Csomatelke

A község a vulkanikus eredetű Ajnácskői-hegység középső részén, a Csomai-patak völgyében, a Fülek-Bánréve vasútvonal (megállóhely) és az 571-es út mentén, Fülektől 7 km-re keletre, Feledtől 21 km-re nyugatra fekszik. Határának csaknem felét erdő borítja. Északról Gömörsíd, nyugatról Béna, délnyugatról Ragyolc, keletről Sőreg, északkeletről pedig (rövid szakaszon) Balogfala községekkel határos. Délnyugati határa egyben Gömör-Kishont és Nógrád megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig 1951-ig a Feledi járáshoz, 1951-1960 között a Füleki járáshoz, majd 1960-tól a Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe (12,61 km²) az elmúlt száz év során csak kismértékben változott (1910-38: 12,68 km²).

Népesség

1910-ben 706, 1921-ben 571, 1938-ban pedig 659, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették és magyarországi szlovákokat telepítettek a községbe. Magyar többségét (1991-ben 71,5 %, 2011-ben 59,8 %) napjainkig megőrizte (a magyar anyanyelvűek aránya 82 %), a lakosság csaknem fele a roma etnikumhoz tartozik (48,1 %), a roma nemzetiségűek aránya 25,3 %. a szlovákoké 12,8 %. A túlnyomó többség (82 %) római katolikus vallású.

Történelem

A település a 11. században keletkezett, 1240-ben „Chama” alakban említik először. Valószínűleg nevét egy Csoma/Chama nevű bolondóci várjobbágyról kapta, aki a települést szolgálataiért kapta jutalmul. Első írásos emléke 1240. április 6-áról származik, melyben IV. Béla magyar király elkobozza Bánk bántól Csomát, és Geche ispánnak adományozza. 1439-ben „Chamafalawa” alakban szerepel a forrásokban. Bővebben

Mai jelentősége

A községben 1-4. osztályos magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola és magyar nevelési nyelvű óvoda található. A Szent Őrangyaloknak szentelt római katolikus temploma 1846-ban épült klasszicista stílusban, a Károlyi–Szeyffert-kastély pedig a 19. század első felében. Az egykori bazaltbánya geológiai bemutatóhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSOMA. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai Gróf Ráday, Báró Vécsey, és Imre Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Söreghez nem meszsze, ’s ennek filiája, határja hegyes, és midőn az idő kedvez, mindenféle gabonát terem, de leg inkább zabot jól terem, piatzozása két mértföldnyire, vagyonnyaikat leg inkább Losonczon, és Rimaszombatban árúllyák el, legelője elegendő, fája mind a’ kétféle, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csoma, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Fülekhez egy órányira: 483 kath. lak., hegyes, völgyes, de termékeny határral. F. u. többen. Ut. p. Rima-Szombat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csoma, a miskolcz-füleki vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 110 házzal és 591, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Ajnácskő vár tartozéka volt. 1341-ben már poss. Chamatelke néven van említve, 1438-ban Csomatelke, de egy évvel később Csomafalva néven. Későbbi birtokosa a Károlyi család volt, majd vétel utján Szeyffert Antal birtokába került, kinek itt ma is nagyobb birtoka és csinos úrilaka van. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csomatelke. Az ajnácskői vár körzetéhez tartozott. Egy 1431. évi oklevél Chomatelke alakban említi. 1438-ban Csomatelke, rá egy évvel Csomafalva néven szerepel az okiratban. A törökdúlást követő időkben a Károlyiak tulajdonába került a község. Később Szeiffert Antal vette meg a földbirtokot és építtetett a községben kúriát. 1846-ban építették a község róm. kat. templomát. A község területe 2203 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 659. A községhez tartozó puszták: Rákos és Vidossza.