Csontosfalva

Csontosfalva a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 184 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a 3416-os út és a Kassa-Hidasnémeti vasútvonal mentén (megállóhely), a község központjától 0,5 km-re délkeletre, Hernádgecsétől 0,5 km-re északnyugatra. Kassamindszent négy településrésze közül Csontosfalva a legkisebb és a legdélebbi fekvésű. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Kassamindszenttel és a délre fekvő Hernádgecsével.

Közigazgatás

1961-ig önálló község, azóta Kassamindszent négy településrészének egyike. Kataszteri területét (1910-21-ben 1,93 km²) beolvasztották az egységes községébe. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, ezután pedig a Kassa-vidéki járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás).

Népesség

Csontosfalvának 2011-ben 784 lakosa volt, itt élt az egyesített község népességének 18,8 %-a. A község 18. századi újratelepítése óta zömében szlovák lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 9,2 %, 1910-ben pedig 10,3 % volt, 1921-ben azonban már csak egyetlen lakosa vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Az 1941-es (magyar fennhatóság alatt tartott) népszámlálás során a lakosság 74,2 %-a vallotta magát szlováknak és 25,8 %-a magyarnak (a legkevesebben a mai Kassamindszentet alkotó községek közül). Bővebben

Történelem

Csontosfalvát 1418-ban említik először „Chontosfalva” alakban, amikor a Csontosnak nevezett Bertalan adományként kapja I. Zsigmond királytól. Neve tehát magyar személynévi eredetű. 1427-ben az ekkor Alsó-Koksómindszent („Alsov Koxomenthzenth”) néven szereplő település 2 portája adózott. 1673-ban a kassai szeminárium birtokába került. 1720-ban 3 adózó portája volt. Bővebben

Mai jelentősége

Csontosfalván található Kassamindszent két vasúti megállóhelyének egyike, mely Hernádgecsével közös (2011-ben a személyforgalmat megszüntették). A településrészen egy útmenti kereszt található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSONTOSFALVA. Tót falu Abaúj Vármegyében, birtokosai a’ Kispapok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, határja elég termékeny, de minden harmadik esztendőben megkívánnya a’ trágyázást, legelője szűken elég, fája nem sok, de mivel földgye jó termékenységű, réttye gazdag, ’s mindenféle vagyonnyait Kassán jól eladhattyák, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csontosfalva, tót falu, Abauj vgyében, a Hernád völgyében: 245 kath., 12 zsidó lak., kövér réttel és földdel. F. u. a kassai seminárium.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Koksó-Baksától nyugatra, a kassa-ujhelyi országut mellett vannak az u. n. »aprófalvak«, ugymint Buzafalva 53 házzal, 352 magyar és tót lakossal; Bernátfalva 37 házzal, 223 magyar és tót ajku lakossal; Koksó-Mindszent, 40 házzal, 251 német és tót ajku lakossal, régi kath. templommal, mely 1695-ben épült; Csontosfalva, 39 házzal, 284 magyar és tót ajku lakossal; Gecse, 62 házzal 503 magyar és tót ajku lakossal. Bővebben

Helységnévtár

Csontosfalva, rk. 247 Koksó-Mindszent, gk. 8 Bölzse-Sziget kg. 1 - , ág. 4 - , ref. 9 -, izr. 14 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csontosfalva. Keletkezése és története ismeretlen. A község területe 335 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 290.