Csölösztő

A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, a Körtvélyesi-víztároló partján fekszik, Somorja központjától 1,5 km-re délre. Területének túlnyomó részét az 1992-ben felduzzasztott Körtvélyesi-víztároló borítja.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Somorja egyik városrésze és kataszteri területe. 1920-ig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után a Somorjai járáshoz. Egyike a város 5 városrészének és kataszteri területének. 1920-ban az új határ megvonásával területének felét (1892-ben 12,21 km², 1921-ben 5,97 km²) elveszítette, a Dunától délre eső határrészei Magyarországon maradtak, később Dunakilitihez csatolták őket. 1992-ben területének túlnyomó része a kialakított Körtvélyesi-víztároló vize alá került, a névadó Körtvélyespusztát is beleértve. Jelenlegi területe 5,76 km², a város területének 13 %-a.

Népesség

1939-ben 262, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 169 lakosa volt, a város lakosságának 1,3 %-a élt itt.

Történelem

A név gyökere annak a helynek a nevéből ered, ahol a Csiliz-patak eredt. Ez a folyó Duna-ág volt, bekanyarogta az egész régi Csallóközt, majd Csicsó falunál tért vissza az anyafolyóba. A község először egy 1238-ból származó oklevélben a Csiliz-patak mellett fekvő pozsonyi várbirtokként van említve Chilzteu alakban. Nevének további megjelenési formái: 1238-ban Chulstw, 1287-ben Chylstu, illetve Csölösztő, de Kledern német nevével is találkozunk, 1293-ban Chyliztu, 1381-ben Chylztow, 1773-ban Csölösztő, 1927-ben Čilistov. 1354-ben a pozsonyi káptalan Gutori Beké leányait, Erzsébetet és Katalint iktatja be a községben az őket megillető birtokrészbe. 1397-ben Csölösztő Márton nevében szerepel. 1480 és 1513 között a nagylucsei Dóczyak a község földesurai. Az 1553. évi portális összeírásban Lipcsey Gáspár 4 és Pálffy Péter 5 portája van bejegyezve. A XIX. század elején Illésházy István gróf volt a község földesura, e század elején pedig Pálffy Sándomé és Pongrácz Frigyesné grófnőknek volt itt nagyobb birtokuk. 1881-ben Csölösztőn 28 vízimalom működött. Ősi temploma, mely a régi falu helyén állt, s amelyet a Pázmány-féle jegyzék is mint nagyon régit emleget, elpusztult. Csölösztő közigazgatásilag 1960-tól Somorja város része. Az 1990-es évek elején a közeli körtvélyesi Duna-parton épült meg a Bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer szivattyúállomása.

Mai jelentősége

A településen templom nincs, csak egy kis kápolna. Jelentős idegenforgalma.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSÖLÖSZTÓ. Kledern. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az öreg Duna vize mellett, mellynek ártalma miatt, már kétszer más helyre épűlt, a’ Csalóközben, délre Samarjához fél mértföldnyire, ’s Kilitivel határos, határja közép termékenységű, réttye, erdeje van, leg inkább szekereskedéssel élnek némelly lakosai, mivel határját Duna vize szagattya, ’s áradásaikor általmára van, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csölösztő, (Kledern), magyar falu, Pozson vmegyében, ut. p. Somorjához egy fertálynyira az öreg Duna mellett: révje van, erdeje derék. Számlál 201 kath., 4 ref. lak. A szarvai uradalomhoz tartozik.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csölösztő, felsőcsallóközi magyar kisközség, 40 házzal és 226 róm. kath. vallású lakossal. E község 1238-ban a Csiliz patak mellett fekvő pozsonyi várbirtokként van említve. 1287-ben Csöllesztő néven szerepel, de később Kledern német nevével is találkozunk. 1354-ben a pozsonyi káptalan Gutori Beke leányait, Erzsébetet és Katalint iktatja be az őket megillető itteni leánynegyedbe. 1397-ben Csölösztői Márton nevében is szerepel. 1480 és 1513 között a nagylucsei Dóczyak az urai, de az 1553-iki portális összeírásban, már Lipcsey Gáspár nevén van négy és Pálffy Péter nevén öt portája. A mult század elején Illésházy István gróf volt a földesura, most pedig Pálffy Sándorné és Pongrácz Frigyesné grófnőknek van itt nagyobb birtokuk. Ősi egyházát, mely még a régi falu helyén állott, a Pázmány-féle jegyzék is réginek mondja; ma a községben nincs templom. Ide tartozik Körtvélyespuszta, mely 1553-ban négy portával szerepel. Ezenkívül ide tartozik még Csölösztő sziget-puszta. A község postája, távírója és vasúti állomása Somorja.