Nyugati határának egy részét az 589-es főút, keleti határát a Garammenti-hátság 239 m-ig magasodó gerince alkotja (ez egyben a történelmi Komárom és Esztergom vármegyék határa is). Északon a Dubniki-domb (Dubníky, 219 m) választja el Jászfalutól, délről a Margit-hegy (185 m) övezi.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után az Ógyallai járáshoz tartozott, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Ekkor csatolták az újonnan létrehozott Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyéhez és egyben az Érsekújvári járáshoz. 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához és az Ógyallai járáshoz, majd az 1949-es közigazgatási reform újra az Érsekújvári járáshoz csatolta. Területe (41,01 km²) az elmúlt száz év során nem változott. A község három, egymással össze nem függő kataszteri területből áll: Csúz (Dubník) – 33,60 km², Szentmiklóspuszta-észak (Mikulášov Dvor) – 1,94 km², Szentmiklóspuszta-dél (Veľká Tabuľa) – 5,47 km². Szentmiklóspuszta településrészt az Érsekújvár-Párkány vasútvonal osztja két részre, és mivel maga a vasúti pálya és a vasútállomás Perbete községhez tartozik, a településrész két kataszteri területre szakadt.

Népesség

Csúz a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, a tőle északra fekvő, 1921-ben még vegyes lakosságú falvak (Jászfalu, Kolta, Komáromszemere) a 20. század során szlovákká váltak. 1910-ben 1912, 1921-ben 2053, 1939-ben pedig 2596, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és túlnyomórészt római katolikus vallású lakosa volt. Magyar lakossága mellé a második világháború után északnyugat-szlovákiai és külföldi repatriáns szlovákok települtek. 1939-1991 között népessége 28,5 %-al, 1857 főre csökkent, majd 1991-2011 között további 8,7 %-os csökkenés figyelhető meg, ezzel párhuzamosan a szlovákok aránya az asszimiláció révén 28,2 %-ról 34,9 %-ra nőtt. A roma etnikumhoz tartozók aránya 9,5 % (a roma nemzetiségűeké 4,1 %). Ma már a lakosság túlnyomórészt római katolikus vallású (76,5 %), a reformátusok aránya (1840-ben még 28 %, 1939-en 7,8 %) 4,3 %-ra esett. A 19. században és a 20. század elején népes zsidó lakossága volt a községnek (1840-ben 340 fő, az összlakosság 27,2 %-a, 1939-ben 108 fő, 4,2%), mely a holokauszt során teljesen elpusztult. 2011-ben a lakosság 82,2 %-a (1394 fő) élt Csúzon (ebből 1300-an a községközpontban és 94-en Káptalanpusztán), 17,8 %-a (301 fő) pedig Szentmiklóspusztán.

Történelem

A mai települést 1236-ban említik először Chus néven. A Szemere nemzetségbeliek ősi birtokai közé tartozott. 1247-ben a király a Csúzyaknak adományozta. Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomáról 1317-ben tesznek említést, 1397-ben a község új gótikus templomot épített. 1416-ban Csúz Mihály birtoka. 1434-ben Csúz közelében Jan Jiskra és a huszita sereg ádáz harcot vívott a király katonáival, s utána nemsokára kitört a kolera. 1540-ben Csúzy János és Menyhért, valamint hozzátartozóik kapnak a falura adományt, de a birtokosok között már a Dévyeket, Szentpéteryeket és a Szentmihályiakat is említik. 1631-ben a lakosság nagy része áldozatul esett a pestisjárványnak. A törökök 1551-ben, 1576-ban és 1669-ben is pusztították a falut; 1663 nyarán I. Apafi Mihály harcba keveredett a törökkel Érsekújvárért, és seregével Csúzon is átvonult. A török harcok elmúltával, 1699-ben lakatlan helységként említik Csúzt. 1718-ban az elnéptelenedett faluba a Vág-mentéről, Liptóból és más vidékekről szlovákokat telepítettek. A 18-19. században a Csúzyak továbbra is a legnagyobb birtokosok voltak, de számos kisebb birtokosa is volt a falunak. 1767-ben jobbágylázadás színhelye volt a falu. A Csúzy-család kastélyáról a 18. század elején Bél Mátyás tesz először említést. A Csúzyak terjedelmes parkját (melyben sok szép szobor is volt) a 19. század második felében akkori tulajdonosa, Markstein bérlő pusztította el – kivágatta és tűzifaként eladta az erdei és díszfákat, a park területét pedig felparcelláztatta, jelentős haszonra téve szert. 1876-ban kolerajárvány, 1914-ben pedig feketehimlő pusztított a faluban. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1919-ben a csúziak szembeszálltak a bevonuló cseh megszállókkal, akik ezért túszokat szedtek a férfilakosság közül és csak Kálmán Ferenc közbenjárásának (aki vállalta 44 ezer korona óvadék letételét) volt köszönhető, hogy nem végezték ki őket. 1938-1945 között újra Magyarország része, ekkor Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye közigazgatásában. A második világháború utáni kitelepítések és a csehszlovák-magyar lakosságcsere következtében a korábban túlnyomóan magyar nemzetiségű falu vegyes lakosságúvá alakult át (1921-ben a lakosság 92,4%-a, 2001-ben már csak 64,4%-a volt magyar nemzetiségű). 1948-ban hivatalos szlovák nevét Dubníkra változtatták, a nevet valószínűleg a Dubniki-domb alapján állapították meg. A község lakossága 1961-ben 2528 fő volt, azóta az elvándorlás következtében folyamatosan csökken a népesség száma. Az 1970-80-as években jól működő termelőszövetkezete mintegy négyszáz dolgozónak adott munkát – gabonát, kukoricát, dohányt, dinnyét termesztettek, a szarvasmarha- és sertésállományon kívül csirkefarm is működött itt. 1978-ig fürdő is működött a községben. A rendszerváltás után a csúzi mezőgazdaság válságba került, ma a község földjeinek egy részén egy rozsnyói székhelyű cég gazdálkodik. 1976-ban magyar alapiskoláját megszüntették, a csúzi magyar iskolások azóta Udvardra kényszerülnek ingázni.

Mai jelentősége

Mezőgazdasági jellegű település. Bár a község magyar többségű, kizárólag szlovák alapiskola és óvoda működik itt. Szent Erzsébetnek szentelt római katolikus temploma 1750-54-ben épült rokokó stílusban, református temploma 1793-ben épült. A 18. században klasszicista stílusban épült Csúzy-kastélyt 1998-ban helyreállították, ma előadások, kiállítások, konferenciák színhelye. Néhány régi kúria fennmaradt a községben (Paál-kúria, Szombathelyi-kastély, Ölveczky-kúria).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSÚZ. Magyar, és tót falu Komárom Vármegyében, birtokosai Hunyadi, Csúzi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Jász faluhoz közel, mellynek filiája, Udvardhoz egy és 1/2. órányira, zsidók is számosan laknak benne. Határja jó termékenységű, legelője elég, bora középszerű, vagyonnyai külömbfélék, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csúz, régi magyar helység Komárom vgyében, délről Fűr, nyugotról a sz. miklósi puszta és Udvard, északról Jászfalu, keletről Esztergom vgyében Kuroly és Ölved által környékezve, Komáromhoz 4 mfdnyire, u. p. Perbete. Határkiterjedése 8240 hold; ebből majorsági föld 5086 5/10, erdő 632, szőlő 163, urbéri föld 1995 hold. Vidéke keleti s északi részén alacsonyabb szelidhegyes, déli és nyugoti részén hosszú emelkedésű dombos. Földe általában igen jótermékeny s könnyű müveletű fekete föld, s csak az udvardi határ felé eső részben tetszik fel kevés homok. Tagosztály óta mindenféle egyenesre kimért közlekedési útak, mellyeknek árkokkal körülvett szélei több helyütt új fasorokkal is már kiültetvék, továbbá az egyes részbirtokokon épülő csinos gazdasági majorok, millyet már eddig is 9 jeleset számlál a határ, de még inkább a szembetűnő szorgalommal folytatott földmivelés igen kellemes tekintetet kölcsönöznek a vidéknek. Szántóföldei igen sikeres búzát, árpát, zabot teremnek, tagosztály óta pedig jó sikerrel kezdik mivelni a repczét, s általában lehet mondani, hogy kivált a földesúri részeken a gazdaság virágzó állapotban van. Szőlőhegye szép fekvésű s róla elragadó kilátás a körülfekvő vidékre. Igy innen beláthatni a magas Szitna hegyére, a ghimesi hegyvárat, Zobor hegyét, a pozsonyi, sz.-mártoni és neszmélyi hegyekre; bort egyébiránt keveset, de jót ád; gyümölcsöt bőséggel. Az erdőben sok nyúl, róka, fogoly tanyázik; farkas ritkán; a természetvizsgáló pedig, különösen és inkább orvosi füvekkel az erdei s általában a vidéki virányban örömét lelheti; maga a helység egy kiálló hegyoldalban kies völgyhajlaton fekszik, mellyet egy a vgyétől ásatott csatorna nedvesit; keresztülmegy rajta az Esztergomból Kürtön, Fürtön át Verebélynek menő országút, a határ nyugoti részét pedig Sz. Miklóstól Jászfaluig a Komáromból Verebélynek menő jókarban tartott kövecses országút szeli keresztül. Lakosai 580 kath., 7 ev., 429 reform., 169 zsidó. Van itt kath. anya-, ref. leányegyház, synagóga. A helységnek igen szép tekintetet adnak a számos, csinos izlésű úri lakházak. Utczái nem egyenesek ugyan, de még is némi rendet mutatnak, azonban felette sárosak. Kevéssel ezelőtt nagy ékességére szolgált ezen helységnek Csúzy Zsigmondné asszonyság különféle természeti és mesterséges ritkaságokkal dicsekedhető pompás angolkerte. Azonban az örökösei közt osztályra kerülvén, hajdani hirében fogyatkozott immár. F. u. Halasy, Csúzy, Pertics, Szalacsy, Heldt, Kürthy, Nagy, Vodjáner, Bashó, Szegedy, Lehner, Rozsos, Scherz stb.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csúz, magyar nagyközség, a Páris patak mellett, 252 házzal és 1984 róm. kath. és ref. vallású lakossal, a kik között a róm. katholikusok vannak a legtöbben. Posta van a községben, a távírója és a vasúti állomása pedig Perbete. E községet 1236-ban Chuz alakban említik. 1339-ben a Szemere nembeliek az urai; 1416-ban már Csúzy Mihály van említve birtokosaként. 1537-ben több közbirtokos kezén van. 1537-ben Várday Borbálát iktatják némely részeibe. 1540-ben a Csúzyak és osztályos társaik új adományt nyernek bizonyos birtokrészekre. 1553-ban Felpéczy Ferencz, Kapocsy Imre és Szentpétery János szerepelnek birtokosaiként. 1584-ben Sárkány György és neje, 1636-ban Várkonyi Amade Judit, 1644-ben Gersei Pethő Lászlóné, 1646-ban Csúzy Tamás zálogosítják el itteni birtokaikat. 1659-ben Rudnay István és Csúzy Zsuzsa gyermekei osztozkodnak részeiken. A török világban ez a község is elpusztult és 1669-ben néptelen, puszta faluként van említve. Később ismét megtelepült és 1718-ban már Csúzy Ádámot említik az oklevelek egyik birtokosaként, a ki a maga részét Fekete Györgynek adja el. 1746-ban Hunyadi László lesz báró Amade László révén a zálogbirtokosa, de ezt a zálogjogot az Amade-örökösök megtámadják. 1755-ben a Sembery örökösöket és Zmeskál Jóbot, 1756-ban pedig az Ocskay családot is itt találjuk. Birtokosai voltak még az újabb korban a Halassy, Csúzy, Petrics, Szalacsy, Held, Kürthy, Bozó, Wodiáner, Peredi, Szegedy, Léhner, Szigethy, báró Riedl, báró Babarczy, gróf Erlach és Végh családok, most pedig az esztergomi főkáptalannak, Kálmán Rudolfnak, báró Hammerstein Richárdnak, Bathó Aladárnak és társainak, Steiner Mihálynak és özv. Balogh Kálmánnénak van itt nagyobb birtokuk és mindegyiknek egy-egy csinosabb úrilaka, vagy régi kúriája. A mult század elején különösen a Csúzy Zsigmondné háza és angolkertje volt híres. Csúzon vonult át Apafi Mihály fejedelem a török hadakkal Érsekújvár ostromára. A községben két templom van. Ősi katholikus temploma, melyről már 1397-ben találunk feljegyzést, a török világban pusztult el, a mostani pedig 1754-ben épült. A református templom 1793-ban épült. Ide tartoznak Bathó, Kisszentmiklós, Pusztaszentmiklós, Kopánkut, Liget, Ölveczky, Örömhegy, Péterház, Szilley és Vaskapu puszták, Weiszberger major és Vadászlak. Határában feküdt Louth elpusztult falu is, mely 1260-1270 körül birtokosa, Iwan de Louth nevében merül fel és még 1339-ben is Csúz szomszédjaként van említve.

Magyar Katolikus Lexikon

Csúz, v. Komárom vm. (Dubnik, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. udvardi esp. ker-ében. - 1236: Chus. 1397: már létezett. Tp-át Árpádházi Szt Erzsébet tiszt. sztelték. Anyanyelve m., szl. - Filiája 1917: Für. - Lakói 1840: 557 r.k., 4 ev., 350 ref., 340 izr., össz. 1251; 1910: 1539 r.k., 1 g.k.,6 ev., 223 ref., 143 izr., össz. 1912; 1940: 2180 r.k., 2 ev., 189 ref., 87 izr., össz. 2458; 1970: össz. 2377, 72,8 %-a m.; 1991: össz. 1857, m. 1308 (70,44%); 2001: össz. 1775, m. 1143 (64,39%). ** Némethy 1894:63. - Schem. Strig. 1917:79.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csuz. Egyike legősibb felvidéki településeinknek. Már a történelemelőtti korszakokban megült hely. A népvándorlás századaiból ugyancsak sok leletünk maradt fenn arra vonatkozólag, hogy a helység állandó és népes település színhelye volt. A megszálló magyarok is hamar megvetik lábukat itt -s földvárakat emelnek határában. A századok folyamán mindig az egyházat találjuk legfőbb birtokosai között. A mult században többször tűz pusztította, de lakossága szorgalma nyomán mindannyiszor megélemedett poraiból. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Barosspuszta, Bathópuszta, Erdészlak, Káptalanpuszta, Kisliget, Kopánkút, Leányháza. Ligetimajor, Mihálymajor, Örömhegypuszta, Pálinkásházpuszta, Péterháza, Szentmiklóspuszta, Szőllők, Tücsöktanya, Vaskapupuszta. A község területe 7126 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2596.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Csúz nk. érsekújvári járás. Már a kőkorszakban lakott terület, a Páris patak mellett. 1236-ban Chuznak említik. Nevét valószínűleg a honfoglaláskor bejött Csúz (Csuzy) család nevétől kapta. A családnak a mult század közepéig volt itt birtoka. 1669-ben néptelen pusztának említik. Apaffy Mihály erdélyi fejedelem Érsekújvár ostromára Csúzon vonult keresztül. Az ellenséges csapatoknak mindenkor átvonuló helye. Birtokosai voltak: Felpéczy, Szentpétery, br. Amédé, gr. Hunyady, br. Babarczy családok. A Csúzy család idejében gyönyörű parkja volt, amiről elragadtatással ír a csehek nagy történetírója Palaczky Ferenc, aki a Csúzyaknál nevelősködött. Régi r. k. templomát már 1317-ben ismerik. Az 1700-as évek közepén a templomot földrengés pusztította el. Határában feküdt Louth nevű elpusztult falu. Területe: 7.126 k. h. Lakosság: 2.596. Ebből m.: 2530, szl.: 55. Magy. beszél: 2.583. Vallás szerint: r. k. 2.280. ref. 202, ev. 5, izr. 108. Fb. I. 24, II. 43, III. 230. Népsűrűség: 63.3. Lakóház: 400. R. k. népiskola hat tanerővel, r. k. népiskola Szt. Miklós pusztán két tanerővel, áll. népiskola két tanerővel. R. k. leányifjúsági Egyesület. Fogyasztási Szövetkezet. Gyümölcsfeldolgozó üzem. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Érsekújvár, jb. közj. Ógyalla. Vá. Perbete és Kürt, posta és távbeszélő helyben.

Palacký, František

1819-1823
Csúz - tanított
František Palacký (magyarosan Palacky Ferenc) (Hodslavice, 1798. június 14. – Prága, 1876. május 26.) cseh történetíró, politikus, író, a cseh tudományos élet és közélet egyik szervezője, kiemelkedő alakja, az ausztroszlávizmus hirdetője. A modern cseh történetírás atyjának tartják.

Sőtér Kálmán

1834. 10. 11.
Csúz - megszületett
Inám - élt
1915. 9. 15.
Nyitrakoros - elhunyt

Berinkey Dénes

1871.10.17.
Csúz - megszületett
1944. 06. 25.
Budapest - elhunyt

Galgóczy Imre

1920.1.20.
Csúz - megszületett

Jarábik Gabriella

1951.1.19.
Csúz - megszületett
Névelőfordulások
1236
Chus
1773
Czuz,
1786
Cschus,
1808
Csúz,
1863
Czuz,
1873
Csúz,
1920
Čuz,
1927
Čúz, Csúz,
1945
Čúz, Csúz,
1948
Dubník
1994
Csúz

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: Csúz (Dubník) 244
Telefon: 0356495301
Fax: 0356495404

Honlap: obec-dubnik.sk

Hivatali órák:

Polgármester:
Ostrodický Jozef (Független)

Képviselő-testület:
Krencsan Peter (Független)
Ostrodický Jozef (Független)
Trévaiová Kamila (Független)
Pálinkášová Valentína (Független)
Szekeres Imrich (MOST - HÍD)
Oravecz Róbert (SME RODINA - Boris Kollár)
Bartha Ladislav (SMK-MKP)
Független 57% Független 4 képviselö MOST - HÍD 14% MOST - HÍD 1 képviselö SME RODI... 14% SME RODINA - Boris Kollár 1 képviselö SMK-MKP 14% SMK-MKP 1 képviselö 7 képviselö
Csúzi Posta

Dubník 232

Szlovák Tannyelvű Alapiskola és Óvoda

Csúz 93

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda

Csúz 95

Csúzi Anyakönyvi Hivatal

Csúz 244

Csúzi Községi Hivatal

Csúz 244

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
1880
1910
1921
1991
2001
2011
2021
Nemzet Arány
magyarok 1691 83%
szlovákok 201 10%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 64 3%
lengyelek 0 0%
egyéb 90 4%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 2046
magyarok 1791 94%
szlovákok 109 6%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 12 1%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 1912
magyarok 1897 92%
szlovákok 91 4%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 1 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 64 3%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 2053
magyarok 1308 70%
szlovákok 523 28%
romák 11 1%
csehek 11 1%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 2 0%
ismeretlen 2 0%
összlétszám 1857
magyarok 1143 64%
szlovákok 580 33%
romák 1 0%
csehek 16 1%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 35 2%
összlétszám 1775
magyarok 914 54%
szlovákok 591 35%
romák 69 4%
csehek 10 1%
németek 0 0%
lengyelek 1 0%
egyéb 1 0%
ismeretlen 109 6%
összlétszám 1695
magyarok 766 49%
szlovákok 713 45%
romák 0 0%
csehek 12 1%
németek 2 0%
lengyelek 1 0%
egyéb 2 0%
ismeretlen 80 5%
összlétszám 1576
összlétszám 2053
magyarok 1897 92%
szlovákok 91 4%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 1 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 64 3%
ismeretlen 0 0%
Mai közigazgatás

Választások

Választási részvétel
2018
Választásra jogosult: 1322
Választási részvétel: 49.92 %
Kiadott boríték: 660
Bedobott boríték: 660

Polgármester

Érvényes szavazólap: 649
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Ostrodický Jozef 413 63.64 % Független
Oravecz Róbert 173 26.66 % SME RODINA - Boris Kollár
Kovács Zoltán 63 9.71 % Független

Képviselőválasztás

# Név Szavazat Párt
Krencsan Peter 321 Független
Bartha Ladislav 276 SMK-MKP
Ostrodický Jozef 275 Független
Trévaiová Kamila 262 Független
Pálinkášová Valentína 200 Független
Oravecz Róbert 152 SME RODINA - Boris Kollár
Szekeres Imrich 139 MOST - HÍD

Képviselők

2014
Független 71.43% Független 5 képviselö SMK-MKP 28.57% SMK-MKP 2 képviselö 7 képviselö
2018
Független 57.14% Független 4 képviselö SMK-MKP 14.29% SMK-MKP 1 képviselö SME RODINA - Boris Kollár 14.29% SME RODINA - Boris Kollár 1 képviselö MOST - HÍD 14.29% MOST - HÍD 1 képviselö 7 képviselö
Képviselőjelöltek eredményei pártok szerint
Választásra jogosult: 1379
Választási részvétel: 10.44 %
Kiadott boríték: 144
Bedobott boríték: 144
Választásra jogosult: 1380
Választási részvétel: 9.64 %
Kiadott boríték: 133
Bedobott boríték: 133
Választásra jogosult: 1 322
Választási részvétel: 12,93 %
Kiadott boríték: 171
Bedobott boríték: 171

Elnökválasztás

1.forduló
Érvényes szavazólap: 138
1.forduló
Érvényes szavazólap: 100543
Érvényes szavazólap: 166
Érvényes szavazólap: 152993
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Tomáš Galbavý 103 74.64 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 18 13.04 % SMER - SD
Peter Oremus 9 6.52 % Független
Regan Belovič 4 2.90 % 7 STATOČNÝCH
Viliam Mokraň 3 2.17 % KĽS
Robert Dick 1 0.72 % MS
Stanislav Kováč 0 0.00 % DÚ, Zmena zdola
Milan Belica 11 8.40% SMER - SD
Iván Farkas 55 33.13 % SMK-MKP
Milan Belica 33 19.88 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Milan Uhrík 27 16.27 % ĽSNS
Peter Oremus 22 13.25 % Független
Ján Greššo 19 11.45 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
László Hajdu 5 3.01 % MKDA
Renáta Kolenčíková 3 1.81 % Független
Ján Marko 2 1.20 % NP
Milan Belica 47127 46.87 % SMER - SD
Tomáš Galbavý 37548 37.35 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Peter Oremus 10220 10.16 % Független
Regan Belovič 1889 1.88 % 7 STATOČNÝCH
Stanislav Kováč 1785 1.78 % DÚ, Zmena zdola
Robert Dick 1171 1.16 % MS
Viliam Mokraň 803 0.80 % KĽS
Tomáš Galbavý 39958 44.38% MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 52184 34.11 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Ján Greššo 26382 17.24 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
Milan Uhrík 23502 15.36 % ĽSNS
Peter Oremus 22827 14.92 % Független
Iván Farkas 21084 13.78 % SMK-MKP
Renáta Kolenčíková 3456 2.26 % Független
László Hajdu 2571 1.68 % MKDA
Ján Marko 987 0.65 % NP

Képviselőválasztás

Érvényes szavazólap: 138
Érvényes szavazólap: 162
Érvényes szavazólap: 6808
# Név Szavazat Százalék Párt
László Szigeti 93 67.39% SMK-MKP
Iván Farkas 77 55.80% SMK-MKP
Imrich Hugyivár 74 53.62% SMK-MKP
Eva Čákvári 43 31.16% SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS
Andrea Vitkóová 40 28.99% SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS
Alexander Hubač 27 19.57% SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS, SaS
Ondrej Beňuš 14 10.14% KDH, SMER - SD
László Szigeti 67 41.36% SMK-MKP
Iván Farkas 64 39.51% SMK-MKP
Szabolcs Bolya 63 38.89% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 44 27.16% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Peter Brlai 40 24.69% ĽS Naše Slovensko
Július Mazán 30 18.52% KDH, SaS, OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), ŠANCA, NOVA
Ján Elzer 29 17.90% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Rita Pásztorová 29 17.90% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Jácint Kecskeméti 9 5.56% MKDA-MKDSZ
Iván Farkas 4653 0.00% SMK-MKP
László Szigeti 4418 0.00% SMK-MKP
Imrich Hugyivár 3655 0.00% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 1992 0.00% NOVA, MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS
Eva Čákvári 1885 0.00% MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Alexander Hubač 1805 0.00% MOST - HÍD, OKS, SaS, SDKÚ - DS, NOVA
Ondrej Beňuš 564 0.00% KDH, SMER - SD
Iván Farkas 4267 62.68% SMK-MKP
Szabolcs Bolya 3755 55.16% SMK-MKP
László Szigeti 3721 54.66% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 1829 26.87% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Rita Pásztorová 1628 23.91% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Ján Elzer 1365 20.05% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Július Mazán 722 10.61% KDH, SaS, OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), ŠANCA, NOVA
Jácint Kecskeméti 459 6.74% MKDA-MKDSZ
Peter Brlai 389 5.71% ĽS Naše Slovensko

Képviselők

Párt:
# Város Szavazat Százalék
Párkány 732 22.89 %
Muzsla 146 4.57 %
Köbölkút 86 2.69 %
Bény 81 2.53 %
Szőgyén 75 2.35 %
Nána 72 2.25 %
Garamkövesd 70 2.19 %
Kőhídgyarmat 65 2.03 %
Kéménd 52 1.63 %
Ebed 49 1.53 %
Kicsind 46 1.44 %
Csúz 44 1.38 %
Kisgyarmat 40 1.25 %
Bajta 37 1.16 %
Helemba 33 1.03 %
Szalka 33 1.03 %
Kürt 28 0.88 %
Kisújfalu 21 0.66 %
Bart 21 0.66 %
Béla 19 0.59 %
Für 16 0.50 %
Libád 15 0.47 %
Leléd 15 0.47 %
Ipolykiskeszi 14 0.44 %
Garampáld 12 0.38 %
Sárkányfalva 7 0.22 %
Párkány 890 74.48 %
Muzsla 479 40.08 %
Köbölkút 377 31.55 %
Kürt 297 24.85 %
Szőgyén 287 24.02 %
Kisújfalu 210 17.57 %
Bény 181 15.15 %
Szalka 178 14.90 %
Kéménd 151 12.64 %
Nána 127 10.63 %
Kőhídgyarmat 121 10.13 %
Garamkövesd 104 8.70 %
Helemba 93 7.78 %
Ebed 82 6.86 %
Für 82 6.86 %
Bart 71 5.94 %
Kisgyarmat 65 5.44 %
Csúz 64 5.36 %
Béla 61 5.10 %
Garampáld 55 4.60 %
Leléd 53 4.44 %
Sárkányfalva 53 4.44 %
Bajta 52 4.35 %
Kicsind 48 4.02 %
Ipolykiskeszi 44 3.68 %
Libád 42 3.51 %
Párkány 134 10.96 %
Muzsla 37 3.03 %
Szőgyén 27 2.21 %
Kürt 26 2.13 %
Köbölkút 24 1.96 %
Kicsind 22 1.80 %
Kőhídgyarmat 22 1.80 %
Bény 17 1.39 %
Kisújfalu 16 1.31 %
Kéménd 16 1.31 %
Szalka 13 1.06 %
Ebed 13 1.06 %
Für 12 0.98 %
Nána 12 0.98 %
Bart 10 0.82 %
Garamkövesd 10 0.82 %
Csúz 9 0.74 %
Kisgyarmat 8 0.65 %
Helemba 7 0.57 %
Ipolykiskeszi 7 0.57 %
Leléd 5 0.41 %
Béla 4 0.33 %
Libád 4 0.33 %
Sárkányfalva 2 0.16 %
Bajta 1 0.08 %
Garampáld 1 0.08 %
Párkány 409 11.31 %
Garamkövesd 217 6.00 %
Muzsla 69 1.91 %
Szőgyén 65 1.80 %
Kicsind 51 1.41 %
Köbölkút 45 1.24 %
Bény 43 1.19 %
Nána 43 1.19 %
Ebed 38 1.05 %
Bajta 37 1.02 %
Kőhídgyarmat 34 0.94 %
Kéménd 31 0.86 %
Bart 29 0.80 %
Csúz 29 0.80 %
Szalka 29 0.80 %
Kürt 28 0.77 %
Kisgyarmat 28 0.77 %
Helemba 23 0.64 %
Leléd 22 0.61 %
Ipolykiskeszi 18 0.50 %
Für 16 0.44 %
Béla 14 0.39 %
Garampáld 13 0.36 %
Libád 13 0.36 %
Sárkányfalva 11 0.30 %
Kisújfalu 10 0.28 %
Párkány 358 73.21 %
Köbölkút 52 10.63 %
Muzsla 41 8.38 %
Szőgyén 40 8.18 %
Kőhídgyarmat 31 6.34 %
Csúz 30 6.13 %
Garamkövesd 26 5.32 %
Kürt 20 4.09 %
Nána 17 3.48 %
Kéménd 13 2.66 %
Libád 11 2.25 %
Ebed 11 2.25 %
Bény 9 1.84 %
Kisújfalu 8 1.64 %
Szalka 8 1.64 %
Béla 7 1.43 %
Bart 7 1.43 %
Helemba 7 1.43 %
Ipolykiskeszi 6 1.23 %
Für 5 1.02 %
Kisgyarmat 4 0.82 %
Bajta 3 0.61 %
Kicsind 3 0.61 %
Sárkányfalva 2 0.41 %
Leléd 2 0.41 %
Garampáld 1 0.20 %
Párkány 852 62.24 %
Muzsla 360 26.30 %
Köbölkút 326 23.81 %
Kürt 264 19.28 %
Szőgyén 224 16.36 %
Kisújfalu 204 14.90 %
Bény 182 13.29 %
Szalka 170 12.42 %
Kéménd 132 9.64 %
Kőhídgyarmat 100 7.30 %
Nána 100 7.30 %
Garamkövesd 84 6.14 %
Ebed 81 5.92 %
Helemba 72 5.26 %
Für 69 5.04 %
Csúz 67 4.89 %
Bart 66 4.82 %
Bajta 50 3.65 %
Kisgyarmat 50 3.65 %
Béla 47 3.43 %
Sárkányfalva 44 3.21 %
Leléd 42 3.07 %
Ipolykiskeszi 36 2.63 %
Garampáld 35 2.56 %
Kicsind 35 2.56 %
Libád 29 2.12 %
Párkány 121 9.67 %
Csúz 40 3.20 %
Köbölkút 33 2.64 %
Kürt 26 2.08 %
Szőgyén 25 2.00 %
Muzsla 21 1.68 %
Bény 18 1.44 %
Nána 13 1.04 %
Für 11 0.88 %
Ipolykiskeszi 11 0.88 %
Kéménd 9 0.72 %
Kőhídgyarmat 8 0.64 %
Garamkövesd 6 0.48 %
Leléd 6 0.48 %
Helemba 5 0.40 %
Kisújfalu 5 0.40 %
Kicsind 5 0.40 %
Bajta 4 0.32 %
Sárkányfalva 4 0.32 %
Kisgyarmat 4 0.32 %
Bart 3 0.24 %
Ebed 3 0.24 %
Béla 3 0.24 %
Garampáld 2 0.16 %
Libád 2 0.16 %
Szalka 1 0.08 %
Párkány 436 12.79 %
Kicsind 129 3.78 %
Garamkövesd 111 3.26 %
Muzsla 109 3.20 %
Kéménd 79 2.32 %
Szőgyén 65 1.91 %
Köbölkút 63 1.85 %
Ebed 62 1.82 %
Bény 62 1.82 %
Kisgyarmat 61 1.79 %
Kőhídgyarmat 56 1.64 %
Nána 43 1.26 %
Helemba 41 1.20 %
Szalka 39 1.14 %
Bajta 38 1.11 %
Garampáld 33 0.97 %
Kürt 33 0.97 %
Csúz 29 0.85 %
Leléd 29 0.85 %
Bart 18 0.53 %
Kisújfalu 18 0.53 %
Ipolykiskeszi 17 0.50 %
Libád 17 0.50 %
Für 16 0.47 %
Sárkányfalva 13 0.38 %
Béla 11 0.32 %
Párkány 691 28.96 %
Köbölkút 484 20.28 %
Muzsla 362 15.17 %
Kürt 279 11.69 %
Szőgyén 266 11.15 %
Kisújfalu 221 9.26 %
Szalka 171 7.17 %
Bény 151 6.33 %
Kéménd 136 5.70 %
Nána 106 4.44 %
Kőhídgyarmat 90 3.77 %
Für 86 3.60 %
Ebed 76 3.19 %
Helemba 67 2.81 %
Bart 64 2.68 %
Csúz 63 2.64 %
Sárkányfalva 58 2.43 %
Kisgyarmat 57 2.39 %
Béla 51 2.14 %
Ipolykiskeszi 49 2.05 %
Bajta 49 2.05 %
Garampáld 42 1.76 %
Leléd 38 1.59 %
Garamkövesd 38 1.59 %
Kicsind 33 1.38 %
Libád 27 1.13 %
Választások eredményeinek változása százalékban
Párt neve Voksok Arány
Együttélés-MKDM
574 44.74%
VPN
287 22.37%
KSČ
264 20.58%
SPV
48 3.74%
KDH
31 2.42%
SZ
27 2.10%
SSL
14 1.09%
DS
12 0.94%
VDSPR
6 0.47%
SD
6 0.47%
Egyéb
14 1.09%
Érvényes szavazatok 1283
Együttélés-MKDM
401 35.74%
Magyar Polgári Párt
238 21.21%
SDSS
169 15.06%
SDĽ
111 9.89%
HZDS
61 5.44%
KSS
26 2.32%
ODÚ
24 2.14%
KDH
17 1.52%
SZS
14 1.25%
DS-ODS
12 1.07%
SPI
9 0.80%
SNS
6 0.53%
HSD-SMS
6 0.53%
ZPR-RČS
6 0.53%
ROI
6 0.53%
SZ
5 0.45%
SSL-SNZ
5 0.45%
Egyéb
6 0.53%
Érvényes szavazatok 1122
MK
589 56.80%
SP-VOĽBA
172 16.59%
HZDS-RSS
59 5.69%
KSS
57 5.50%
41 3.95%
ZRS
33 3.18%
DS
19 1.83%
KDH
16 1.54%
HZPCS
16 1.54%
NS
9 0.87%
SPK
8 0.77%
SNS
5 0.48%
Egyéb
13 1.25%
Érvényes szavazatok 1037
MKP
574 49.83%
SDK
276 23.96%
SDĽ
96 8.33%
HZDS
79 6.86%
SOP
50 4.34%
KSS
41 3.56%
MLHZP
14 1.22%
NaAS
14 1.22%
Egyéb
8 0.69%
Érvényes szavazatok 1152
MKP
645 72.96%
SMER
61 6.90%
SDKU
50 5.66%
ANO
34 3.85%
KSS
26 2.94%
HZDS
22 2.49%
SZS
9 1.02%
KDH
7 0.79%
PSNS
5 0.57%
ZAR
4 0.45%
SDA
4 0.45%
Egyéb
17 1.92%
Érvényes szavazatok 884
MKP
425 71.55%
SMER
83 13.97%
SDKU DS
41 6.90%
KSS
16 2.69%
ĽS HZDS
9 1.52%
KDH
5 0.84%
SF
3 0.51%
LB
3 0.51%
ANO
3 0.51%
Egyéb
6 1.01%
Érvényes szavazatok 594
Most-Híd
313 47.00%
MKP
134 20.12%
SDKU DS
65 9.76%
SMER
58 8.71%
SaS
43 6.46%
SDĽ
17 2.55%
SNS
8 1.20%
SRK
8 1.20%
KSS
5 0.75%
LSNS
5 0.75%
ZRS
3 0.45%
Egyéb
7 1.05%
Érvényes szavazatok 666
Most-Híd
277 50.46%
MKP
106 19.31%
SMER SD
82 14.94%
SaS
20 3.64%
OĽaNO
13 2.37%
SDKU DS
9 1.64%
99 Percent
7 1.28%
KDH
6 1.09%
KSS
5 0.91%
ĽS HZDS
5 0.91%
SNS
4 0.73%
LSNS
4 0.73%
SF
3 0.55%
Egyéb
8 1.46%
Érvényes szavazatok 549
Most-Híd
182 32.04%
MKP
103 18.13%
SMER SD
75 13.20%
OĽANO-NOVA
41 7.22%
SaS
39 6.87%
SME RODINA
34 5.99%
LSNS
27 4.75%
#SIEŤ
21 3.70%
SNS
12 2.11%
KDH
11 1.94%
SKOK!
5 0.88%
TIP
4 0.70%
KSS
4 0.70%
VZDOR
3 0.53%
Odvaha
3 0.53%
Egyéb
4 0.70%
Érvényes szavazatok 568
Érsekújvári járás
Szlovákia

Bejelentések